1919. április 22. kedd Nyomtatás E-mail






1919. április 22. kedd



„JEGYZŐKÖNYV
mely felvétetett 1919. évi április hó 22-én a népruházati bizottság által kiutaltatott és a főiskolai hallgatók között kiosztásra kerülő ruhák tárgyában.

 A szocialista diákok megbízottai bemutatnak 9 listát, éspedig egyet az orvosi fakultásról, egyet a műegyetemi, egyet a bányász, egyet az állatorvosi, egyet a gyógyszerészi, egyet az ipariskolai, egyet a képzőművészeti, egyet a közgazdasági fakultásról, újpesti szervezetből egyet.

A listákon felvett igénylők száma: 659. De tekintettel arra, hogy a jelentkezők közül mindazokat, akiknek egynél több ruhájuk van, a kiküldött bizottság kizárta a kiosztásból, így tehát kiutaltatott az orvostanhallgatóknak 250, a műegyetemi hallgatóknak 100, a bányászoknak 3, az állatorvostan-hallgatóknak 13, az újpesti diákszervezetnek 10, a gyógyszerésztan-hallgatóknak 6, az ipariskoláknak 118 rend férfiruha.

K.m.f.

A diákszociális ü.o. részéről

Berkovits Oszkár

A Szocialista Diákszervezet részéről

(Olvashatatlan aláírás)"

 

*  *  *

Egy trafikban megtalálták ifjú Dobsa Miklós igazolványos irattárcáját és késedelem nélkül eljuttatták a család címére. Még abban a percben rohant az édesanya a vörösőrségre, a Szovjetházba, a Zrínyi utcai főkapitányságra, abban bízva, hogy az igazolvánnyal kiszabadíthatja fiát. Sehol semmilyen útbaigazítást nem kapott. Mindenütt azt mondták neki, hogy soha nem hallottak ilyen nevű fiatalemberről, fogalmuk sincs, hol tartózkodhat.

És ez igaz is volt. Mert akik hivatalból meghallgatták az anyát, azok vagy nem tartoztak a politikai nyomozócsoporthoz és a különleges karhatalomhoz, vagy szolgálaton kívül töltötték a húsvéti ünnepeket.

*  *  *

Ellenforradalmi szervezkedés ügyében folytatott tárgyalást a budapesti Forradalmi törvényszék.

Cserny József és két ítélő társa, Gombos Ferenc negyvenhárom éves és Horváth Károly huszonhét éves csepeli fémmunkások a következő személyekre mondtak halált: Nikolényi Dezsőre, dr. Stenczel Jánosra, Sághy Tiborra, Sághy Lászlóra, Szalkay Ferencre, Papp Zoltánra, Wisinger Győzőre, Móricz Sándorra.

8 embert azonban nem mertek kivégezni a kormányzótanács véleménye nélkül.


Időközben Romanelli olasz ezredes, az antant budapesti
megbízottja is tiltakozott Kun Bélánál a forradalmi törvényszék halálos ítéletei miatt. Kun Béla visszautasította ugyan Romanellei tiltatkozását, de a kormányzótanács enyhített az ítéleten: Nikolényi Dezső rendőrfogalmazó és dr. Stenczel János halálbüntetését jóváhagyta, a többit súlyos börtönbüntetésre változtatta.


*  *  *

Halálra ítélte és kivégeztette Nyíregyházán a forradalmi törvényszék Kovács István huszonkilenc éves banktisztviselőt, tartalékos főhadnagyot.

Letartóztatását, elítéltetését Pogány József és Szamuely László parancsolta meg Budapestről. Ugyanis a Károlyi-rendszer idején, még 1918 decemberében merényletet kíséreltek meg Nyíregyházán az odavalósi Szamuely-fiúk ellen, akik bátyjuk, Tibor hazatérése után szélsőséges forradalmi mozgolódást kezdtek a városban. Az ellenük szervezett merénylet vezetését Kovács Istvánnak tulajdonították, ezért kellett meghalnia.

A nyíregyházi forradalmi törvényszék vádbiztosa dr. Kovács Miklós negyvennégy éves ügyvéd volt, tagjai pedig Margittai János huszonnyolc éves napidíjas hivatalnok, Körtvélyesi József huszonöt éves szobafestő és Pál Dezső harminchat éves géplakatos. Siettették mind a tárgyalást, mind a halálos ítélet végrehajtását, mert az előrenyomuló románok bármelyik percben elérhették a várost.

