*

Gyulay Endre megyéspüspök bocsánatkérése

2005. március 8. 15:18
MNO

Nem vettem komolyan azt a listát, amelyet névtelen tettes felelősségvállalás nélkül jelentetett meg úgy, hogy senki sem tudja eredetét. (Az Antall Józsefnél levő listát egyik barátom többször is látta. Több mindent meg is beszéltek belőle, de például az én nevem szerinte nem szerepelt köztük.) Eredetileg akkor gondoltam jelzést adni, amikor majd - ha lesz ilyen - a tisztázott, hivatalos lista, az igazi és a manipulált részek megjelennek. Végül is a MTV adásában az SZDSZ nevében elhangzott két megszólalás hallatára döntöttem el, hogy eltérek eredeti tervemtől, és megfogadom a lelkész úr tanácsát, amiben a lelkünkre kötötte, hogy valljunk be mindent, és kérjünk bocsánatot. Megpróbálok szót fogadni, és felszólításának eleget tenni.

Bocsánatot kérek azoktól, akik ki akartak utasítani újmisés koromban beosztott helyemről, mert csak három hónapra kaptam meg a letelepedési engedélyt, ami épp vasárnap járt le, de megengedték, hogy a hétfői posta érkezésig maradhassak. Hétfőn összecsomagolva vártam, hogy kivezetnek, de reggel 9-kor megjött a végleges letelepedési engedélyem. Milyen kellemetlenséget okozhattam nekik.

Bocsánatot kérek a röszkei tanácselnöktől, aki kénytelen volt rendelettel előírni, hogy a plébánia udvarán levő hintát le kell bontani, mert oda gyerekek járnak be. Így kénytelen voltam annak a húsz-egynéhány gyereknek másik helyet találni, hogy játszhassanak. Bocsánatot kell kérnem az ÁEH emberétől, akinek szavára nem vállaltam egy nagyobb plébánia vezetését, mondván, hogy a helyezés a püspök dolga, pedig csak a békemozgalom aktív tagjává kellett volna lennem.

Bocsánatot kell kérnem a békéscsabai rendőröktől, akik kénytelenek voltak beidézni bűnügyben, mert a zsinati dokumentumokat gépeltem, és papoknak tovább adtam. Mivel összeszedtem, és kívánságuk szerint leadtam hozzájuk, így a megígért börtönt nem kellett hosszabban meglátogatnom. Bocsánatot kell kérnem utólag a mezőhegyesi tanácselnöktől, mert kénytelen volt behívni irodájába, köszönésemet sem fogadva, és letolni, mert engedéllyel hitoktatni akartam.

Bocsánatot kell kérnem attól az egyéntől, aki sűrűn gépelt négyoldalas beadványában közölte megbízóival ötünk beszélgetését. Mennyi fáradságba kerülhetett ennek titkos lehallgatásának a megszervezése, leírása és beadása. Szegény, nem is tudta pontosan teljesíteni, mert beadványában szerepel, hogy: "itt halkan beszéltek, és itt tudom folytatni".

Az ottani, akkori cukorgyár igazgatójától is bocsánatot kérek, hiszen mikor megkérdezte, hogy a gyárból hány hittanosom van, csak négyről számolhattam be, intett a kezével, akkor nem csinálok semmit, ugyanis a gyerekek ott dolgozó szüleit meg kellett volna fenyegetnie, hogy: "vagy hittan, vagy munka".

Bocsánatot kell kérnem az egyik majori iskolavezetőtől, aki nem engedett be hitoktatni az iskolaterembe, és az iskola kerítése mellett az árokparton mégis tanítottam.

Bocsánatot kell kérnem akkori püspökömtől, aki a búcsúnkon misézett, utána elhelyezett, mert 25 ministráns volt, és az egyik szabadlábon lévő jezsuita prédikált. Elöljáróm akkor így fogalmazott: "Tudod, fiam, van, amit az ember vasárnap még nem tud, kedden meg aláír."

Bocsánatot kell kérnem a szegedi rendőrparancsnoktól, aki két napon át 8-8 órás írásbeli feladattal látott el a rendőrségen, és "sajnos" nem volt megelégedve beadványommal.

Bocsánatot kell kérnem az egyik balatoni tanácselnöktől, akinek területén nyaranta három-négy lelkigyakorlatot tartottam, így illegális gyülekezést hajtottam végre, s neki nem jelentettem be. Bocsánatot kell kérnem azoktól, akiknek meg kellett lesniük, hogy mikor vagyok távol lakásomtól, hogy akkor végezzék el az előírt házkutatást nálam. Mennyi fáradságukba került így készenlétben állni, és kivárni az alkalmas időt. Pedig ha otthonlétem idején jöttek volna, még egy kávét is adhattam volna nekik.

Bocsánatot kell kérnem a kőszegi határőröktől, akik csomagomban találtak egy Mindszentyről szóló könyvet. Büntetésül, nagy jegyzőkönyvezés közepette, kaptam eltiltást a következő kilépésektől. De bocsánatot kell kérnem az akkori külügyminisztertől is, akitől kértem, hogy járjon közbe értem, mert nehezen tudom megmagyarázni annak a francia pap barátomnak, akivel együtt szerepeltünk szülővárosunkban az akkori KALOT-előadáson, hogy egy könyv miatt nem mehetek ki három év után sem. Válasza az volt: vétkem akkora, hogy segíteni nem tud.

Sajnálom, hogy gondot jelentettem a Lendvai utca egyik helyettes államtitkárának, aki körülbelül fél óráig próbálta vétkeimet fejemre olvasni, sőt még anyagi gondot is okozhattam, mert kifizették útiköltségemet is.

