1919. május 3. szombat

Kun Béla minden rendelkezésre álló eszközt igénybe vett annak érdekében, hogy Ausztria, valamint Bajorország fővárosában, Bécsben és Münchenben is, - a budapestihez hasonló totális kommunista diktatúra kerekedjen felül.

A rövid életű müncheni hatalombitorlás után azonban május harmadikán nyilvánosságra került, hogy vérfürdővel vetettek véget a bajor tanácsköztársaságnak.

A bajor polgári gárda és az össznémet birodalmi hadsereg három napon át, elszánt utcai harcokban verte le a kommunista forradalmat. Százával lőtték halomra a szembeszegülő világforradalmárokat. A müncheni tragédia hallatán Kun Béla úgy határozott, hogy még energikusabban sietteti Bécs forradalmasítását.

*  *  *

De Lobit francia tábornok, aki a Magyarország déli és keleti területein felvonultatott antant-haderők parancsnoka volt, május 3-án tájékoztatta Misic vajdát, a szerb királyi hadsereg vezérkari főnökét a Budapest ellen tervezett invázióról:

"Lobit tábornok

az Armée d'Hongrie parancsnoka

Misic vajda úrnak, a szerb hadsereg vezérkari főnökének

Van szerencsém közölni Önnel, hogy táviratot kaptam a főparancsnoktól, amelyben számol a szövetséges hadseregek összpontosított felvonulásának lehetőségével Budapest ellen.

Ami engem illet, nekem előírja: tegyem meg az előkészületeket arra, hogy képesek legyünk haladéktalanul végrehajtani a tervbe vett hadműveletet abban az esetben, ha a párizsi konferencia ezt a hadműveletet előírná.

A főparancsnok parancsainak megfelelően a hadsereget Szeged térségében összpontosítom, úgy számolok, hogy ez az összevonás május 6-ig befejeződik.

Hálás lennék Önnek, ha a helyzetnek megfelelően megtenné a szükséges intézkedéseket, hogy a dunai gyalogos hadosztály május 7-re legyen készenlétben, a hadműveletekben való részvételre.

Elküldöm Ehretet, vezérkarom főnökét, hogy teremtsen összeköttetést ezzel a hadosztállyal. Kérem Önt, könnyítse meg a küldetését.

Ezenkívül, mivel a helyzet a román előnyomulás miatt teljesen módosult, úgy vélem, szükségtelen fenntartani a védelmi frontot. Tehát május 5-én nyolc órától újra rendelkezésükre bocsátom a hegyi zászlóaljat.

P. de Lobit."

*  *  *

Közzétették Budapesten a munkabérekre vonatkozó kormányzótanácsi rendelkezést, amelyet „végleges törvénynek" neveztek. Eltöröltek minden megkülönböztetést munkások, tisztviselők, közéleti alkalmazottak, s más bérből és fizetésből élők között.

A munkabér mértékét egységesen a munkában eltöltött esztendők száma szabta meg. Kivételes esetekben a szakképzettséget és a vezetésre érdemesítő tehetséget is figyelembe vehették. Az egész országra érvényes évi bérskálát három fizetési fokozatra tagolták. Egy-egy fokozatot további nyolc osztályra osztottak be. Ebbe a táblázatba mindenkinek bele kellett férnie.

Mivel a törvény teljesen mellőzte a mennyiségi és minőségi követelményeket, zuhanásszerűen romlott tovább a munka hatékonysága az egész gazdaságban.

*  * *

Hír a Keszthelyen megjelenő Testvériség című újságban:

„A Munkás-, Katona- és Földműves Tanács áthatva az új társadalmi alakulás szülte forradalmi szellemtől, május hó 3-án megtartott gyűlésén elhatározta, hogy Lenin, Luxemburg Róza és Dózsa György nevéről fogja a város egy-egy utcáját elnevezni. Az új utcákat jelölő táblák már el is készültek és a helyükre szegeltettek, így lett a Festetics utcából Lenin utca, az Erzsébet királyné utcából Luxemburg Róza utca és az Erzsébet királyné útból Dózsa György út.”

