Megkezdték a románok a székely hadosztály fogollyá lett katonáinak elszállítását
a hadműveleti területről.
Nyírbakta vasútállomásán zsúfolták
marhavagonokba az immár alattvalóiknak tekintett magyar nemzetiségű férfiakat,
akiket Brassóba és Fogarasra indítottak útba, erős fedezettel hosszú
fogolyszállító szerelvényeken, amelyeket zsákmányolt kocsikból és mozdonyokból
állítottak össze.
Még a fűtők szeneslapátjai is a Magyar Államvasutaktól származtak.
* * *
Egyelőre esze ágában sem volt a román
hadvezetésnek, hogy szabadon engedje szülőföldjükön a székely rabokat, de az
aláírandó engedelmességi kötelezvény űrlapjait már kinyomtatták.
A kötelezvény szövege:
„Kijelentés
Alulírott székely hadosztálybeli
hadifogoly szabadlábra helyezésem alkalmával becsületszavamra kötelezem
magamat, hogy
1. állandóan …….… községben fogok
lakni és onnan csakis a legközelebbi román katonai parancsnokság engedélyével
fogok eltávozni.
2.
A községbe érkezésem utáni első napon a legközelebbi román parancsnokságnál
jelentkezni fogok ellenőrzés céljából, ahányszor az megkívántatik.
3. Nem fogom az oszták-magyar
egyenruhát viselni, sem pedig elrejteni semmiféle fegyvernemi jelzést.
4. Nem fogok a román állam, nemzet,
vagy hadsereg ellen sem tettben, sem szóban véteni.
5. Ha nem fogom az 1. és 2. pontot betartani, ötévi
börtönre legyek ítélve, ha a 3. pont ellen fogok véteni, egyévi börtönre, ha
ezen kijelentésem 4. pontjától el fogok térni, tízévi börtönre és tízezer lei
büntetésre ítélve, ha pedig az 5. pont ellen fogok véteni, lövés általi
halálbüntetésre legyek elítélve.”
* * *
A románokon kívül a csehszlovákok és jugoszlávok is előnyomultak magyar
területeken.
Mit sem törődve a demarkációs vonallal, a szerbek átjöttek a Maroson.
Északkeleten Klofác csehszlovák hadügyminiszter parancsára megindultak a
cseh csapatok Zemplén, Ung, Ugocsa, Bereg vármegyék ellen azzal a hadműveleti
céllal, hogy összekapcsolják arcvonalukat a Munkács és Beregszász felé támadó
román alakulatokkal.
A Magyar Távirati Iroda jelentése:
„E hónap 27-én a szerbek Makót és
Nagylakot megszállották.
A románok Orosháza, Szarvas és Gyoma
irányában előrenyomultak, Kabát, Balmazújvárost, Hajdúnánást és Nyíregyházát
megszállották. A csapi Tisza-hidat a románok felrobbantották.”
* * *
Dr. Kelemen Béla szegedi főispán naplójából:
„Reggel
felkerestem Gömbös Gyulát. Sokáig sétáltam vele a Stefánia-parkban. Beszélgettünk
és kombinálgattunk. Gömbös szerint Gratz Gusztáv lenne a legalkalmasabb egy
demokratikus irányzatú nemzeti kormány élére.
Beszélgettünk
arról a szervilis függő viszonyról, amelybe a fővárossal szembe a vidék az egészségtelen
centralizáció útján került.
A főváros nemzetietlen és keresztényietlen volta
mindig közismert volt, de különösen kitűnt az október 30-ika óta. Ami balsors
és bánat erre a szegény országra rászakadt, az mind-mind a főváros bűnétől lett
a végzetünk.
Fontos és mindenesetre egyik legelső feladat lesz a közigazgatás
és egyéb téren is keresztülviendő decentralizáció segélyével a magyar vidéket a
főváros hatása alól kivenni.
Úgy látom,
Gömbösnek is kialakult nézete van a közigazgatás decentralizációjának
keresztülvitelére.”
* * *
Az a megtorló csapat, amely Landler Jenő és Vágó Béla parancsára, Tóth Béla
mészárossegéd vezetésével hajtotta végre a megtorlásokat Békés, Csanád és
Csongrád megye területén, indulóban volt Hódmezővásárhelyről vissza Budapestre.
De mielőtt visszaindultak volna, leszállították
a különvonatról a Makóról magukkal hurcolt túszokat. Valamennyien: Szlovák István, Rácz
Sándor, Gera Ferenc, Meszes Horváth János, Csirkés Varga Ferenc földműves
gazdálkodók voltak.
Este tíz
óra körül kísérték őket a vasútállomáshoz közeli töltésoldalba. Sűrű
lövöldözéssel, gyorsan hajtották végre a kivégzésüket.
Otthagyva a tetemeket a sötétben, Tóth
Béla terrorcsapata eltávozott Hódmezővásárhelyről.
A különvonaton őrzött további túszok
közül senkit nem engedtek szabadon.
Szentes felé haladva az éjszakában, pisztolylövésekkel megölték, majd
kidobták a robogó vonatból a három hódmezővásárhelyi polgárt: Weisz Mihályt,
Weisz Henriket és Havas Henriket.
