1919. április 24. csütörtök

A Komáromi Újság híre:

A budapesti kórházak új elnevezést kaptak:

Szt. Rókus "Központi",
Szt. László és Szt. Gellért "Semmelweis",
Zita "Balassa",
Új Szt. János "Koch Róbert",
a Régi Szt. János "Szénatér",
a Margit kórház "Régi budai" elnevezést kapta.

*  *  *

A románokkal egyeztetett hadműveleti terveknek megfelelően a csehszlovák hadsereg újabb támadást indított Magyarország ellen. A Börzsöny-hegységtől a Kárpátaljáig sok száz kilométer hosszúságban mindenütt átlépte a korábban kötelezőnek elismert demarkációs vonalat.

Céljuk az volt, hogy a kész tények elé állítás mindenkor előnyös módszerével fegyveresen megszerezzék mindazokat a területeket, amelyeket  könnyű prédaként igényelt magának a prágai hatalom Magyarország területéből, - figyelmen kívül hagyva a csehszlovák politikusok által oly nagy hanggal hirdetett nemzetiségi elveket.

Három fő ékben hatoltak be a tanácskormány által ellenőrzött területekre. Elfoglalták a salgótarjáni szénmedence nagy részét; - hozzákezdtek a borsodi iparvidék megszállásához; - előretörtek a Kárpátaljától a Sajó torkolatvidékéig, hogy a Tisza középső szakaszánál, minél mélyebben a Nagy Magyar Alföld területén, lehetőleg Tiszafüred-Mezőcsát térségében szilárd összeköttetést teremtsenek a szintén támadásba lendülő román hadsereggel.

*  *  *

A román vezérkar az alábbi utasítást küldte Bukarestből a magyarországi fronton lévő alakulatok parancsnokainak arra az esetre, ha fegyverszünetet kötne a székely hadosztály:

„1. A volt magyar állam reguláris csapatai által küldött parlamenterek elvből elfogadandók, és a törvény értelmében velük tárgyalni kell.

Nincs ellenben megengedve a vörös bandák által küldött parlamenterekkel beszédbe elegyedni és velük tárgyalni.

2. Ha a székely hadosztály fegyverszünetet kér, megadható neki a következő feltételek mellett:

a. Azonnali fegyverletétel.

b. A tisztek és csapatok internálása addig az időpontig, amíg a jelenlegi - magyarok elleni - akció be nincs fejezve.

c. Biztosítva van életük, vagyonuk s teljes szabadságuk, ha rendeleteinket és törvényeinket tiszteletben tartják.

d. Azonnal, amint az e pillanatban folyamatban lévő harcok befejeződnek, szabadon lesznek bocsátva és tűzhelyeikhez mehetnek.”

*  *  *

A szentkirálypusztai fegyveres összetűzést követően fehér érzelmű emberek után nyomoztak Kecskemét tanyavilágában.

Wachtler Mihály vörös karhatalmi századparancsnok és kísérete betért dr. Kiss Béla negyvenhárom éves ügyvéd tanyájára. Elsősorban az ellenforradalmár hírében álló Francia Kiss Mihály, Barna Tibor és Szemerey Zsigmond felől vallatta Wachtler Mihály a házigazdát, de nem tetszettek neki a kérdéseire kapott válaszok. Ráparancsolt az ügyvédre, hogy induljon a megadott irányba. Eltávolodtak a tanyától néhányszáz lépésnyire, ahol utasította a vörös századparancsnok Pancza Kovács Istvánt és Horváth Dömét, hogy lőjenek bele az ügyvédbe. Ezek meg is tették.

Befogták dr. Kiss Béla lovait, hogy saját fogatán szállítsák be Kecskemétre. Miután kocsira tették az ügyvédet, megpofozták, hogy ne hörögjön. Mire elindultak, dr. Kiss Béla kiszenvedett.

Wachtler Mihály századparancsnok azért elindította a kocsit. Cédulát írt a városi direktórium Vince nevű tagjának ezzel a szöveggel:

„Remélem, elégedettek lesznek a küldeménnyel.

Megyünk tovább Szentkirálypusztára, oda küldjék utánunk a reggeli cigarettát.”