Noha a tanácsköztársaság létrejöttének dátuma 1919.
március 21. péntek, a döntő fontosságú közvetlen előzményekre huszadikán került
sor.
Újságok e napon nem jelentek meg a betűszedők
egyeztetett sztrájkja miatt. A kormány biztonsági ügyekért felelős tagjai és a
fővárosi karhatalom vezetői azzal foglalkoztak, miként vegyék elejét annak a
23-ra tervezett kommunista fegyveres zendülésnek, amelynek szervezését a külső
kőbányai gyűjtőfogházból irányította Kun Béla és szorosabb környezete. A
koalíciós kormány, élén Berinkey Dénes miniszterelnökkel, készült a délután 17
órára kitűzött minisztertanácsi ülésre, hogy megtárgyalja a tervezett
tárgysorozatot.
Délelőtt
tizenegy órakor váratlanul megjelent Vyx francia alezredes a budavári királyi
palotában, Károlyi Mihály ideiglenes
köztársasági elnök hivatalában. Elkísérték őt az Entente (antant) néven ismert
katonai szövetség Budapestre akkreditált angol, olasz, amerikai képviselői. Vyx
volt a szövetséges katonai misszió vezetője. Azért kereste fel Károlyi Mihályt,
hogy átnyújtsa neki azt a jegyzéket, amelyet előző nap küldött Belgrádból de
Lobit tábornok, a Magyarország ellen vezényelt francia csapatok ideiglenes
parancsnoka.
A Vyx-jegyzék néven
ismert diktátum az egész magyar történelem legtragikusabb dokumentuma. Jelentőségéhez képest szövege igen kevesek előtt
ismert, mivel 1919 óta csak elvétve, s akkor is csupán száraz szakkönyvekben
publikálták. E jegyzék nyomán keletkezett a tanácsköztársaság.
A Vyx-jegyzék betű szerinti hiteles szövege:
„Magyarországi
hadsereg de Lobit tábornok,
a
magyarországi hadsereg ideiglenes parancsnoka, Belgrád, 1919. március 19.
Károlyi gróf
őkegyelmességének
a magyar
köztársaság ideiglenes elnöke, Budapest
Kegyelmes Uram!
A békekonferencián, az 1919. február 26-iki ülésen
elhatározták, hogy azon célból, hogy a munkálatok folytatását akadályozó minden
összetűzést elkerüljenek, tanácsos a magyarok és a románok között egy semleges
zónát létesíteni, amelyben sem magyar, sem román katona nem lehet, amelynek
azonban a fontosabb pontjait a szövetséges csapatok fogják megszállani. A
főparancsnok engem delegált, hogy mindazon kérdéseket, melyek a konferencia ezen
elhatározására vonatkoznak, Kegyelmességeddel egyetértőleg szabályozzam.
Budapesti képviselőm, Vyx alezredes a következőkkel
van megbízva:
1. A fent említett elhatározást Önnek bemutatni és Önnel
közölni, hogy milyen feltételek mellett szándékozom azt keresztülvinni.
2.
Kegyelmességeddel egyetértésben, ezen elhatározás alkalmazásának részleteit
szabályozni. 3. Ezen részletek közül nekem azokat előterjeszteni, amelyeknél
közbenjárásom szükséges lenne. (7)
A/ A semleges zóna határai:
A semleges zónának, amelyet a szövetséges csapatok
szállnak meg, következők lesznek a határai:
Keleti határ: Aradtól Nagyszalontáig vezető műút, a
Nagyszalonta, Nagyvárad, Nagykároly, Szatmárnémeti vasútvonal, mindezen
helységek a magyar és román katonai megszállás alól ki lévén zárna, ezen fent
említett közlekedési vonalakat azonban a román csapatok és a szövetségesek
ellenőrzése alatt álló lakosság - amennyiben ezt a gazdasági szükségletek
kívánják használhatják.
Északi határ: A Szamos és Tisza folyó,
Vásárosnaménytól öt kilométerre eső pontig.
Nyugati határ: A Tiszát öt kilométerre
Vásárosnaménytól északnyugatra elhagyja, aztán Debrecentől öt kilométerre
nyugatra, Dévaványától három kilométerre nyugatra, Gyomától nyugatra,
Orosházától, Hódmezővásárhelytől és Szegedtől öt kilométerre nyugatra húzódik.