*  *  *

A Miskolczi Napló e napi vezércikkéből:

„Számoljunk mind, akik ebben a városban élünk, akiket idekapcsolnak érzései, egzisztenciális érdekei, hogy mától kezdve csehszlovák csapatok veszik át itt az uralmat.

A nehéz érzések, a megpróbáltatások ideje tegye a szíveket nemesekké, az idegeket edzettekké, az önmegtartóztatást férfiassá.

Fogadjuk az elkövetkezendőket nyugodt méltósággal, ügyeljen mindenki gondosan, hogy a rendet ne zavarja semmi és itt, ahol az eddigi nehéz időkben is mindig példás rend volt, ezután se legyen másképp.”

*  *  *

Egyetlen egyszer Krúdy Gyula is igénybe vette az írói Direktórium anyagi támogatását. E napon két utalványra kapott pénzt. Cikkért 3000 koronát, „A betyár álma" című elbeszéléséért 3500 koronát.

Ugyanekkor 500 koronát utaltak egy cikkért Boross Elemérnek.

Szintén Boross, de László, a Vörös Újság külpolitikai rovatvezetője meg nem nevezett jogcímen 1000 korona juttatásban részesült.

Lengyel Menyhért „A próféta" című írását 2000 koronára, „A hálás utókor" című művét 3000 koronára becsülték az írói Direktórium vezetői.

*  * *

A debreceni terrorkülönítmény azután sem bomlott fel, hogy román megszállás alá került a város. Tagjait együtt tartotta parancsnoka, Nagy József, a huszonnyolc éves hentessegéd.

Heves megyébe menekültek a román kézen levő Tiszántúlról és folytatták megtorló akcióikat.

Május harmadikán váratlanul meglepték a Poroszló határában lévő Tilaj-pusztát, mert hallomásból úgy tudták, hogy Komáromy István, az itteni uradalom intézője vágóállatokat küldött a közelben lévő cseh katonaságnak. Ezért nem csak az intézőt szánták halálra, de az egész családját ki akarták irtani.

Miközben folyt a gyanúsított vallatása, Juhász Alajos, Szentistván község jegyzője önfeláldozó bátorsággal biztonságba menekítette az intéző feleségét és gyermekeit.

A debreceni terroristák agyonlőtték Komáromy Istvánt; zsebeit átkutatták, karikagyűrűjét lehúzták, lakását kifosztották és feldúlták.

*  *  *

Szolnokon május elsején és másodikán gyors iramban szervezték újjá a régi rendet abban a biztos tudatban, hogy megbukott a bolsevik diktatúra.

De harmadikára kiderült, hogy a románok a Tisza túlsó partján maradnak. Erre lábra kaptak a vörösök, rohammal visszatértek a városba és megkezdték a leszámolást.

Naphosszat fegyverek ropogtak az utcákon, hajtóvadászattal kerítették kézre a kezdeményezőket és a résztvevőket. Számos utcán rekedt embert szó nélkül lelőttek, mert külsejükből ítélve az urakhoz is tartozhattak.

A különvonatával ide érkező Szamuely Tibor vezette a visszatérő vörösöket. Csatlakozott hozzájuk a pályaudvar fegyveres őrsége, a vasutas kommunisták fölfegyverzett csoportja és a minden zűrzavarra összecsődülő lumpen réteg, önmagát nyilvánítva Szolnok város proletariátusának.

Elsőnek Oesterreicher Nándor negyvenkét éves szesznagykereskedővel számoltak le, mert a helybeli bosszúvágyók szerint géppuskával lőtték a vörösöket a dúsgazdag ember házából. Oesterreicher Nándort a helyszínen meggyilkolták, tetemét az udvarra vonszolták, darabokra tépték; egész házát kirabolták, s amit nem vittek el, azt pozdorjává zúzták.

Tűvé tették a várost a három Sefcsik-fiúért is, mivel ők kezdeményezték és irányították a kétnapos szolnoki ellenforradalmat. A Sefcsik-fivéreknek sikerült elmenekülniük. Foglyul ejtett anyjukat huszonöt botütéssel verték ájultra, mondván: akik a románoktól reméltek megváltást, bűnhődjenek, román brutalitással szenvedjék el a hírhedt „dou zecse-csincs"-et.

