1919. április 24. csütörtök
A Komáromi Újság híre:
A budapesti kórházak új elnevezést kaptak:
Szt. Rókus "Központi",
Szt. László és Szt. Gellért "Semmelweis",
Zita "Balassa",
Új Szt. János "Koch Róbert",
a Régi Szt. János "Szénatér",
a Margit kórház "Régi budai" elnevezést kapta.
* * *
A
románokkal egyeztetett hadműveleti terveknek megfelelően a csehszlovák
hadsereg újabb támadást indított Magyarország ellen. A Börzsöny-hegységtől a Kárpátaljáig sok száz kilométer hosszúságban mindenütt átlépte a korábban kötelezőnek elismert demarkációs vonalat.
Céljuk
az volt, hogy a kész tények elé állítás mindenkor előnyös módszerével
fegyveresen megszerezzék mindazokat a területeket, amelyeket könnyű
prédaként igényelt magának a prágai hatalom Magyarország területéből, -
figyelmen kívül hagyva a csehszlovák politikusok által oly nagy hanggal
hirdetett nemzetiségi elveket.
Három
fő ékben hatoltak be a tanácskormány által ellenőrzött területekre.
Elfoglalták a salgótarjáni szénmedence nagy részét; - hozzákezdtek a
borsodi iparvidék megszállásához; - előretörtek a Kárpátaljától a Sajó
torkolatvidékéig, hogy a Tisza középső szakaszánál, minél mélyebben a
Nagy Magyar Alföld területén, lehetőleg Tiszafüred-Mezőcsát térségében
szilárd összeköttetést teremtsenek a szintén támadásba lendülő román
hadsereggel.
* * *
A
román vezérkar az alábbi utasítást küldte Bukarestből a magyarországi
fronton lévő alakulatok parancsnokainak arra az esetre, ha
fegyverszünetet kötne a székely hadosztály:
„1. A volt magyar állam reguláris csapatai által küldött parlamenterek elvből elfogadandók, és a törvény értelmében velük tárgyalni kell.
Nincs ellenben megengedve a vörös bandák által küldött parlamenterekkel beszédbe elegyedni és velük tárgyalni.
2. Ha a székely hadosztály fegyverszünetet kér, megadható neki a következő feltételek mellett:
a. Azonnali fegyverletétel.
b. A tisztek és csapatok internálása addig az időpontig, amíg a jelenlegi - magyarok elleni - akció be nincs fejezve.
c. Biztosítva van életük, vagyonuk s teljes szabadságuk, ha rendeleteinket és törvényeinket tiszteletben tartják.
d. Azonnal, amint az e pillanatban folyamatban lévő harcok befejeződnek, szabadon lesznek bocsátva és tűzhelyeikhez mehetnek.”
* * *
A szentkirálypusztai fegyveres összetűzést követően fehér érzelmű emberek után nyomoztak Kecskemét tanyavilágában.
Wachtler
Mihály vörös karhatalmi századparancsnok és kísérete betért dr. Kiss
Béla negyvenhárom éves ügyvéd tanyájára. Elsősorban az ellenforradalmár
hírében álló Francia Kiss Mihály, Barna Tibor és Szemerey Zsigmond
felől vallatta Wachtler Mihály a házigazdát, de nem tetszettek neki a
kérdéseire kapott válaszok. Ráparancsolt az ügyvédre, hogy induljon a
megadott irányba. Eltávolodtak a tanyától néhányszáz lépésnyire, ahol
utasította a vörös századparancsnok Pancza Kovács Istvánt és Horváth
Dömét, hogy lőjenek bele az ügyvédbe. Ezek meg is tették.
Befogták
dr. Kiss Béla lovait, hogy saját fogatán szállítsák be Kecskemétre.
Miután kocsira tették az ügyvédet, megpofozták, hogy ne hörögjön. Mire elindultak, dr. Kiss Béla kiszenvedett.
Wachtler
Mihály századparancsnok azért elindította a kocsit. Cédulát írt a
városi direktórium Vince nevű tagjának ezzel a szöveggel:
„Remélem, elégedettek lesznek a küldeménnyel.
Megyünk tovább Szentkirálypusztára, oda küldjék utánunk a reggeli cigarettát.”
|