Bocsánatot kérek attól a biztonságis tiszttől, aki püspökké kinevezésem előtt többször is meglátogatott, hosszú utat megtéve, hogy beszámolni tudjon "nézeteimről". Bár mindenben azt mondtam, amit gondoltam, és ezt nem szépítettem, mégis olyan véleményt adhatott rólam, hogy az ÁEH is belenyugodott, hogy Róma kinevezzen.

Kinevezésem előtti utolsó találkozásunkkor főnöke kérését továbbította, hogy a szokásos nyilatkozatot tegyem meg, és írjam alá (t.i.), hogy ha az állam elleni összeesküvésről tudomást szerzek, jelentem. (Ez egyébként akkor törvény volt.)

Sajnálom, és bocsánatot kérek tőle, mert kénytelen volt még párszor felkeresni, mert főnökei letolását át kellett adnia. De itt egyben bocsánatot kell kérnem Miklós Imrétől is, akinek szentelésem napján nyilvánosan mondtam, hogy a Lékai-féle kis lépéseket meg kell gyorsítani. Szegény, Egerben, a Seregély érsek szentelése utáni fogadáson ez ügyben nyilvánosan maga is kioktatott. A másik "letolás" pedig 1988-ban, szentelésem évfordulóján megjelent cikkem, a "Szent Sebestyén" cikk megírása miatt volt, amelyben kifejtettem, ha azt akarják, hogy itt éljünk és dolgozzunk, mi minden intézkedés kell, hogy a vallásszabadság megoldott legyen. Szerzetesházak visszaadása, szabad hitoktatás, iskoláink visszaadása stb.

Nem tudok viszont bocsánatot kérni azoktól, akikről a közvélemény szerint mint III/III-asnak megfigyelnem és beszámolnom kellett volna. Ilyen személy vagy személyek ugyanis nem voltak, így ártani sem tudtam neki vagy nekik. Ilyen kérés felém nem hangzott el, ilyen kívánságot velem nem közölt senki sem. Ilyen jelentést, ilyen írást soha sem adtam be. Ha volna, tiszta szívvel kijelentem, az hamisítvány.

Remélem, a lista nyilvánosságra hozója és annak értelmi szerzője a törvényeket semmibe vevő magatartása miatt, a személyiségi jogok lábbal tiprása miatt a kellő büntetést megkapja, bármilyen tisztségben legyen is.

Így tudtam a lelkész úr kívánságára feltárulkozásomat és bocsánatkérésemet teljesíteni.

Gyulay Endre
Szeged-csanádi megyés püspök, az állítólagos III/III-as lista egyik megnevezettje

HÉT NAP, SZABADKA 2005.03.02.

A VMSZ a Trianon-filmről

A Vajdasági Magyar Szövetség elnöksége és Tanácsa 2004. február 21-én elemezte Koltay Gábor: Velünk élő Trianon című dokumentumfilmjének rövidített, moziváltozatát. Szakértőkkel történő egyeztetés után a VMSZ két grémiuma megállapította, hogy a film kisebb szakmai hiányosságokat leszámítva objektíven mutatja be a magyar történelem egyik legválságosabb időszakát, illetve az azzal összefüggő eseményeket.

A VMSZ azon az állásponton van, hogy nyolcvanöt évi agyonhallgatás és eltiltás után eljött az ideje a történelmi múlt objektív értelmezésének, illetve a környező államok közötti párbeszédnek e kényes témával kapcsolatban.

Tekintettel arra, hogy Szerbia és a szerb nemzet napjainkban hasonló történelmi kihívás előtt áll, mint nyolc évtizeddel előbb a magyarság, szükségesnek véljük a két nép történészei közötti objektív és toleráns párbeszéd megkezdését, hiszen az európai alapelvek szerint csakis egymás megértése, elfogadása biztosíthat alternatívát az európai kontinensen.

Éppen ezért a VMSZ támogatja a film széles körű bemutatását, illetve kész segítséget nyújtani a film vetítéséhez. Egyben annak a véleményének is hangot ad, hogy a megfelelő szerb fordítás után a dokumentumfilmet az Újvidéki Televízió is sugározza, amit magyar és szerb történészek közötti párbeszéd követne.

Úgy véljük, ez jelentős és fontos lépés lenne a múlt eseményeinek közös értékelésében.

A Vajdasági Magyar Szövetség elutasítja a szerb médiában megjelent híreszteléseket, miszerint a filmet Magyarországon betiltották volna. Figyelembe véve, hogy Koltay filmjének bemutatójára az Uránia Nemzeti Filmszínházban került sor, illetve, hogy a filmet teljes egészében több mint két hónapon át a Hír Televízió is sugározta, elvárjuk a szerb médiumoktól, hogy a filmmel kapcsolatos dezinformációkat javítsák ki.

Felhívjuk a közvélemény figyelmét arra is, hogy habár a filmmel kapcsolatban a Román Köztársaságban valóban voltak ellenérzések, azt az állam egész területén fogható kereskedelmi televízió román felirattal levetítette, illetve a film megtekintése után a román kultuszminiszter is objektívnek ítélte meg.

Úgy véljük, egymás múltjának megértése és a párbeszéd megkezdése e kényes témáról hozzájárul az európai gondolkodásmód erősítéséhez, hiszen mindannyiunk közös jövője és egyetlen alternatívája az európai integráció, a népek Európája.

A VMSZ Elnöksége és Tanácsa

*

Gazdák a gazdátlan Budapesten

*

Magyar emberek az ORSZÁGHÁZ előtt

BUDAPEST

Római katolikus szentmisére és ökumenikus imára került sor vasárnap délben a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) szervezésében a budapesti Felvonulási téren a traktorokkal demonstráló gazdák, illetve az oda látogató budapestiek számára a járművek mellett a demonstráció idejére felállított nagy sátorban.

A szentmisét Osztie Zoltán plébános, a KÉSZ elnöke celebrálta, az azt követő ökumenikus imákat Bereczky Zoltán református, illetve Horváth-Hegyi Olivér evangélikus lelkész mondták el.