Elfoglalták a csendőrlaktanyát, de nem találtak benne harcképes embert, csak három betegszobán lévő tiszthelyettest, akik éppen azért nem futottak el a vörösök elől, mert teljesen vétlenek voltak. Ennek ellenére a helyszínen felkoncolták Sztankovics Sándort, Torday Lajost és Osváth Gyulát.

Egy ismeretlen huszár hadnagyot az utcán lőttek agyon; Szikszay György negyvenöt éves törvényszéki elnököt szintén az utcán ölték meg, amikor menekülni próbált a városból a tanyavilágban bujkáló családja után.

dr. Pethes Manó harmincnyolc éves törvényszéki bíróra a lakásán törtek rá, a sarokba szorították és agyonverték; úgyszintén megölték Szántai Ferenc ötvennyolc éves kereskedelmi utazót, Tövis Béla harmincegy éves MÁV-forgalmi tisztet, Sugár Miklós huszonhat éves fakereskedőt.

Két főhadnagy, Tálasy Vámos Zoltán és Vermes István, mindkettő huszonhárom éves, utcai harcban vesztette életét.

*  *  *

Szamuely Tibor Szolnokról különvonatán tért vissza Abonyba, ahol délután a helyi ellenforradalmi próbálkozások megtorlásához látott.

Az előző napon nemzetőrséget alakítottak a fehér érzelmű katonaviselt férfiak. Közéjük állt Csibrán József vörösőr is. Életéért rettegve Csibrán, Szamuely parancsára összeállította a nemzetőrség névsorát.

E névsor alapján fogták el Sarudi Battik Béla huszonkilenc éves orvostanhallgatót, tartalékos főhadnagyot. Egyenesen Szamuely vonatirodájába kísérték. Szamuely öt percen belül ítélkezett felette. Vörös parancsnokságot ígért a tartalékos főhadnagynak, és amikor az nemet mondott, Szamuely akasztásos halált mondott a fejére.

Stern Mózes Lenin-fiú vállalkozott az ítélet végrehajtására. A Ceglédre vivő országút szélére, a postával szembeni görbe fára kötötte fel az áldozatot.

A kiszenvedett Sarudi Battik Bélát holtában is ütlegelték, s a délutáni kivégzéstől este tízig hagyták tetemét az alkalmi akasztófán.

*  *  *

Alkonyatkor kivégzés volt Budapesten, az Országház-téren is.

Nemes Géza terrorista különítményesen hajtották végre a golyó általi halálra szóló ítéletet.

Nemes Géza, mint a Bandi Ferenc parancsnoksága alá tartozó terrorcsapat tagja Budafokon razziázott ellenforradalmárok után és feladata végeztével nem csatlakozott a fővárosba visszaérkező különítményhez.

Ehelyett három társával együtt lemaradva, irányította a fegyveres rablást a razzia során megismert házakban.

Négyük közül csak Nemest ítélte halálra a Pasztrik Mihály, Posztpihál Ferenc, Rózsa Izidor összetételű katonai forradalmi törvényszék.

Mivel kezdett elharapózni országszerte a vörös fegyveres garázdálkodás, elrettentő példaként lőtték agyon Nemes Gézát nyilvánosan, feltűnő helyet választva az ítélet végrehajtásához.

*  *  *

Cserny József egyik belső embere, Groó Géza este átrándult autón Budára a Lenin-fiúk Teréz körúti laktanyájából, hogy meglátogassa nőismerősét, Bodnár Gyulánét.

Beszélgetés közben panaszkodott az asszony ácsmester férjére. Groó Géza visszatérve a Teréz körúti Batthyány-palotába, maga mellé rendelte Luy Béla, Csonka László, Bartalos István terroristát. Tehergépkocsin indult kiválasztott társaival erre a második budai útra.

A mit sem sejtő Bodnár Gyula ácsmestert minden indok és magyarázkodás nélkül felparancsolták a teherautó ponyvával takart rakfelületére. A teherkocsi robogása közben pisztollyal belelövöldöztek Bodnár Gyulába, rohamkéssel összeszurkálták, majd kizsebelték.

