1919. április 27. vasárnap Nyomtatás E-mail
 

 

 

1919. április 27. vasárnap

 

 

 

 

Megkezdték a románok a székely hadosztály fogollyá lett katonáinak elszállítását a hadműveleti területről.

 

Nyírbakta vasútállomásán zsúfolták marhavagonokba az immár alattvalóiknak tekintett magyar nemzetiségű férfiakat, akiket Brassóba és Fogarasra indítottak útba, erős fedezettel hosszú fogolyszállító szerelvényeken, amelyeket zsákmányolt kocsikból és mozdonyokból állítottak össze.

 

Még a fűtők szeneslapátjai is a Magyar Államvasutaktól származtak.

 

 

*  *  *

 

 

Egyelőre esze ágában sem volt a román hadvezetésnek, hogy szabadon engedje szülőföldjükön a székely rabokat, de az aláírandó engedelmességi kötelezvény űrlapjait már kinyomtatták.

A kötelezvény szövege:

 

„Kijelentés

 

Alulírott székely hadosztálybeli hadifogoly szabadlábra helyezésem alkalmával becsületszavamra kötelezem magamat, hogy

1. állandóan …….… községben fogok lakni és onnan csakis a legközelebbi román katonai parancsnokság engedélyével fogok eltávozni.

 

2. A községbe érkezésem utáni első napon a legközelebbi román parancsnokságnál jelentkezni fogok ellenőrzés céljából, ahányszor az megkívántatik.

 

3. Nem fogom az oszták-magyar egyenruhát viselni, sem pedig elrejteni semmiféle fegyvernemi jelzést.

 

4. Nem fogok a román állam, nemzet, vagy hadsereg ellen sem tettben, sem szóban véteni.

 

5. Ha nem fogom az 1. és 2. pontot betartani, ötévi börtönre legyek ítélve, ha a 3. pont ellen fogok véteni, egyévi börtönre, ha ezen kijelentésem 4. pontjától el fogok térni, tízévi börtönre és tízezer lei büntetésre ítélve, ha pedig az 5. pont ellen fogok véteni, lövés általi halálbüntetésre legyek elítélve.”

 

 

*  *  *

 

 

A románokon kívül a csehszlovákok és jugoszlávok is előnyomultak magyar területeken.

 

Mit sem törődve a demarkációs vonallal, a szerbek átjöttek a Maroson.

 

Északkeleten Klofác csehszlovák hadügyminiszter parancsára megindultak a cseh csapatok Zemplén, Ung, Ugocsa, Bereg vármegyék ellen azzal a hadműveleti céllal, hogy összekapcsolják arcvonalukat a Munkács és Beregszász felé támadó román alakulatokkal.

 

 

A Magyar Távirati Iroda jelentése:

 

„E hónap 27-én a szerbek Makót és Nagylakot megszállották.

A románok Orosháza, Szarvas és Gyoma irányában előrenyomultak, Kabát, Balmazújvárost, Hajdúnánást és Nyíregyházát megszállották. A csapi Tisza-hidat a románok felrobbantották.”

 

 

*  *  *

 

 

Dr. Kelemen Béla szegedi főispán naplójából:

 

„Reggel felkerestem Gömbös Gyulát. Sokáig sétáltam vele a Stefánia-parkban. Beszélgettünk és kombinálgattunk. Gömbös szerint Gratz Gusztáv lenne a legalkalmasabb egy demokratikus irányzatú nemzeti kormány élére.

Beszélgettünk arról a szervilis függő viszonyról, amelybe a fővárossal szembe a vidék az egészségtelen centralizáció útján  került.

 

A főváros nemzetietlen és keresztényietlen volta mindig közismert volt, de különösen kitűnt az október 30-ika óta. Ami balsors és bánat erre a szegény országra rászakadt, az mind-mind a főváros bűnétől lett a végzetünk.

 

Fontos és mindenesetre egyik legelső feladat lesz a közigazgatás és egyéb téren is keresztülviendő decentralizáció segélyével a magyar vidéket a főváros hatása alól kivenni.

 

Úgy látom, Gömbösnek is kialakult nézete van a közigazgatás decentralizációjának keresztülvitelére.”

 

 

*  *  *

 

 

Az a megtorló csapat, amely Landler Jenő és Vágó Béla parancsára, Tóth Béla mészárossegéd vezetésével hajtotta végre a megtorlásokat Békés, Csanád és Csongrád megye területén, indulóban volt Hódmezővásárhelyről vissza Budapestre.

 

De mielőtt visszaindultak volna, leszállították a különvonatról a Makóról magukkal hurcolt túszokat. Valamennyien: Szlovák István, Rácz Sándor, Gera Ferenc, Meszes Horváth János, Csirkés Varga Ferenc földműves gazdálkodók voltak.

 

Este tíz óra körül kísérték őket a vasútállomáshoz közeli töltésoldalba. Sűrű lövöldözéssel, gyorsan hajtották végre a kivégzésüket.

 

Otthagyva a tetemeket a sötétben, Tóth Béla terrorcsapata eltávozott Hódmezővásárhelyről.

 

A különvonaton őrzött további túszok közül senkit nem engedtek szabadon.

Szentes felé haladva az éjszakában, pisztolylövésekkel megölték, majd kidobták a robogó vonatból a három hódmezővásárhelyi polgárt: Weisz Mihályt, Weisz Henriket és Havas Henriket.

 
< Előző   Következő >