Osztie Zoltán Isten áldását kérte a magyar földért, a nemzetért küzdő gazdáknak, megemlítve személyes élményeit, amelyek alapján "tudja, hogy mit jelent a gazdáknak az anyaföld".

A lelkészek a szeretet és az igazság erejére vonatkozó téziseket idéztek a Bibliából.

Osztie Zoltán elmondta, hogy, ha nem világosodik meg a tárgyaló delegáció másik fele, akkor jövő hét vasárnap ugyanilyen misére és imára kerül sor a helyszínen.

Bagi Béla, a demonstrációs bizottság elnöke röviden ismertette, hogy bírósághoz fordulnak, miután a rendőrség - ugymond szakmai okokra hivatkozva - elutasította demonstrációs kérelmüket az Országház XVII-es kapuja elé.

A bíróság 48 órán belül köteles dönteni, addig a Kossuth téri demonstrálók a Felvonulási térre mennek át, és pozitív döntés esetén visszatérnek az Országház elé.

Bagi Béla arról is beszámolt, hogy újabb "konvojok" készülődnek Budapestre, várhatóan jövő hét csütörtökön érkeznek, kedden már informálni tudják a rendőrséget az adatokról.

Becsléseik szerint még 500 traktor számára van hely a Felvonulási téren.

A március 16-áig szóló demonstrálási határidőt meghosszabbították március 20-áig.

*

2005. március 6.
Ökumenikus istentisztelet a magyar gazdákért Budapesten.

*

2005. március 6.
Ökumenikus istentisztelet a magyar gazdákért Budapesten.

*

*

http://ural2.hszk.bme.hu/~ka493/kep/k_img_0982.jpg

http://ural2.hszk.bme.hu/~ka493/kep/k_img_1021.jpg

Elzavarták a kolozsvári magyarok a magyargyűlölő Eörsit

2005. március 5.

Tiltakozó kolozsvári magyarok, főként az EMI fiataljai megakadályozták, hogy a magyarellenességéről hírhedt Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő megtartsa második kolozsvári előadását - értesült a kettosallampolgarsag.hu. A szélsőséges budapesti személy kollégája, Eckstein Kovács Péter kollaboráns RMDSZ-es politikus, valamint a HVIM-et rágalmazó írása miatt pervesztes, a magyar várost román nevén emlegető Tibori Szabó Zoltán Népszabadság-tudósító "újságíró" meghívására érkezett Erdélybe. Nem lényegtelen adalék, hogy a magyarellenes, rasszista uszítót még a kolozsvári RMDSZ-szervezet sem vállalta fel vendégként.
Eörsinek, pénteki megszégyenülése után még nagyobb fiaskót kellett elkönyvelnie: miután a református egyház nem engedélyezte, hogy ocsmány nézeteit a Református Kollégium dísztermében fejtse ki, elvtársai új helyszín után néztek, de itt még rosszabbul jártak. A felháborodott magyarok ugyanis, NEM transzparensekkel a kezükben megakadályozták, hogy a gyűlöletpárt prominense megszentségtelenítse Bocskai István szülőházát, amelyet Ecksteinék arcátlanul kiszemeltek. Eörsi, miután az MTV-nek sem tudott a helyszínen nyilatkozni a jogos bekiabalások okán, hitvány kompániájával Eckstein irodájában keresett menedéket.

Jó hír a nemzetért élőknek, rossz a budapesti kormánypártok hazaárulóinak, egyben intő jel a hatszázak miniszterelnökének is, mi várhat rá, ha (előzetesen nem szelektált) határon túli magyarok közé merészkedik.

Forrás: (kettosallampolgarsag.hu)

*

Nem engedték be Bocskai szülőházába Eörsi Mátyást
2005-03-05 - 21:14

Fiatalok 25 fős csoportja NEM feliratú papírlapok erdejével várta Eörsi Mátyás SzDSz-es képviselőt, aki Eckstein Kovács Péter RMDSz-es szenátor társaságában érkezett a Bocskai István kolozsvári szülőházába –amely ma a Sapientia egyetem kolozsvári székháza– a reformátusoktól már átirányított előadásra. A spontán módon összegyűlt, tiltakozó fiatalok elállták az előadóterem bejáratát és szórólapokat osztogattak.

"Most érzi, hogy mit jelentett számunkra december 5-e?!",
"Menjen a Terror házába Bauer mellé a falra, oda való!",
-mondták Eörsinek a tüntetők.

Több mint negyedórás próbálkozás után Eckstein Péter bejelentette, hogy az előadást a Baritiu utcai szenátori irodában tartják meg. "

"Hazaáruló!", "Nemzetáruló!" – kiáltozták a távozók után a fiatalok Bocskai szülőháza elől.

Eörsi holnap Nagyváradon az RMDSz székházában próbál előadást tartani.

MVSz Sajtószolgálat

*

MVSZ Sajtószolgálat

Gyurcsány is Kolozsvárra készül?

Eörsi Mátyás Hitek és illúziók: a kettős állampolgárság címszó alatt próbálta magyarázni ma Kolozsváron az SzDSz nemzetellenes NEM szavazatát a decemberi népszavazáson.

A kolozsváriak viszont jól emlékeztek a kezdetekre, amikoris 1989 tavaszán az SzDSz a budapesti Corvin moziban elfogadta a rendszerváltás programját, amely a "kisebbségi kérdésről" a következőket is tartalmazza:

Minden magát magyarnak valló személy - és az ő jogán családja - legyen jogosult a magyar állampolgárságra.

Ezt elfelejtettem. Ilyenkor a bíró sípol - mondta Eőrsi Mátyás, miután András Imre a fenti programtézist szembeállította a képviselő kolozsvári előadásával és az SzDSz NEM szavazatával decemberi népszavazáson.