Csupán néhány pillanatra álltak meg a Margit hídon, ahonnan a Dunába hajították az ácsmester tetemét, aztán robogtak tovább a Teréz körúti körletük felé.

*  *  *

Győrött a vármegyeházán viharos ülést tartott a munkás-és katonatanács.

Rendkívüli összehívására a május elsejei komáromi tömeges mészárlás szolgáltatott okot. Noha a korabeli dokumentumon hiányzik a vitában felszólalók neve mellől a viselt tisztségük megjelölése, ez nem akadályozza a tanácskozás lényegének megértését.

"Győr, május 3.

A győri munkás- és katonatanács ma délután 3 órakor ülést tartott, melyen a komáromi tragédiát a maga meztelenségében elmondták.

Napirend előtt heves vita után úgy határoztak, hogy a gyűlést nyilvánosság mellett tartják meg.

Dobó Sándor: Érzem, hogy súlyos helyzetben vagyok, de a vagongyár és ágyúgyár munkásai nevében kötelességem felszólalni. A vagon- és ágyugyár ellenőrző munkássága a hadügyi népbiztostól a vizsgálat levezetését és a bűnösök méltó megbüntetését kívánja. (...) A munkásság kívánsága az, hogy a direktórium hagyja el a helyét.

A direktórium folyton egymagában határoz, az intézőbizottságot nem hívja össze. (...)

Szabó József: Dobó indítványát fogadja el. A direktórium eddig nagyon magas lovon ült, le kell onnan szállítani, a kelevényt fel kell vágni. (...) A hadügyi népbiztosság megtiltott minden önkényes katonai vállalkozást, a direktórium mégis százakat küldött a vágóhídra. (...)

Gergely Aladár: A komáromi tragédiát tót agent provokatőrök csinálták, akik elbolondították az intézőbizottságot, hogy Komáromban minden el van intézve, csak be kell sétálni. Hétfőn volt az első kísérlet, mely nem sikerült. A szerdai dologról véletlenül értesült. Erre felment az intézőbizottsághoz, mint városparancsnok, kiutasították azzal, hogy semmi köze hozzá.

Sőt amikor tiltakozott, Stick azt mondta, hogy képeslapot küld neki Komáromból. Höchfelder, a demarkációs vonal parancsnoka is tiltakozott a kaland ellen. Hiába. Százakat és százakat halálba küldtek. Löbl egy Torna nevű tanoncnak a hídon azt mondta, menj előre, mert lelőlek.

Nyolcvan sebesültet szállítottak Budapestre. 100-nál több a halottak száma. Akiket a csehek foglyul ejtettek, azt főbe lőtték. Ez gyalázat és ez fejeket követel. Győrbe csak 25 embert várhatnak haza.

Bécsi István kijelenti, hogy a pártvezetőség a dologhoz nem akart hozzájárulni.

Wajdits Béla: A komáromi tragédiában a pártvezetőség nem hibás, Ő két figyelmeztetést adott. Olyanokat küldtek egy vár elfoglalására, akik egy puskát sem tudnak elsütni. A direktórium ezzel szemben titkolódzik, és a sajtót elnyomja. A harc több mint száz elvtársunk életébe került, kiknek nagy részét felakasztották, de Komáromban is számos munkásélet pusztult el.

Szabó József elmondja az egész tragédia lefolyását. Győrött lecsirkefogózták azokat, akik tiltakoztak, noha a katonai parancsnok könyörgött, hogy ne csináljanak semmit. Komáromban a hídon a katonák nem engedtek vissza senkit. Sőt lelövéssel fenyegették őket. Ez is sok áldozatot követelt.

Pogány Imre referált a vádakra: A komáromi kirándulásnak a direktórium ellene volt, csak a direktórium helyiségében történt a megbeszélés, ami nem jelenti annak rendelkezését.

Nagy István előadja, hogy Budapesten a propaganda-vezetővel (Szamuely Tiborral) tárgyalt, aki a terv végrehajtását a győri munkásság döntésére bízta.

Gergely Aladár indítványozza, küldjenek koszorút a komáromi temetésre.

Az ülés egy órakor végződött.”

Tehát már negyedikén.