Sok vagyonos embert és konzervatív felfogású értelmiségit tartottak fogva a megyei börtönben azzal az indoklással, hogy valamennyien lehetséges ellenforradalmárok. Ezeket az életükért rettegő foglyokat mind leterelték a börtönudvarra, a kivégzés helyszínére, hogy lássák Kovács István agyonlövését.

A kivégzést végrehajtó vörös karhatalmisták sortűz után az áldozatukhoz rohantak, rugdosták, köpdösték és szidalmazták őt.
S hogy minél teljesebben fejezzék ki megvetésüket a kivégzett főhadnagy iránt, teteme mellé állították, s úgy lőtték agyon a rablásért halálra ítélt Budai Rongyos Jánost.

*  *  *

  0422knoll.jpg

Sátoraljaújhelyen két halálos ítéletet hozott és hajtatott végre a Zemplén megyei vésztörvényszék.

Vádbiztos ifj. Serbán János harmincéves kalapkészítö, törvényszéki elnök Knoll Ede szobafestő, ítélkező bírák Galamb József cipészsegéd, Kovács Gyula negyvenhárom éves MAV-tűzkovács, Kuzsmiczy Péter huszonnyolc éves esztergályos.

A Szatmárcsekéröl Beregszászra, majd onnan Sátoraljaújhelyre kísért vádlottak közül az idős, hatvan év körüli Papp József tiszai folyambiztost kötél általi halálra, Rákosi Simon csendőrt 15 évi kényszermunkára ítélték.

Mivel le sem bontották az akasztófát a város közepén a katolikus templom szentélye és a Kossuth-szobor között, - Papp Józsefet is ugyanoda vitték, ahol kilencedikén kivégezték a sárospataki Riskó Józsefet. Alkalmi hóhérnak Kiss László huszonhét éves hentessegéd, Sípos László és Czábőczky Mihály huszonhárom éves kovácssegéd jelentkezett.

 0422sujhely.jpg

Papp József többször is elismételte a bitó alatt: „ártatlanul halok meg.

Kis László, miközben a hurokkal babrált, ráförmedt az elítéltre: „Kuss, burzsuj, nincs jogod pofázni!”

 

A szatmárcsekei Papp Józsefet a délelőtti kivégzés után alkonyatig hagyták csüngeni a bitón.

*  *  *

0422jonas.jpg

Dolhán azért tartóztatták le Jónás Aladár járási főszolgabírót, mert helyeselte a román előrenyomulást, úgy érvelve, hogy ezáltal hamarabb vége lesz a kommunizmusnak.

Ellenforradalmi kijelentéséért maga a vádbiztos, a kalapkészítő ifj. Serbán János tartóztatta le Szennyes Lajos politikai nyomozó segítségével. Jónás Aladár dolhai főszolgabírót a fentebb már megnevezett összetételű vésztörvényszék ítélte golyó általi halálra.

Rögtön el is vezették a vesztőhelyre.

A szemét nem engedte bekötni.
A Zemplénben működő Sípos-féle terrorcsapat tagjai: Hatrák János huszonnégy éves péksegéd, Koscsó István és Salamon József lőtték agyon.

*  *  *

Kohn Béla levele Leninhez:


„Igen tisztelt Lenin elvtárs!

A valóságos mozgalom egyetlen lépese fontosabb tucatnyi programnál. Ezt Marxtól tanultam, de nem hízelgés, ha bevallom, hogy e mondat igazi értelmét Öntól tanultam meg.

Csatoltan küldöm Önnek a magyar proletárforradalom egy történelmi dokumentumát.

Ez a program bolsevik program, és cselekedeteink nem kevésbé bolsevik cselekedetek.

Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy a mi forradalmunk igazi kommunista forradalom volt. Gyümölcsein fogják megismerni. A magyar forradalomban kétségkívül fog még vér folyni, éppen elég. Már kezdi emelgetni fejét az ellenforradalom, de még mielőtt felemelné, le fogjuk vágni ezt a fejet. ...

Helyzetünk kritikus.

De bármi történjék is: minden lépésünket a világforradalom érdekei fogják vezérelni. Egy pillanatig sem gondolunk arra, hogy a nemzetközi forradalom egy részének [értsd: magyar] érdekeiért feláldozzuk a világforradalom érdekeit...

Nekünk még nagyobb nehézségeink vannak, mint annak idején Önöknek Oroszországban; de kérem, hogy legyen irántam továbbra is bizalommal.

Én sohasem fogok jobbra tolódni, baloldali kommunizmus viszont azért nem lehetséges nálunk, mert annyira baloldaliak vagyunk, hogy további balratolódás lehetetlen.

Budapest, 1919. április 22.

Őszinte híve Kun Béla"

 

 
< Előző   Következő >