Déli határ: Maros folyó, Arad és Szeged városok,
amelyek minden magyar és román csapat kizárásával a szövetséges csapatok által
lesznek megszállna. A határok részletes vázlata későbben fog megállapíttatni.
B/ A zóna kiürítésének és megszállásának feltételei:
A magyar csapatoknak a semleges zóna nyugati határa
mögé való visszavonulása, inkluzíve március 23-án kezdődik és egy maximális
tíznapi időközben kell, hogy befejeztessék.
Ezen idő alatt Condrecourt tábornok, akit a semleges
zóna keleti parancsnokságával bíztam meg, ezt a szövetséges csapatok által el
fogja foglaltatni és ellenőrizni fogja a magyar csapatok kiürítési mozdulatait.
A román csapatokat felhatalmazza a békekongresszus,
hogy vonalaikat a semleges zóna keleti határáig előretolják, jelenlegi
elhelyezésükben megmaradnak azonban mindaddig, míg a magyar csapatok ezen zóna
nyugati határán túl nem jutottak.
C/ Anyag
I. Hadianyag: Azon hadianyagot, amely a románok által
megszállandó zónában van, francia tisztek és katonák fogják leltározni és
megőrizni, ezt az anyagot, minthogy nem tekintik hadifoglalásnak, a magyarok el
fogják vihetni.
Az anyag, amely a semleges zónában van, a magyar
kormány rendelkezésére bocsáttatik, amelynek szabadságában van ezt nagy a mostani
helyén hagyni, vagy elvinni.
II. A magyar állam tulajdonát képező vasúti és
gazdasági anyag: Ennek az anyagnak szintén a helyén fog kelleni maradni addig,
amíg fölötte határozat nem hozatik. Leltározna lesz és egy magyar-román
komisszió a Condrecourt tábornok elnöksége alatt nekem a használatba vételének
kérdésében ajánlatokat fog tenni. (8)
D/ Közigazgatás
A polgári közigazgatás a semleges zónában a
szövetséges parancsnokság ellenőrzése alatt a magyar kormány kezében fog
maradni: a magyar csendőrség és rendőrségi karhatalom a fent említett
parancsnokság vezetése alatt a rend és nyugalom fenntartását fogja biztosítani.
Van szerencsém Kegyelmességedet kérni, hogy
szíveskedjék március 21-én tizennyolc órakor Yyx alezredessel azt a dátumot
közölni, amikor a magyar csapatok a semleges zóna túloldalán megjelölt határt
elérték, mint előbb a B szakaszban említett, hogy a mozdulatok március 23-án
kezdődnek és hogy maximális 10 napi időközben kell, hogy végrehajtassanak.
Az anyagok miatti kérdéseket semmi esetre sem szabad
azon célból ürügyül venni, hogy ezen határidő meghosszabbíttassék, minthogy
minden rendelkezés megtétetett, hogy ezt a kérdést kiürítés után is meg
lehessen tárgyalni.
De Lobit s. k."
Vyx alezredes szóbeli kiegészítésként tudomására hozta
Károlyi Mihálynak, hogy a jegyzékben rögzített új demarkációs vonalak
Magyarország jövőbeni végleges politikai határainak tekintendők.
***
A francia szabadkőművesek elvei szerint kormányzó
párizsi politikusoktól sokat reméltek Károlyi és a polgári forradalom
főszereplői, mert őket is a szabadkőműves eszmék ihlették.
Közéjük tartozott Böhm Vilmos szociáldemokrata
vezérpolitikus, a honvédelmi minisztérium államtitkára, voltaképpen Károlyi
Mihály ideiglenes köztársági elnök helyettese a kormányban.
Valamennyiüket mélységesen megdöbbentette az eszmei
testvéreiknek hitt francia politikusok megvetően ellenséges magatartása,
amelyet tökéletes következetességgel képviselt Budapesten Vyx alezredes.