*  *  *

Miközben zajlott a győri munkás- és katonatanács mindvégig indulatos, zaklatott ülése, negyvenöt kilométerrel odébb, a szomszédos Komáromban komor csendben végezték munkájukat a hivatalos halottszemle résztvevői: orvosok, közigazgatási hivatalnokok és a megszálló cseh hatóságok hatalmi megbízottai.

Utóbbiak elsősorban arra vigyáztak, hogy a május elsejei emberirtás magyar áldozatain lévő külsérelmi nyomokról a legcsekélyebb adat se kerülhessen a jegyzőkönyvbe.

A légionisták ugyanis szörnyű kegyetlenséggel mészárolták le az útjukba kerülő, még élő sebesülteket.

Szigorú rendszabályokkal tartottak távol mindenkit a halottszemlének még a környékéről is. Sietni kellett a tetemek elhantolásával, mert oszlásnak indultak a tavaszi időjárásban. Amennyire emberileg lehetséges volt, példaszerűen lelkiismeretes munkát végeztek a halottszemle orvosai, polgári intézői. Annál ridegebben mellőztek mindenféle emberiességi követelményt a megszálló katonai és politikai tényezők.

Hiába kérték, sürgették ismételten a győri direktórium képviselői az együttműködést, merev elutasításban részesültek. Még a temetésre sem engedtek át senkit a tanácskormány által ellenőrzött oldalról. Azt is kegynek tekintették, hogy megbízottaik jelenlétében lemásolhatták a győriek a halottszemle másodpéldányát az innenső parton, a vörös határőrség helyiségében.

Laponként adták ki kezükből másolásra, s laponként rögtön vissza is vették a harminchat gépelt oldalnyi jegyzőkönyvet.

Terjedelmi okból le kell mondanom az egész dokumentum közreadásáról, de az alább idézendő részletek is teljes értékű bizonyítékul szolgálnak a halottszemle végzőinek lelkiismeretes munkájáról.

*  *  *

Részletek a komáromi jegyzőkönyv betű szerinti szövegéből:

"JEGYZŐKÖNYV

felvétetett Komáromban a rom. kath. temetőben 1919. évi május hó 3-án alulírottak jelenlétében a folyó évi május l-jén történt összeütközés alkalmával elhalt egyének hullaszemléjekor.

1. számú hulla: A 20-22 évesnek látszó középtermetű, gesztenyebarna hajú, kék szemű, bajusztalan férfi hullán különösebb ismertető nincs. Ruházata: fekete civil kabát, fekete nadrág, rövid fehér harisnya, fehér gatya, halványkék ing, kötött berlini kékesszürke nyakravaló. (...)

7. számú hulla: középtermetű, gesztenyebarna hajú, kék szemű, nyírott, vöröses bajuszú férfihulla, 28-30 évesnek látszik. Ruházata: fekete civil felöltő, sárgás kabát, kék posztómellény és nadrág, fehér gatya, sárgacsíkos, puhagallérú ing, kötött nyakkendő. Zsebében találtatott: kettő db. kis kulcs és 38 fillér készpénz. (...)

26. számú hulla: Jól megtermett, magas férfihulla, haja barna, ritkás, szemei kékek, 30 év körüli, felső fogazata hiányos. Ruházata: polgári kéken télikabát, zöldes alsókabát, amelyen piros szalag (szocialista jelvény) van, mellénye hasonló szinti, csíkos, fehér ing, fekete kötött nyakkendő, a nadrág színe alsókabátjához hasonló, kékes rövidgatya, sárga harisnya, zsebeiben üres pénztárca volt. Találtatott a győri postahivatalnak 1911, július 13-án 850. szám alatt Muttyánszky Solymár címre 2 kg 600 gr súlyú csomag feladását igazoló postai feladóvevény. A Magyar Vagon- és Gépgyár „Egyetértés” Tornaosztálya által kibocsájtott ülőhelyre szóló jegy. Németh Antal és Mayercsák Gyula névjegyei. A magyarországi szociáldemokrata párt Mayer Lajos Simor tér 19. szám, névre szóló könyvecske, mely a győrszigetí I. sz. szocialista pártkör bélyegzőjével van ellátva. A Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetsége által 11094. szám alatt Mayer Lajos nevére kiállított tagsági könyv, mely szerint Budapesten 1889. évben született s a szövetségnek második osztályában 1917. évi október hó 1-je óta tagja.

