|
2012
Tony Curtis beszélgetése Landeszmannal
(részlet a Heti
Magyarország 1993. február 26-i számából)
Tony Curtis magyar
származású amerikai filmszínész kedden baráti látogatást tett a Magyarországi
Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) budapesti székházában,
majd
megtekintette a Dohány utcai Zsinagógát.
A Magyarországot népszerűsítő
rövidfilmek forgatására hazánkba ékezett Tony Curtis kötetlen beszélgetésbe
bocsátkozott a Mazsihisz vezetőivel és munkatársaival.
Az informális találkozón
Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója is jelen volt.
Részletek a beszélgetésből: LGY =
Landeszmann György, ZG = Zoltai Gusztáv
*
"- Curtis: Sokszor elhangzik önökkel szemben, hogy nem
ismerik be hibáikat, amiket a történelem folyamán elkövettek.
Gondolnak itt
például a század eleji történelemre - Kun Béla, Szamuely Tibor, Landler Jenő
működésére. Ők - köztudottan - zsidók voltak.
- LGY: Hányan politizáltak abban
az időben?
- Curtis: Sokan. Mégis, az történelmi tény, hogy amikor
Szamuely végigment a Lenin-fiúkkal a falvakon, ott rettegésben tartották a
polgári lakosságot.
Útvonalukat akasztott emberek jelezték.
- LGY: Hol? Ez hol van leírva?
Honnan veszik ezt?
- Curtis: Történelmi könyvekben lehet erről olvasni,
mint ahogy lehet az 1945 utáni évekről is,
amikor Rákosi, Gerő, Farkas, Vas
Zoltán, Révai, Péter Gábor működött.
Ezektől a zsidóktól a
magyarországi zsidóság miért nem határolódik el?
- LGY: Ez egy elmebetegség. Miért
kéne elhatárolódni tőlük?
Az inkvizíciótól elhatárolódott
már a katolikus egyház? Nem határolódott el. [Azóta bocsánatot kért a pápa]
Isten nevében gyilkoltak
évszázadokon keresztül. Ki vonja felelősségre őket?
- ZG: Aki isteni törvények ellen
vét, a mi vallási törvényeink szerint nem számít zsidónak.
- LGY: Ha felsorolnánk azoknak
a zsidóknak az értékeit a magyar kultúrában, amit ha kivonnánk Magyarországról,
akkor nem maradna más, csak a bőgatya és a fütyülős barack.
- Curtis: A mai kormány és a keresztény egyházakat
képviselő főpapok megkövették a magyar zsidóságot azért,
hogy nem tudták
megakadályozni a német nacionalisták által elkövetett embertelenségeket. Nem
gondolják, hogy ezt a gesztust viszonozni illene?
- LGY: A kormány mikor kért
bocsánatot? A kormány sosem kért bocsánatot. Mikor kért? Szeretném tudni!
És
hogyha bocsánatot is kért, akkor mi van? Bocsánatkéréstől nem lehet
feltámadni."
*
|
|
A
nemzeti együttmûködés
nyilatkozata |
„Legyen
béke, szabadság és
egyetértés.”
A
XXI.
század elsõ évtizedének
végén 46 év
megszállás,
diktatúra és az átmenet két
zavaros
évtizede után
Magyarország visszaszerezte az
önrendelkezés
jogát és
képességét. A magyar
nemzet önrendelkezésért
vívott küzdelme
1956-ban egy dicsõséges, de
végül vérbe
fojtott forradalommal kezdõdött. A
küzdelem a
rendszerváltás politikai
paktumaival folytatódott és
végül
szabadság helyett
kiszolgáltatottságba,
önállóság helyett
eladósodásba,
felemelkedés helyett szegénységbe,
remény,
bizakodás és testvériség
helyett
mély lelki, politikai és gazdasági
válságba
torkollott.
A
magyar nemzet 2010 tavaszán még
egyszer
összegyûjtötte maradék
életerejét és a
szavazófülkékben sikeres forradalmat
vitt
véghez. A gyõzelmet a
magyar emberek a régi rendszer
megdöntésével
és egy új rendszer, a nemzeti
együttmûködés
rendszerének
megalapításával
vívták ki. A magyar
nemzet e
történelmi
tettével arra kötelezte a
megalakuló Országgyûlést
és a
felálló új
kormányt, hogy elszántan, megalkuvást
nem ismerve
és rendíthetetlenül
irányítsák azt a munkát,
amellyel
Magyarország fel fogja építeni a
nemzeti
együttmûködés
rendszerét.
Mi,
a Magyar
Országgyûlés
képviselõi
kinyilvánítjuk,
hogy a demokratikus népakarat alapján
létrejött új politikai és
gazdasági
rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek
nélkülözhetetlenek a
boldoguláshoz, az emberhez méltó
élethez
és összekötik a
sokszínû magyar nemzet
tagjait. Munka, otthon, család,
egészség és
rend lesznek közös jövõnk
tartóoszlopai. A nemzeti
együttmûködés
rendszere minden magyar számára nyitott,
egyaránt részesei határon innen
és
túl élõ magyarok.