Hasonlóképpen "elfelejtette" Eörsi azt, hogy párhuzamba állította volna Székelyföld területi autonómiáját a Magyarországon élő kínai textilmunkások területi autonómiájával. Pedig Bagoly Zsolt megjelölte az interjú közlésének idejét és helyét.

Az igazmondás tekintetében Eörsi Mátyás sorsára jutott a Kolozsvár Társaság is, amely 2005. március 3-án arról tájékoztatott, hogy az SzDSz-es képviselő szombaton a Református Kollégium dísztermében tart előadást.

A Kolozsvár Társaságot az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége közleményben tette helyre: Eörsi Mátyás március 5-én szombaton a Református Kollégium dísztermében NEM fog előadást tartani.

Időközben a Kolozsvár Társaság több alapító tagja, köztük Vetési László elnök, Egyed Ákos akadémikus, Jakab Gábor lelkipásztor is elmondta, hogy nem tudott Eörsi Kolozsvári meghívásáról. Értesülések szerint a meghívó Eckstein Kovács Péter volt, de mivel a kolozsvári RMDSz nem vállalta Eörsit, a szenátor, Visky András és Kántor Lajos alelnök, közösen használták fel céljaikra a Kolozsvár Társaság nevét.

Ilyen és hasonló megtévesztő manőverekről és valótlanságokról értesülhettek a Márton Áron egyenes beszédéhez szokott kolozsváriak, akik ma Eörsi Mátyás előadása ellen szándékoztak tiltakozni. A mintegy 35 fős, tojásokkal és szirénákkal felszerelt tiltakozó a Magyarok Világszövetsége elnökének jelenléte miatt, az iránta érzett tiszteletből elálltak attól a szándékuktól, hogy tojásdobálással és hangzavarral akadályozzák meg Eörsi beszédét. A találkozón végül a tiltakozókon kívül csupán négy egyetemi hallgató és két szolgálatos tanár jelent meg.

Nem csoda, hisz a kolozsváriak sejthették miről lesz szó. És nem is tévedtek. Olyan előadó állt előttük, aki az állampolgárság kérdését megpróbálta idejétmúltnak beállítani, de ugyanakkor büszkén beszélt saját európai állampolgárságáról.

A magyar állampolgárság helyreállítását megpróbálta konfliktusforrásnak beállítani, de ugyanakkor nem tudott egyetlen példát sem mondani ilyen természetĹą konfliktusra Horvátország, Románia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Finnország, Írország vagy más államok esetében.

A teremből többször hazugsággal vádolták Eörsit, aki nem cáfolt, csupán annyit mondott, hogy köreikben ezt másként nevezik. A meghívó Eckstein szenátor sem vette védelmébe a bekiabálásokkal többször félbeszakított budapesti képviselőt.

Patrubány Miklós kérdésére, hogy a népszavazást megelőzően volt-e más államnak is polgára, mint Magyarországnak, kitérő választ adott. A magyaron kívül most nincs más állampolgársága - állította.

A jelenlévők számos ellentmondás után hallhatták, hogy az SzDSz-es képviselő miként próbálta nemlétezőnek nyilvánítani az Ellenzéki Kerekasztal 1989. augusztus 3-i nyilatkozatát, amelyik 15 évvel ezelőtt egyértelmĹąen és félreérthetetlenül fogalmazott az elszakított nemzetrészek felé, elkötelezve az SzDSz-t, a Fideszt és az MDF-et egyaránt:

"Alkotmányba kell foglalni a magyarok kettős állampolgársága lehetőségét, annak jogait és biztosítékait."

Ezt a rendszerváltó ígéretet még csak az alkotmánymódosítások tárgysorozatára sem vették az azóta többször kormányra jutott egykori ellenzékiek. A Magyarok Világszövetsége ezért is nevezi befejezetlennek a magyarországi rendszerváltást.

Kolozsvár, 2005. március 4.
MVSz Sajtószolgálat

*

*

Megjelenik Arad, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyében

Kerek-e vagy hosszú?

Adomaként maradt fenn az értelmetlennek tűnő kérdés a kollektivizálás idejébõl, de a jelek szerint egy jottányit sem vesztett idõszerűségébõl.
A fáma szerint a téeszesítés befejezését sürgetõ aktivisták egyikétõl a temesrékási Ördög Jani bácsi megkérdezte: "Mondja, elvtárs, milyen lesz a kollektív gazdaság, kerek-e vagy hosszú?"

Az aktivista értetlenül nézett rá: "Hogyhogy kerek-e vagy hosszú? Mit jelentsen ez?" – kérdezte gyanakvón.

– Hogy mit? – húzta a szót Jani bácsi. – Annyit jelent, hogy ami hosszú, annak csak vége szakad egyszer. De ami kerek, annak sosem lesz vége – summázta az öreg. És lám, neki lett igaza.

Ugyanott – azaz Temesrékáson, de lehet, hogy másutt is – megint feltehetjük a kérdést: Kerek-e vagy hosszú? Mármint a föld visszaadásának a folyamata.

Mert ha hosszú, Jani bácsi észjárásával élve, csak vége lesz egyszer. De ha kerek, akkor egyesek soha nem jutnak hozzá jogos örökségükhöz.

A rendelet óta eltelt tizennégy év, és Temesrékáson nyolcvan földtulajdonos még mindig nem kapta vissza birtokát.

Félõ, hogy nincs mibõl! – rebesgetik a falubeliek –, pedig köztudott, hogy a kitelepült svábok legkevesebb kétezer hektár szántót és száz hektárt meghaladó szõlõt hagytak maguk után. Furcsamód (vagy nem is furcsa?) e roppant fölösleg jó része – mondják – olasz kézbe vándorolt, miközben a jogos tulajdonosok a telekkönyvileg igazolt parcellájukat sem kapják meg. Nincs mibõl!...

