1919. április 28. hétfő Nyomtatás E-mail
 

 

1919. április 28. hétfő

 

 



„KÖZLEMÉNY

Május elsejére lesz hús. A közellátási népbiztosság az április 29-i hústalan napot a május elsejei ünnepre való tekintettel felfüggesztette. Április 29-én, kedden ennél fogva vágnak állatokat, azoknak húsát azonban csak április 30-án, szerdán kaphatja meg a közönség.

A mészáros üzletek tehát kedden zárva maradnak, és csak szerdán fogják a fogyasztó közönséget kiszolgálni.”

  0428andrassy.jpg

*  *  *

 

A cukrászsüteményről majdnem annyit és olyan szenvedélyesen vitatkoztak gyűléseken és a sajtóban, mint az aprópénzhiányról. Végül elrendelte a közellátási népbiztosság:

„Május elsejétől csakis olyan cukrászsüteményt és mézeskalácsot szabad készíteni, amely sem zsiradékot (sertészsír, faggyú, vaj, margarin), sem gabonalisztet, sem emberi táplálékra alkalmas fehér- vagy nyerscukrot nem tartalmaz.

Cukrászsütemény készítéséhez burgonyalisztet, cukor helyett pedig csak a nyerscukor utótermékét (melasz) szabad felhasználni.

Kávéházakban az ilyen süteményeken kívül csakis a közellátási népbiztosság által engedélyezett egységes típusú süteményt szabad árusítani darabonként negyedfél deka (35 gramm) súlyban. Ezt a süteményt tésztajegy ellenében lehet kiszolgálni, darabonként 50 fillérért.”

0428lenin.jpg

Lenint is szorgosan készítették a közelgő május 1-jére


*  *  *

Nagy volt a forgalom az írói Direktórium pénztáránál.

Úgy időzítették az utalások intézői a kifizetéseket, hogy jó hangulatban várják az írók a május elsejét.

Nem minősítés, csak tényközlés: a ma már klasszikusként tisztelt Tóth Árpád kapta verseiért a legkevesebb pénzt, mindössze 250 koronát. Nevével itt találkozunk először és utoljára az írói Direktórium könyvelésében.

Vele szemben bizonyos Törökné Kovács Hermina 1.000 korona alkotói honoráriumban részesült meg nem nevezett teljesítményért.

Újhelyi Nándor cikkért 500 korona, Újvári Péter cikkért és röpiratért 400 korona; Várady Antal a „Színészproletárok” című írásért 9.500 korona; Vadász Elemér fordításáért 100 korona; Vajda Manó „Vörös Május” című cikkéért 2.000 korona; Witzmándy Jenő „Félistenek” című műért 6.500 korona; Várnai Zseni műbírálatért 960 korona; Zsolnai Béla 718 korona 75 fillér; Zsoldos László szatírákért és cikkekért, valamint a „Három király" című kéziratért 19.300 korona honoráriumot kapott.

Képzőművészeket is honorált az Írói Direktórium.

Ezen a napon 1.000 koronát utalványoztak Túri Jobbágy Miklósnak Jaures mellszobrának elkészítéséért. A hozzá képest Picassoként becsült Uitz Béla viszont 3000 koronát vehetett fel „A munka eposza” című plakátjáért.


*  *  *

 

Ottó Bauer, az osztrák külügyek irányítója jegyzékben utasította vissza Kun Béla vádjait, melyek szerint Ausztria budapesti követsége értéktárgyakat segített kicsempészni Magyarországról, s hogy a bécsi kormány nemcsak eltűri, de támogatja is osztrák területen a tanácsköztársaság elleni fehér szervezkedést. Ottó Bauer felszólította a vádaskodót, hogy bizonyítsa állításait, egyúttal semleges döntőbíróság felkérését javasolta az ügy kivizsgálására.

 

*  *  *


Kun Béla válaszjegyzékének kezdete:

„A német-osztrák kormány azt a javaslatot teszi nekünk, hogy ama vitás kérdéseket, amelyek közöttünk fölmerültek, döntőbíróság döntése alá vessük.

Elfogadjuk ezt a javaslatot, azonban magunk fölött döntőbíróul nem fogadhatunk el semmiféle kapitalista hatalmat, ha mindjárt semleges köntösbe búvik is. Döntőbíróul ilyen ügyben egyes-egyedül a III. Internacionálé fórumát fogadhatjuk el. ...”

 

*  *  *

 

A Magyar Távirati Iroda jelentése:

„E hónap 28-án a románok a hármas Körös alsó folyása és a Hortobágy felé közelednek.

Karcagtól keletre a Hortobágy-csatorna mentén a románok ismételten eredménytelenül támadtak. Az esti szürkületkor csapataink a szárnyak ellen irányított túlerős támadás következtében visszavonulásra kényszerültek.

Tokajtól keletre a rakamazi hídfőben álló csapataink az ellenség túlerős támadása következtében a Tisza nyugati partjára visszavonultak.

A csehek Csap fölött a Latorca-híd ellen és a Hernád völgyében Hidasnémetitől délre kisebb erőkkel eredménytelenül támadtak.”

 

*  *  *

 

Szamuely beszéde Cegléden, katonák előtt:

„Hitvány gyáva az a proletár, aki nem tudja megvédeni a saját érdekét. Méltó lenne arra, hogy hitvány féregként pusztuljon.

A parancsot, amelyet hozzátok intézek, legyen az akár nagy fontosságú, legyen az kis fontosságú, többé nem őfensége a császár vagy a király nevében adják ki, hanem ez a parancs magának a munkásnak a parancsa, és ezt minden körülmények között teljesíteni kell.

Nincs kibúvó, nincs alku, és ha tudtatok érdekeitek elleni parancsot teljesíteni, tudjatok olyan parancsokat feltétlenül teljesíteni, amelyek egyedül a munkástestvéreitek javát szolgálják.”

0428marx.jpg
*  *  *

 

Dr. Kelemen Béla szegedi főispán naplójából:

„Este a kaszinóban voltam és ott huzamosabb ideig beszélgettem Gömbös Gyulával. ...

Ezen beszélgetésünk alatt proponáltam végrehajtó bizottságunknak az A.B.C, azaz Anti Bolsevista Comité nevet, amely név bizonyára közismertté fog válni.”

Azzá vált.

Hamarosan ilyen megnevezéssel jelölte magát az ellenforradalmi mozgalmakat összefogó politikai vezérkar, amely részletesen egyeztette működését a bécsi és szegedi bázisáról.

 
< Előző   Következő >