Vyxt így jellemzi a Böhm Vilmos:
„Az antant-tisztekből álló fegyverszüneti bizottság
vezetője és teljhatalmú parancsolója Vyx alezredes tudatlan, belsőleg is
brutális érzésű katonatiszt. November végén érkezett Budapestre és néhány napon
belül kitűnt, hogy tulajdonképpen ő kormányozza az országot. Ő rendelkezik
Magyarország vasutjaival, közlekedési utjaival, szénbányáival,
nyersanyagtermelésével, rendelkezéseket ad ki, amelyeket a kormány záros
határidőn belül köteles teljesíteni.
A teljhatalmú diktátor, aki Magyarország népével és
közgazdasági életével rendelkezik, nem ismeri Magyarországot még annyira sem,
mint a négy elemit végzett rossz tanuló. Közgazdasági kérdésekben annyira
járatlan, mintha soha az ország hírét sem hallotta volna. Föllépésében a győző
brutalitása nyilatkozik meg. (...) Ha egy valóban győztes tábornok vagy
csapatvezető játszotta volna el ezt a szerepet, ha nem is volna megbocsátható,
de megérthető volna ez az eltévelyedés. De hogy egy vezérkari bürókban ülő,
alacsony rangú, tudatlan tisztecskének szolgáltattak ki egy fejlődni, élni,
demokráciát és békét akaró országot: ez örök szégyenfoltja marad a francia
demokrácia történelmének...
Vyx kíméletlenségének fegyvere nem a nyílt, férfias
harc, hanem az álnokság, a valótlanságok halmozása, a forradalom kormányának
állandó megalázása volt... (9)
Vyx alezredes napról-napra átvette a magyar kormány
szóbeli és írásos tiltakozásait a fegyverszüneti szerződés megszegése ügyében.
Vagy nem válaszol a tiltakozásokra, vagy pedig, ha válaszol, a válaszok
rendszerint csalárdságnak, ármánynak, és a valótlanságoknak még a diplomáciában
is példátlan sorozatai....
A területének, vasutjainak, nyersanyagának,
élelmiszereinek tekintélyes részétől megfosztott ország a legsúlyosabb
gazdasági válságba kerül. A csehszlovák állam visszatartotta a Németországból
Magyarországba küldött szenet, beszüntette saját szenének a küldését is. A
kormány kínos helyzetében Vyxhez fordult segítségért, aki minden vagon szenet
területi lemondással, jogok eladásával akart megfizettetni...
A kormány megteremtette a szólás- és sajtószabadság és
a köztársaság Magyarországát. Vyx azonban a maga személyére és a fegyverszüneti
bizottság tagjaiéra nézve a királyoknak kijáró szentséget és sérthetetlenséget
akart biztosítani..."
A Vyx-szellem kicsúcsosodott abban a 169.3. számú
jegyzékben, amelyet február végén a fegyverszüneti bizottság a magyar félhez
intézett, s amely jegyzék hű kifejezője annak az őrmestermodornak és
militarista brutalitásnak, amely Magyarország megalázását, tönkretételét és
eltiprását tűzte ki célul. E jegyzék lényeges részei:
»Határozottan kijelentem, hogy a vitát befejezettnek
tekintem. Szükségesnek tartom a bizottságot emlékeztetni, hogy a fegyverszüneti
egyezmény Magyarországra rá lett erőszakolva az osztrák-magyar hadsereg
veresége következtében.
Nem szabad szem elől téveszteni azon lényeges elvet,
hogy a fegyverszünet nem szünteti meg a háborús állapotot, ennek következtében
a megszálló csapatok parancsnokának a megszállt területen mindazon jogok
rendelkezésére állnak, amelyeket a hadijogok neki biztosítanak, kivéve azon
jogokat, melyeket a fegyverszüneti szerződés pontjai határozott formában
megállapítanak.
Nem tűrhető tehát, hogy a bizottság csökönyösen egyre
újabb követelésekkel álljon elő, mintha új tárgyalásokról volna szó, amelyeket
két kormány békeidőben, kölcsönösen szükségletük érdekében folytat.
Ezen kérdést felterjesztem felettes parancsnokságomnak és fenntartom
magamnak azon jogot, hogy az esetben, ha
a magyar kormány nem respektálná a kifejtett elveket, oly intézkedéseket
ajánljak, amelyeket a helyzet megkíván. «
Vyx hatalmi tobzódásának
még egy jellemző esetét kell megörökítenem:
Február végén minden
jogalap nélkül megbüntette a magyar kormányt, illetve, amint ő ezt telefonon
tudomásomra adta, a magyar hadügyminisztert négymillió tölténynek az antant
részére való átadására. Minden igyekezetünk, hogy Vyxnek megmagyarázzuk ennek a
botorságnak a jogtalanságát, hiábavalónak bizonyult. Kénytelen voltam, hogy
nyomást gyakoroljunk a többi antantállam kiküldötteire beadni a lemondásomat.