Mayer Lajos fényképe, mely a hullával azonos. Egy darab húsz koronás lebélyegezetlen bankjegy, egy karikára fűzött öt darab kulcs. Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete Országos Egyesületének alapszabályai. A Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete, valamint az Ipari és Közlekedési Tisztviselők Országos Szövetsége között létesítendő kollektív szerződés tervezete. Győr város polgármesterétől. Mayer Lajos úrnak tb. főmérnök, Vagongyári mérnök Győr' címzéssel ellátott hivatalos boríték. Győri Újság XII. évfolyamának 97. száma. „Reakciós szervezkedés a városházán” című irat. „Hüch wolgb. Herrn Lajos Mayer Győr, Vagongyár” címre szóló képes levelezőlap. A pólai k.u.k. matrosen korps. által 1911. december 8-án kiállított Erlaubnisschein Mayer Lajos névre szól. A.M. SZ. üzemi választmányok. „Az ,Amosz Gépészmérnöki Szakosztályának 1919. január 25-iki ülésében javasolt változtatások” című irat. Ifj. Kecsuaz Károly névjegye. Fürst Miksa szombathelyi lakos (Kisfaludy utca 51.) 1918. november 20-án, Kedves Mérnök Úr!-nak címzett levele. Mayer Lajos okleveles gépészmérnök névjegye. Magyar Tanácsköztársaság Győrvárosi és Megyei Direktórium által Mayer Lajos és Müller Nándor részére kiállított meghatalmazás. Mayer Lajos oki. gépészmérnök és győri Vagongyár közötti viszonyról „Jelentés”. Mayer Lajos által aláírt beadvány a „Magyar Kir. Honvédelmi Minisztérium tek. Munkásügyi Panaszbizottsága magántisztviselők részére, Budapest” címmel. Győrváros élelmező hivatala által 1919. április 27-én Mayer Lajos névre kiállított és 1919. október 31-ig érvényes igazolvány. Virgil aláírással Budapesten 1912. XII. 2-án Kedves Husinak címzett levél. A Magyar Mérnök és Építész Egylet győri osztályának 132. számmal jelzett és múlt évről szóló 4 darab tagsági díj nyugta. Dr. Halmi Gyula névjegye. „Alkalmazott Mérnökök Országos Szövetsége ügyrendje” című irat. A Művezetők Országos Szövetsége alapszabályai című könyvecske. A nyomozat szerint Hévey István, a győrszigeti állami elemi iskola igazgatója az elhaltnak rokona. Felismertetett Jungbluth Ferenc komáromi pénzügyi tisztviselő által is.(...)

51. számú hulla: Középtermetű, izmos, sötétbarna hajú, 28 év körüli, erős szemöldökű, fekete, rövid, gyérbajuszos, világosbarna szemű, ép fogazatú, gömbölyű arc, kemény tenyér. Ruházata: katonaing, vászongatya, kékes katonablúz és nadrág. Nyakában egy zsinegen, egy 10 filléres nagyságú Mária érem.(...)

93. száma hulla: Középtermetű:, lesoványodott, gyenge 20 év körüli férfihulla, dús, hosszú barna hajjal, kék szemekkel, borotvált arccal és bajusszal, ép, rövid fogakkal. Különös ismertető jele nincs. Ruházata: rövid télikabát, katonablúz, fekete kamgarnadrág és mellény, civil fehér ing lehajtott gallérral, finom kék betéttel, fekete kötött nyakkendő sárga nyakösszeszorítóval és nyak-kendőcsiptetővel. Alsónadrágja német szabású. Zsebében egy piros gomb (szocialista jelvény), egy nádból való kis cigarettaszipka, egy kékcsíkos zsebkendő", melynek egyik végében H betű van piros- pamuttal bevarrva s egy .Május 1. 1919. jelvény.(...)