Lehetõség mindenki
számára
és elvárás mindenki felé,
aki
Magyarországon él, dolgozik és
vállalkozik.
Szilárd
meggyõzõdésünk, hogy a
nemzeti
együttmûködés
rendszerében megtestesülõ
összefogással képesek leszünk
megváltoztatni Magyarország
jövõjét,
erõssé és
sikeressé tenni hazánkat. Ez a roppant
erõket
felszabadító összefogás
minden
magyar ember, legyen bármilyen korú,
nemû,
vallású, politikai nézetû,
éljen
bármely pontján a világnak, nagy
reményekre
jogosít, és hosszú
évtizedek után
megadja a lehetõséget, hogy a magyarok
végre
megvalósíthassák a saját
céljaikat.
Erre
tesszük fel
életünk most
következõ éveit.
Magyar
Országgyûlés 2010.
|
|
|
ELŐSZÓ A VÖRÖS KÖNYV INTERNETES KIADÁSÁHOZ
A magyar történelem meghamisítása és sok esemény elhallgatása, tabuvá tétele a kommunista diktatúrák gyakorlata volt.
Az orosz megszállás és a kommunista uralom alatt nemzedékek nőttek fel a
Kárpát-medencében, akiknek történelem- és nemzettudatát tudatosan irtották, az ismereteit szándékosan korlátozták és meghamisították.
1990 óta jelentős javulás történt. Könyvek, a sajtó és néhány film
elkezdett foglalkozni múlt századi történelmünkkel és tragédiáink
sorával, - de áttörést a történelmi tudatosodásban nem értünk el.
Az 1918-19-es nemzetpusztító "forradalmak", a "DICSŐ 133 nap"
diktatúrája, Trianon, az orosz MEGSZÁLLÁSOK, a tudatos magyarirtások, a
magyar nép MEGTIZEDELÉSE, 800 ezer ember orosz koncentrációs táborba
hurcolása, a Rákosi-idők, 1956 és a Kádár-kor csak hiányosan és
meghamisítva él a köztudatban.
Az oktatásban alig történt változás, a
múlt század valós magyar történelmét alig tanítják. A régi primitív
kommunista nemzetellenesség és a hazugságaik máig hatnak a
közgondolkodásban, a történelmi tudattalanságban.
Ez a
dokumentumgyűjtemény a balliberálisok által meghamisított és
elhallgatott XX.századi magyar történelem megismeréséhez kíván
hozzájárulni.
VÖRÖS KÖNYV 1919
(Szerkesztette: Gerencsér Miklós) Antológia Kiadó, Lakitelek 1993.
|
|
Amit a kommunisták a történelemkönyvekből kihagytak...
Előszó az elektronikus kiadáshoz
TARTALOMJEGYZÉK
1. "Magyarország történelmének liberál-bolsevik bemutatása az EU-ban" (10.880 olvasója volt 2016. novemberig)
Ezt az összefoglaló TARTALOMJEGYZÉKET 8585-en tekintették meg.
Az EU-bemutatásunk körülményeiről szóló cikket 3737-en olvasták.
2. "Amit Glatz Ferenc kihagyott A MAGYAROK (múltszázadi) KRÓNIKÁJÁBÓL" (7908 olvasó)
2009 végén a fenti két tanulmány olvasottsága csak 3490, illetve 1780 volt, - azóta jelentősen nőtt az olvasók száma.
3. Hegedűs Antal: A bácskai vérengzések 1944 őszén c. tanulmányát 6580 fő olvasta.
4. A "VÖRÖS KÖNYV 1919" c. KRONOLÓGIA, - a kommün egyes napjairól szóló cikkek olvasottsága átlag 2-3 ezer, de 6-7000-es olvasottságúak is vannak. Pl. a Vyx-jegyzék 7187, - 1919.március 21. eseményei 5820 olvasót érdekelt, a Hollán-gyilkosság 4885 embert.
A
táblázat jobboldali száma azt jelzi, hogy a Joomla számlálója szerint az
egyes oldalakat 2015-ig hányan tekintették meg.
2016. novemberig valamennyi
oldalt több ezren olvasták, a táblázat a 2015. júniusi olvasottságot mutatja, azóta nem frissitettem.
5. Megdöbbentő, hogy Köröstárkány tragédiája, - az 1919. nagyszombati mészárlás csak 2511 látogatót érdekelt 2015-ig.
A fekete húsvét előzményei-ről szóló cikket is csupán 2477-en olvasták!
6. Tisza István meggyilkolásának körülményeire csak 3259-en voltak kíváncsiak 2015-ig.
7. ÚJ! Magyarremete 1944. szeptember 23.