Úgy tûnik, most már a hatóság is véget szeretne vetni a "földosztásnak", ha másképp nem, hát kikerekítik a folyamatot. Abban sántikálnak, hogy akiknek nem adták ki a jussát, azt az állambácsival kártalaníttatják.

A legfrissebb kormányhatározat szerint ugyanis aki nem kaphatja természetben vissza a földjét, az állam annak, minõségtõl függõen, még 27 millió lejt is fizet egy hektárért.

Vajon kinek a malmára hajtja a vizet a nagylelkûnek álcázott intézkedés?

*

Szombat, 2005. március 5., Adorján, Adrián

Tiltakoznak az egyházak az ügynöklista miatt

Az ökumenikus tanácsba tömörülő hét egyház közös nyilatkozatot adott ki, melyben figyelmeztetnek: a nemzet emlékezetéből nem tűnhetnek el a kommunista korszak szélesebb összefüggései.

Enélkül ugyanis a közzétett listák a kölcsönös vádaskodás és politikai zsarolás eszközévé válnak. A közvélemény a listán szereplőket kivétel nélkül besúgónak tartja, akiket felelősségre lehet vonni a rendszer által üldözött személyek sérelmeiért, s nekik nem áll módjukban védekezni.

Az ügynöklista nyilvánosságra hozatala erkölcsi és jogi dilemmát idéz elő. „Az érintett személyeket csak akkor lehet megbüntetni, ha bizonyítható törvényellenes cselekedetük és a szándékosság. Ezért az akták hozzáférhetősége sok esetben becsületsértéssel határos” – olvasható a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben.

Az egyházak ugyanakkor elismerik: egyes képviselőik nem szegültek szembe kellőképpen a volt rendszerrel – csalódást okozva ezzel a hívőknek –, sőt akadtak olyanok is, akik együttműködtek az ŠtB-vel, ezért bocsánatot kérnek mindenkitől, akinek ártottak.

A reformátusok döntése

A tegnapi felhívást nem írta alá a református egyház, mely néhány hete a maga módján szembenézett az ŠtB-s múlttal.
A Zsinati Tanács januárban felszólította az egyház minden lelkészi és világi tisztségviselőjét, aki ügynökként szerepel a nyilvánosságra hozott listán, hogy a lelkipásztori szolgálat megtartása mellett azonnal mondjon le minden egyházi választott tisztségéről. A határozat szerint azoknak is le kell mondaniuk, akik tudják, hogy ott szerepelnek, de nevüket még nem hozták nyilvánosságra. „Nem kívánunk senkit meghurcolni, csak arra szólítunk fel minden érintettet testvéri megértő és megbocsátó szeretettel, hogy önként és csendben, kellő alázattal mondjanak le egyházszervezeti választott tisztségükről, vonuljanak vissza parókiájukra. (...) Azt kívánom és tanácsolom, lelki feszültségeiket oldják föl olyan módon, hogy tetteiket szemmel tartott felebarátaikkal megbeszélik, s tőlük feloldozást nyernek” – nyilatkozta korábban lapunknak Erdélyi Géza református püspök.

A katolikus egyház álláspontja

„Hallottunk az ökumenikus tanács felhívásáról, megvitatjuk a dolgot” – mondta lapunknak Marián Gavenda, a Püspöki Konferencia szóvivője.
Hozzátette: a katolikus egyház elítéli az ŠtB-vel együttműködő papokat és együttérez az áldozatokkal. „Ugyanakkor nincs okunk kétségbe vonni azon testvéreink szavát, akik állítják: nem írtak alá együttműködési nyilatkozatot, s nem tudják, hogyan kerültek a listára” – olvasható a katolikus egyház múlt heti nyilatkozatában.

Az egyházat elszomorítja, hogy a sajtóban csak az áldozatokról és a vélt ügynökökről – köztük például Ján Sokol érsekről – esik szó, ám a rendszer mozgatóiról, a főbűnösökről mindenki hallgat.
http://www.ujszo.com/clanok.asp?cl=118813
*

*

"Azt hiszik a szülők, ha gyerekük szlovák iskolába jár, végül miniszter lesz"
Beíratkozási körkép

Mostanság fogadják az ország iskolái a 2005/2006-os tanév leendő elsőseit. A teljes létszámot kevesen tudják, az véglegesen az iskolakezdésre, szeptemberben tisztázódik. A tapasztalat azt mutatja, városi környezetben gyakrabban fordul elő, hogy magyar családok szlovák iskolába íratják gyermekeiket. Kassán és Pozsonyban elenyésző a magyar tanulók számaránya, többségük a vidéki kisebb-nagyobb, magyarok lakta településeken él. A napokban a magyar tannyelvű iskolákban érdeklődtünk, idén hányan íratkoztak be, és milyen az eredmény a tavalyi évhez képest.

Pozsony magyarok által legsűrűbben lakott városrészében, a Pozsonypüspökin található Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolába és Óvodába idén és tavaly is kilenc gyerek iratkozott be. Ožvald Erzsébet igazgatónő szerint csak később, szeptember 2-ára derül ki, hogy valójában mennyi gyerek jön, ennél többen vagy kevesebben tanulnak-e majd az első osztályban. Az iskolában összesen kilenc osztály van, minden évfolyamban egy.

A Szenci járásban, Éberhardon egykor teljes szervezettségű magyar alapiskola működött. A Pozsonyhoz közeli községben ma csupán tíz magyar gyermek tanul az egyetlen egyosztályos kisiskolában. A nagyarányú gyermekfogyás oka elsősorban a születések számának csökkenése, tudtuk meg Račko Éva igazgatónőtől.