99. számú hulla: Erős, izmos, magas homlokú férfihulla, haja elöl hiányzik, hátul hosszú, vöröses arca gömbölyű, szeme szürke, arca borotvált, bajusza hosszú, vöröses. Különös ismertető jele nincsen. Ruházata: Fekete cheviot télibekecs, katonablúz, alatta munkásblúz, barnás kockán mellény, munkásing, munkásgatya, kék katonanadrág, szíjjal összetartva, kékes lábszárvédő és kapca. A hulla vízből fogatott ki.

K.m.f. Dr. Gaal Jenő s.k.

városi t. főorvos

Dr. Biringer Mór s.k.

rendőrorvos

Dr. Lipscher Mór s.k.

kórházi igazgató-főorvos

Dr. Mezey János s.k.

megyei t. főorvos

Farkas Béla s.k.

jegyzőkönyvvezető

Weiszenhacker s.k.

jegyzőkönyvvezető

Olvashatatlan aláírás

jegyzőkönyvvezető

Édes János s.k.

jegyzőkönyvvezető"

A fenti jegyzőkönyvben felsorolt áldozatokat holtan szállították a komáromi katolikus temetőbe. De a tömegsírba nem kilencvenkilenc, hanem száztizenhét halottat temettek a megszálló cseh katonai hatóságok. Az eltemetettek pontos számát maguk a csehek közölték hivatalosan Wajdits Bélával, a győri direktórium nevében intézkedő politikai vezetővel.

A tragédiát súlyosbító magyarázat szerint  a 99 és a 117 közötti különbözet oka, hogy a vérfürdőt rendező cseh légionisták számos komáromi foglyot is ejtettek és közülük tizennyolcat kivégeztek:

1.NAGY SIMON, 15 éves, rom. kath. vallású molnárinas, lakik: Komáromban, Citrom utca 22. szám alatt.

2.IVANICS JÁNOS, 23 éves, rom. kath. vallású földműves, lakik: Komáromban, Csillag utca 10. szám alatt.

3.KISS JÓZSEF, 19 éves, rom. kath. vallása napszámos, lakik: Komáromban, Polgár utca 11. szám alatt.

4.RÓKA JÓZSEF, 21 éves, rom. kath. vallású cipész, lakik: Komárom megye, Ács községben.

5.PIRST1TZ JÓZSEF, 27 éves, református vallású pék, lakik: Komáromban, Czigány tér 2. szám alatt.

6.SZENDREI JENŐ, 22 éves, izraelita vallású, nyomdászsegéd, lakik; Komáromban, Citrom utca 15. szám alatt.

7.DVORNICSEK NÁNDOR, 20 éves, református vallású hentes, lakik: Komáromban, Vágdunasor 44. szám alatt.

8.DÉKÁNY ISTVÁN, 21 éves, református vallású halász, lakik: Komáromban, Czigány tér.

9.CSUTI JÁNOS JÓZSEF, 20 éves, rom. kath. vallású pincér, lakik: Komárom-Újvárosban.

10.VARGA FERENC, 19 éves, rom. kath. vallású gyári munkás, lakik: Komárom megye, Izsa község.

11.LENGYEL FERENC, 21 éves, rom. kath. vallású munkás, lakik: Komáromban, Erzsébet-szigeten.

12.JANKULÁR JÁNOS, 21 éves, rom. kath. vallású munkás, lakik: Komárom megye, Udvard községben.

13.GANZER GYULA, 21 éves, rom. kath. vallású munkás, lakik: Komáromban, Tó utca 24. szám alatt.

14.KECSKÉS ZSIGMOND, 28 éves, református vallású fuvaros, lakik: Komáromban, Hosszú utca 15. szám alatt.

15.MÁRTON KÁROLY, 34 éves, református vallású mázoló, lakik: Komáromban, Ősz utca 9. szám alatt.

16.BARÁTH ISTVÁN, 29 éves, rom. kath. vallású bádogos-segéd, lakik: Komáromban a Nádorvonal soron.

17.PARADI JÁNOS, 19 éves, rom. kath. vallású zenész, lakik: Komáromban, a Pihegö utcában.

18.PETROVICS ISTVÁN, 47 éves, rom. kath. vallású hivatásos tűzoltó, lakik: Komáromban, Csillag utca 9. szám alatt.