...
Magánügyekben Vyx nem volt
ennyire szigorú...
December 23-án Stielly
százados útján a magyar kormánytól egy luxusvonat kiutalását sürgeti, mert úgy
látszik az alezredes úr megszokta, hogy Franciaországban luxusvonaton
utaztassák. Gambetta ezredes részére pedig egy vadászkirándulás céljára
kölcsönvonatot igényeltek a szénhiány miatt nyomorgó országtól." (10)
***
1919. március 20. csütörtök
Az elfogadhatatlan Vyx jegyzék azt jelentette, hogy a
polgári kormánynak le kell mondania, ha a jegyzéket visszautasítja.
Ki kormányozzon? - erre a kérdésre kerestek választ a
délutáni ülésen a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetői, hogy a közülük
való miniszterek egységes álláspontot képviselhessenek az estére összehívott
Minisztertanácsban. Megbízták Landler Jenőt, keresse fel Kun Béláékat a
gyűjtőfogházban és tudakolja meg, mit szólnának egy tisztán szociáldemokrata
kormány létre jöttéhez, illetve ők, a kommunisták milyen feltételekkel lennének
hajlandók részt vállalnia kormányzásban.
Emlékeztetőül: Február huszadikán nagy tüntetést
rendezett a Kommunisták Magyarországi Pártja, s ennek során fegyvert is
használtak a tüntetők a Népszava székháza közelében, a Conti utca Népszínház
utcai torkolatában. Hét rendőrt és népőrt lelőttek. Ezt követően tartóztatták
le a kommunista párt egész vezérkarát, Szamuely Tibor kivételével. Érte is tűvé
tettek mindent, de sikerült elrejtőznie.
Kun Béláék, mint politikai foglyok, enyhe őrizet
alatt, tevékenységükben alig korlátozva irányították tovább a gyűjtőfogházból a
kommunista szervezkedést.
Mielőtt megtartották volna a tizenhét órára kitűzött
kormányülést, a szociáldemokrata párt vezetői tájékoztatták álláspontjukról
Károlyi Mihályt. Az ideiglenes köztársasági elnök azonosította magát a
szociáldemokrata vezetők kívánságával, s ennek megfelelően nyilatkozott a
Minisztertanácsban.
Közlendőit ekként terjesztette elő:
a/ - az antant ultimátumát vissza kell utasítani;
b/ - ha ez megtörténik, akkor a hivatalban lévő
koalíciós kormánynak le kell mondania;
c/ - a lemondott kormány helyét átveszi egy tisztán
szociáldemokrata miniszterekből álló kabinet, amely meg fogja tagadni a Vyx
jegyzék parancsolta követelések végrehajtását;
d/ - addig is, amíg megalakul az egypárti
szociáldemokrata kormány, helyükön maradnak a most lemondott minisztertanács
tagjai az ügyek vitelére;
e/ - ő, Károlyi Mihály nem adja fel köztársasági
elnöki posztját, mert szilárd emberi és politikai helytállást követelnek tőle a
nehéz körülmények.
Minden úgy történt, ahogy Károlyi közvetítette a
szociáldemokrata vezérek akaratát. De őt sem avatták be mindenbe, - épp a
személyét illető legfontosabb elhatározásba: Nem maradhat államfő, ha sikerül
megegyezniük a kommunista vezetőkkel.
A polgári köztársaság utolsó, önmaga feloszlatását
kimondó kormányának ülésén egyetlen szót sem ejtettek a szociáldemokrata
miniszterek a kommunistákkal egyidejűleg folytatott tárgyalásaikról.
Nem értették a koalíciós kormány polgári miniszterei,
miért követelik szociáldemokrata társaik a fogva tartott kommunista vezetők
azonnali szabadlábra helyezését, amelybe vonakodva bár, de kisebbségi helyzetük
miatt bele kellett egyezniük.