– Az idén három gyermeket írattak be hozzánk, ugyanenynyi kerül majd át Félbe a felső tagozatra. A létszám tehát nem csökken, de nem is emelkedik. Már azt is tudjuk, hogy jövőre két gyermekre számíthatunk, és akkor is ketten mennek el tőlünk. Drasztikusabb létszámcsökkenést az utóbbi 4-5 évben tapasztaltunk. Úgy vettük észre, hogy a meggyőzés taktikája nem sokat ér, hiszen azt a szülőt, aki hozzánk akarja beíratni gyermekét, nem kell győzködni. Aki pedig eleve a szlovák iskolát választja, azt senki sem képes rábírni arra, hogy megváltoztassa véleményét. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen a falutól minden segítséget megkapunk ahhoz, hogy a kis létszám ellenére nyugodt körülmények között taníthassuk a gyermekeket – tette hozzá az igazgatónő.

A Dunaszerdahelyi járásban található a Felsővámosi Magyar Tannyelvű Alapiskola. Összesen harmincöt diák jár oda, négy osztályban. Az igazgató, Oláh Ödön arról tájékoztatott, hogy jelenleg kilencen tanulnak az első osztályban, a 2005/2006-os tanévre pedig tizenketten jelentkeztek.

Jól felszerelt számítógépes szaktantermükben tizenöt számítógépen tanulhatnak. Az iskolának már tizenkét éve jól működő, többszörösen díjazott bábművészeti szakköre is van. Ezen kívül helyben környezetvédelmi foglalkozásokra is járhatnak a gyerekek, angol nyelvet is oktatnak, és zeneórákat – főleg furulyát – is tartanak a pedagógusok.

Rimaszombatban, a városi hivatal által fenntartott Dózsa úti Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolába és Óvodába roma gyerekek járnak. A rimaszombati járásban száztíz tanulójával ez számít a legnagyobb létszámú 1-4 osztályos kisiskolának. Az igazgató, Vaskői Károly elmondta, még várakoznak, mert nem alakult ki a szeptemberben iskolakezdő gyerekek létszáma. Ugyanis itt nem volt szokás, hogy a szülők maguktól hozták volna beiratkozni gyermekeiket. Eddig csak hárman tették ezt meg. Életkor alapján 18-20 tanulóra számítanak. A Dózsa úti lakótelepen százszázalékos a roma lakosság, 150-170 család lakik ott, panellakásokban. A 2004/2005-ös tanévben huszonkét tanuló iratkozott be, ebből kettő halasztott. Az óvoda is ide tartozik, negyvenöt kisgyerekkel.

Rimaszombatban még két teljes szervezettségű magyar iskola és egy református gimnázium van. Közülük a Ferenczy István Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatónőjét kérdeztük tanulóik létszámának alakulásáról. Kubačka Gizella igazgatónő elmondta, a 2005/2006-os tanévre huszonnégy tanuló iratkozott be. Tavaly tizennyolcan, de szeptemberig még érkeztek gyerekek. Hozzátette, a populáció egyre csökkenőben van, jelenleg 252 diák jut kilenc évfolyamra.

A Rozsnyói járásban található Pelsőcön működő Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolába idén tizenhárom diák iratkozott be a 2005/2006-os tanévre – tudtuk meg Fazekas Árpádné igazgatóhelyettestől. Jelenleg a tizennégy osztály kilenc évfolyamába összesen 258 diák jár az iskolába, köztük tizenhatan elsősök.

– Ha ennél nem menne lejjebb a létszám, meg lennénk elégedve. A fiatalok nagy része külföldön keres magának állást. Főleg Angliába, Németországba, Spanyolországba, Olaszországba mennek gyerekekre vigyázni, vagy a vendéglátóiparban helyezkednek el. Ha továbbtanulnak, akkor Pozsony környékére vagy Kassára kerülnek. A falvak kezdenek elöregedni, nincsenek fiatalok, mert nincs munka, nem születnek gyerekek, így utánpótlás sincs – kesergett az igazgatóhelyettes.

A Galántai járásban működik a vezekényi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola. Toncskó Mária igazgatónő arról tájékoztatta lapunkat, hogy tavaly tizenhárman iratkoztak be az iskolájukba, az idén pedig csak hárman. Itt sincsen a faluban elég gyerek. Az iskola vezetője szerint jövőre már jobb lesz a helyzet. Minden harmadik vagy negyedik évben tapasztalható egy ilyen visszaesés a gyereklétszámban. A négy évfolyamos iskolában a három kisdiák valamelyik osztállyal összevonva jár majd.

A diószegi Petőfi Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Óvoda ugyancsak a Galántai járásban található. Kovács Zsuzsanna igazgatónő elmondta, tavaly tizennégyen, az idén pedig eddig tizenketten iratkoztak be a kilencosztályos iskolájukba. Az igazgatónő szerint már nem lesznek többen, sajnos csökkenőfélben van arrafelé a magyarság.

– Azt hiszik a szülők, hogy a gyerekük, ha szlovák iskolába jár, végül miniszter lesz. Tévednek, mert a magyarok szakmunkásokká válnak ott. A gyerekek a szakmunkásképzőn túl nem jutnak – tette hozzá Kovács Zsuzsanna, akinek az iskolájából is többen tovább tanultak valamilyen gimnáziumban, majd pedig egyetemen.
http://www.hhrf.org/szabadujsag/
*

*

A www.reformatus.hu fóruma: http://www.reformatus.hu/forum/mutat.php?headid=1#hozzaszol

A gazdák mellett a reformátusok
2005-03-04

A Magyar Református Presbiteri Szövetség együttérzését és támogatását fejezi ki a magyar gazdák azon igényével, hogy elmaradt, jogos követeléseiket minél előbb megkapják. Kötelességének érzi ezt azért, mert tagjainak jelentős része a magyar mezőgazdaságban dolgozik. Szükségét érzi azért, mert az elmúlt napok presbiteri összejövetelein számos presbitertársunk imádkozott a megmozdulásban részt vevő társaikért.