8. TOP 10 - a legnépszerűbb 10 cikk 2016. novemberig - Mindenkinek ajánlom az elolvasásukat:
Vörös Könyv 1919
Előzmény 1918. október 31. A Tisza-gyilkosság! (2799 olvasó)
1919. MÁRCIUS
1919. ÁPRILIS
1919. MÁJUS
1919. JÚNIUS
1919. JÚLIUS
1919. AUGUSZTUS
A táblázat 2015. júniusig tartalmazza a megtekintések számát.
Tartalomjegyzék (8587-en nézték meg 2016. novemberig)
|
|
SZÍVÜGY VII. évf. 3. szám 2011. január 16.
Karaffa János gondolatai az ökumenizmusról
A KATOLIKUS tanítás kimond néhány alapvető hittételt az üdvösségre, az Egyházra és a kegyelemre vonatkozóan.
Ilyen tételek:
1. Az Egyházon kívül nincs üdvösség.
2. Az Egyházon kívül is adatik az ember számára kegyelem.
3. A Krisztus által alapított Egyház ebben a világban a legteljesebb módon a Katolikus Egyházban áll fenn, jóllehet szervezetén kívül is megtaláljuk az igazság és megszentelődés sok elemét.
A
fenti tételek abból a mindenkor vallott igazságból indulnak ki, hogy
Jézus Krisztus, aki minden ember Üdvözítője, itt a földön látható
Egyházat alapított.
Ez az Egyház a történelem folyamán az emberi
gyarlóság és bőn következtében sokféle szakadáson ment keresztül. A
keleti és nyugati egyházszakadáson kívül még maguk a Rómától elszakadt
egyházak is tovább osztódtak, napjainkban szinte megszámlálhatatlan a
keresztény felekezetek, közösségek és szekták száma.
A Katolikus Egyház azonban kezdettől fogva töretlenül őrzi a Krisztustól ráhagyott kincset,
és a Szentlélek vezetésével folytatja az evangélium hirdetését.
Ugyanakkor elismeri, hogy szervezetén kívül is léteznek jószándékú
istenfélő emberek, hiszen az Egyházon kívül is adatik kegyelem. Krisztus
Egyháza ugyanakkor nem úgy van jelen a Katolikus Egyházban, mint a
többi felekezetben, hanem minőségileg egyedülálló, teljesebb módon (vö. Kereszty Rókus: Bevezetés az Egyház teológiájába).
A Katolikus Egyház ezért, mindamellett, hogy igyekszik őszinte párbeszédet folytatni minden elszakadt keresztény testvérrel, nem adhat fel semmit sem abból, amit szent hagyományként a Szentlélek vezette Egyház az évszázadok folyamán mindig is tanított. Nem engedhetünk bizonyos hitigazságok kérdésében, csak azért, hogy valamiféle látszategység szülessen.
Ugyanakkor
meg kell vizsgálni a különböző hittételek értelmezését, és az esetleges
félreértéseket kiküszöbölve, sok kérdésben közös álláspontot lehet
kialakítani. Erre volt jó példa az ún. augsburgi nyilatkozat, amelyet
1999-ben Augsburgban a megigazulás kérdéséről írtak alá a Katolikus és
az Evangélikus Egyház képviselői. Ha ebben az annyira vitatott kérdésben
sikerült megegyezésre jutni, akkor reménykedve tekinthetünk a párbeszéd
további folytatására is.
Az ökumenikus mozgalomnak nagy
szerepe lehet abban, hogy a különböző keresztény felekezetek együtt
imádkozva, közös karitatív vagy egyéb tevékenységet végezve, a világnak
az egység és a keresztény testvéri szeretet példáját mutassák.
Nekünk,
hívő katolikusoknak szeretettel kell tekintenünk a más felekezethez
tartozó keresztény testvéreinkre: tiszteletben kell tartanunk
meggyőződésüket, s ugyanakkor a magunk módján mindent meg kell tennünk azért, hogy szavainkkal és tetteinkkel elvezessük őket a teljes igazságra.
Dr. Karaffa János
h. plébános
*
A fenti gondolatok az ökumené hetét megkeserítő kisebbfajta ízelítő volt János Pál pápa őszinte közeledése után a távolodásról, az évszázados felsőbbrendűségi, kizárólagossági allűrök visszatértéről. - NE vezessen el engem Karaffa János plébános az ő teljes igazságára!
Reformátusként sért a kinyilatkoztatása és másodrendű kereszténnyé minősítése!
Adekvát
válaszként eszembe jut Mindenszentek estéjén a Hírtv-Extrában Ókovács
Szilveszter vendégeként ugyanez az inzultus a katolikus és református
sajtó szóvivői között, ahol Csoma Áron lelkészünk, a zsinat elnökségi
szóvivője a katolikus igényt találóan az intézetiek azon vitájához hasonlította, hogy ki az autentikusabb Napóleon.
|
|
| | << Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
| Eredmények 1 - 9 / 394 |
|