Elengedhetetlennek tartja azért, mert csak a gazdák körülményeinek javulása révén látja biztosítottnak azt, hogy az ország minden lakója egészséges, hazai élelmiszerrel legyen ellátva. Végső soron teszi mindezt azért, mert csak így áll helyre az a lelki békesség, aminek ma annyira hiányát érezzük.
Éppen ezért elhatárolja magát minden olyan szándéktól, amely a gazdák ezen megmozdulását saját politikai céljaira, a békétlenség fokozására akarja felhasználni.
Isten áldja meg a tárgyaló feleket békességgel és bölcsességgel!

Magyar Református Presbiteri Szövetség

*

Kiegészül az aradi vértanúk szobra
2005-03-04

Az aradi Szabadság-szoborcsoport – amely hosszú évekig az előítéletek „lerombolására" várt, hogy ismét az európai kulturális örökség része legyen – nincs még bekerítve, mint volt eredetileg.

A hajdani oszlopok és a kovácsoltvas-kerítés eltűntek, illetve alig maradt belőlük annyi, ami alapján elkészülhetett a restaurációs tervrajz.

A szoborcsoport talapzatának egy darabja is hiányzott, amit a restaurátorok a csíkszeredai Dóczy András szobrász-kőfaragótól rendeltek meg, mivel az eredeti sziléziai andezit helyett a hargitai andezitet megfelelőnek találták. Ugyancsak Dóczy vállalta a kerítés oszlopainak elkészítését is, amelyek most készenlétben várják az elszállítást. A darabok féltonnásak, magasságuk 130 centiméter.

A szoborcsoport az RMDSZ sikerlistáján szimbolikus jelentéssel bír. Régebbi és újabb története csak gazdagítja a múltját.

Mi, Hargita megyei lakosok viszont nem feledkezhetünk meg arról, hogy a hiányzó kőrészek Csíkszeredában készültek, és Dóczy András neve is ott van Sándor István építészmérnök, Kocsis Rudolf, Kolozsi Tibor, Pokornyi Attila, Szilágyi László szobrászok, restaurátorok neve között.

Igen, a szoborcsoport köré kerítés kerül. Mint volt. Hasonló, csak nem sziléziai, hanem hargitai andezitből. S bár paradoxonnak tűnik: a Szabadság ez esetben akkor lesz teljes, ha bekerítik. Ezt kívánja a hűség, a műalkotás teljes felújítása.

Ferencz Imre, Hargita Népe

*

Tőkés: világbotrány a hazai restitúció
Nemzetközi autonómiaügyi konferenciát kezdeményez az EMNT
2005-03-04 - 15:44

Nemzetközi autonómiaügyi értekezletet hívott össze az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) – jelentette be csütörtökön Nagyváradon Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az EMNT elnöke.

A konferenciát – amely jellegében a korábban Szovátán megrendezett, hasonló tematikájú rendezvényt követi – valószínűleg májusban szervezik meg. „Csak ilyen rendezvényekkel nyílik esély azon fal áttörésére, amely az erdélyi magyar nemzeti önrendelkezés útjában áll” – vélte a püspök.

A Krónika kérdésére Tőkés László elmondta, a meghívottak között ott lesznek az erdélyi magyarság számára mintaként szolgáló, működő európai autonómiák képviselői, akik európai támogatást is biztosíthatnak a romániai autonómiatörekvéseknek. Rajtuk kívül európai parlamenti képviselőket, az erdélyi magyar autonómia ügyét támogató magyarországi politikusokat, valamint hazai magyar és román politikusokat várnak.

„Olyan hazai magyar politikusokra gondolunk, akik egyetértenek az autonómia ügyével, illetve olyan románokra, akikkel szót lehet érteni a kérdésben” – fejtette ki a püspök. Hozzátette: az EMNT-nek meggyőződése, hogy az autonómiának nincs alternatívája, és ebben még „az RMDSZ-ellenesség is harmadrangú kérdés”. „Ne támadjuk úgy az RMDSZ-t, hogy nem törekszünk az összefogásra” – fűzte hozzá.

Tőkés László bejelentette: áprilisban az ingatlanrestitúció ügyében is konferenciát rendeznek. Ennek a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lesz a szervezője, a meghívottak között pedig neves amerikai és európai szakértők is vannak.

„Ami jelenleg az ingatlan-visszaszolgáltatás ügyében történik Romániában, az világbotrány. Arra a következtetésre jutottunk, hogy keményebb hangvétel szükséges igényeink kifejtésében” – jelentette ki.

Példaként az egyházkerület egyik nagyváradi, belvárosi ingatlanjának ügyét hozta fel. A Kossuth (Függetlenség) utcai emeletes bérházat tavaly visszakapta az egyház, ám az önkormányzat megtámadta a döntést. Miután a Nagyváradi Táblabíróság a reformátusoknak adott igazat, az önkormányzat fellebbezett. A legfelsőbb bíróság szerdán tárgyalta az ügyet, a következő tárgyalás időpontjául pedig április 13-át tűzte ki.

Balogh Levente, Krónika

*

A gyurcsányok bálba mennek vagy vadászni

Az elmúlt hetekben mindenki számára világossá vált, hogy az ország több mint 11 ezer milliárd forintos adóssága az emberek pénztárcájához ért.

Az adósságteher finanszírozása érdekében visszatartják a vállalkozók jogos ÁFA-visszaigényléseit, egy hónap késéssel utalták át a köztisztviselők és a közalkalmazottak 13. havi bérét, és nem fizetik ki a gazdáknak jogosan járó európai uniós támogatásokat.

Megdöbbentő és felháborító, hogy a miniszterelnök nem ül tárgyalóasztalhoz a jogos igényeiket hangoztató gazdákkal: ha valódi problémákkal kell szembenéznie, a dumakormányfő néma marad!

A Medgyessy és Gyurcsány-kormány felelőssége egyértelmű: ölbe tett kézzel nézték, hogy a tavalyi esztendőben Magyarországon tízszer gyorsabban nőtt az élelmiszeripari termékek importja, mint az export. Mérgező külföldi paprikák kerültek a magyar boltokba, miközben a magyar agrárium ellehetetlenült. A kialakult helyzet nem csak a gazdák, hanem minden magyar család számára ártalmas és veszélyes.

Gyurcsány Ferenc és kormánya hónapok óta spekulál a gazdák és a vállalkozók pénzével. Ha mindez következmények nélkül marad, indokolt a kérdés: a gazdák és vállalkozók után ki lesz az Magyarországon, akinek jogos járandóságát, bérét vagy más jövedelmét minden ok nélkül elveszik?

*

*

Kétszáz traktorral vonultak a gazdák a Parlament elé szerdán késő este, hogy nyomatékot adjanak követeléseiknek. A traktorok kétszer százas konvojban, rendőri felvezetéssel haladtak a Kossuth térre.

Útjukon zászló lengető szimpatizánsok biztatták a gazdákat, Hajrá magyarok!
Éljenek a bátor gazdák! felkiáltások hangzottak el.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megállapodása szerint a traktorok március 6-án 21 óráig állhatnak a Kossuth téren a BRFK által kijelölt kordonnal elzárt területen.

A szerdai tárgyaláson a demonstráló gazdák és az agrártárca képviselői úgy vélték, hogy a megbeszélések csütörtökön már plenáris egyeztetéssel folytatódhatnak.

A nagyon hideg, szeles időjárás ellenére kitartanak a Komárom-Esztergom megyei gazdák, amíg országosan meg nem kötik az egyezséget - mondta el Márkus János, a demonstráció egyik szervezője szerdán. A megyében hétfő reggel óta tartanak félpályás útlezárást. Az ország több pontján tartanak hasonló akciókat a gazdák.

*

*

A Bihar megyei MPSZ közleménye
2005-03-02

A Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei és nagyváradi elnökségének közleménye értesít 2005. március 1-én megtartott együttes ülésükről, mely során több téma megvitatására került.

Szervezetépítés terén meghatározták a bihari szervezet helyét és szerepét az országos szövetségben, valamint beszéltek a regionális szervezetépítés fontosságáról. Beszámoló hangzott el a legutolsó országos elnökségi ülésről és a bihari új területi szervezetek megalakításának folyamatáról.

A március 15-i ünnepségekkel kapcsolatban az ülés résztvevői állást foglaltak amellett, hogy a magyar történelmi egyházak, a civil szféra és a politikum összefogásával, közös szervezéssel tegyék lehetővé a méltó ünneplést. Az elnökség továbbra is várja az RMDSZ bihari szervezetének válaszát a két héttel ezelőtt elküldött felhívásukra.

A Bihar megyei szervezet állásfoglalt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács autonómia elképzeléseinek támogatása mellett és lehetőségei szerint hozzá kíván járulni a jövő szombaton, március 12-én Marosvásárhelyen megtartandó nagygyűlés sikeréhez. (EM)

*

Szegvári nyílt levelét az Index alaposan cenzúrázva jelentette meg.

Szegvári Katalin, leánykori nevén, Spán Katalin a helyi média fejezetben szerepel a tegnap az interneten megjelentetett ügynöklistán. Az Indexhez eljuttatott, Gyurcsány Ferencnek írt nyílt levelében a tévés újságíró elismerte, hogy külföldi útjairól beszámolt a titkosszolgálatoknak.

"Amikor anyósa, Apró Piroska hatalmas villájában üldögél, amelyet néhai apósának, Apró Antalnak köszönhet, aki annak idején élet és halál ura volt (apropó: ő miért nincs a Political Capital listáján a megrendelők között?),  eszébe jutott-e, hogy azok életével játszik, akiket - többek között - kedves felsége nagypapájának is köszönhetően megzsaroltak és beszerveztek. ...."

És amit ebből az Index megjelentetett:

"Szegvári Katalin, leánykori nevén, Spán Katalin a helyi média fejezetben szerepel a listán.
Szerkesztőségünknek eljuttatott közleményében a tévés újságíró elismerte, hogy külföldi útjairól beszámolt a titkosszolgálatoknak."

"Mi voltam én?" - kérdi Szegvári-Spán Katalin.

Mint Gyurcsány Ferencnek címzett nyílt levelében írja:

"Adva van egy gyerekét egyedül nevelő anya, akit elhagyott a férje, és hogy még tovább cifrázzam, az asszony el kell hogy tartsa idős édesanyját is. Nos ezt a fiatalasszonyt, amúgy tévériporter, aki munkája okán gyakorta jár német nyelvterületre, egy szép napon felkeresi valaki a BM-től, vagy isten tudja honnan, és azt mondja, veszélyben a család, mert a németeknél rajta van beszervezendőket tartalmazó listán. Az illető felajánlja védelmét, és annyit kér, hogy én - hiszen természetesen csak a magam ügyéről tudok felelősséggel írni - számoljak be külföldi útjaimról. Nincs beszervezési nyilatkozat, nincs zsarolás, nem kell senkit itthon megfigyelni, csupán titoktartási kötelezettséget aláírni és családom védelmében elmondani, pl. azt, hogy egy bécsi szállodában egy titokzatos hang keres a portán, ám többet nem jelentkezik. Nem írtam soha jelentést, nem kellett környezetemről beszámolni.

Gyurcsány úr? Mi voltam, mi vagyok én? Az ön játékszere? A politika áldozata?"

*