Kun Béla minden
rendelkezésre álló eszközt igénybe vett annak érdekében, hogy Ausztria,
valamint Bajorország fővárosában, Bécsben és Münchenben is, - a budapestihez
hasonló totális kommunista diktatúra kerekedjen felül.
A rövid életű
müncheni hatalombitorlás után azonban május harmadikán nyilvánosságra került,
hogy vérfürdővel vetettek véget a bajor tanácsköztársaságnak.
A bajor
polgári gárda és az össznémet birodalmi hadsereg három napon át, elszánt utcai
harcokban verte le a kommunista forradalmat. Százával lőtték halomra a
szembeszegülő világforradalmárokat. A müncheni tragédia hallatán Kun Béla úgy
határozott, hogy még energikusabban sietteti Bécs forradalmasítását.
* * *
De Lobit
francia tábornok, aki a Magyarország déli és keleti területein felvonultatott
antant-haderők parancsnoka volt, május 3-án tájékoztatta Misic vajdát, a szerb
királyi hadsereg vezérkari főnökét a Budapest ellen tervezett invázióról:
"Lobit
tábornok
az Armée
d'Hongrie parancsnoka
Misic vajda
úrnak, a szerb hadsereg vezérkari főnökének
Van
szerencsém közölni Önnel, hogy táviratot kaptam a főparancsnoktól, amelyben
számol a szövetséges hadseregek összpontosított felvonulásának lehetőségével
Budapest ellen.
Ami engem
illet, nekem előírja: tegyem meg az előkészületeket arra, hogy képesek legyünk
haladéktalanul végrehajtani a tervbe vett hadműveletet abban az esetben, ha a
párizsi konferencia ezt a hadműveletet előírná.
A főparancsnok parancsainak megfelelően
a hadsereget Szeged térségében összpontosítom, úgy számolok, hogy ez az
összevonás május 6-ig befejeződik.
Hálás lennék Önnek, ha a helyzetnek
megfelelően megtenné a szükséges intézkedéseket, hogy a dunai gyalogos
hadosztály május 7-re legyen készenlétben, a hadműveletekben való részvételre.
Elküldöm
Ehretet, vezérkarom főnökét, hogy teremtsen összeköttetést ezzel a
hadosztállyal. Kérem Önt, könnyítse meg a küldetését.
Ezenkívül,
mivel a helyzet a román előnyomulás miatt teljesen módosult, úgy vélem,
szükségtelen fenntartani a védelmi frontot. Tehát május 5-én nyolc órától újra
rendelkezésükre bocsátom a hegyi zászlóaljat.
P. de
Lobit."
* * *
Közzétették Budapesten a munkabérekre vonatkozó
kormányzótanácsi rendelkezést, amelyet „végleges
törvénynek" neveztek. Eltöröltek minden megkülönböztetést munkások,
tisztviselők, közéleti alkalmazottak, s más bérből és fizetésből élők között.
A munkabér
mértékét egységesen a munkában eltöltött esztendők száma szabta meg. Kivételes
esetekben a szakképzettséget és a vezetésre érdemesítő tehetséget is
figyelembe vehették. Az egész
országra érvényes évi bérskálát három fizetési fokozatra tagolták. Egy-egy fokozatot további nyolc osztályra
osztottak be. Ebbe a táblázatba mindenkinek bele kellett férnie.
Mivel a törvény teljesen mellőzte a mennyiségi és
minőségi követelményeket,
zuhanásszerűen romlott tovább a munka hatékonysága az egész gazdaságban.
* * *
Hír a Keszthelyen
megjelenő Testvériség című újságban:
„A Munkás-, Katona- és
Földműves Tanács áthatva az új társadalmi alakulás
szülte forradalmi szellemtől, május hó 3-án megtartott gyűlésén elhatározta, hogy Lenin, Luxemburg Róza és Dózsa György
nevéről fogja a város egy-egy utcáját
elnevezni. Az új utcákat jelölő táblák már el is készültek és a helyükre szegeltettek,
így lett a Festetics utcából Lenin utca, az Erzsébet királyné utcából
Luxemburg Róza utca és az Erzsébet királyné útból Dózsa György út.”
* * *
A Miskolczi Napló e napi vezércikkéből:
„Számoljunk mind, akik ebben a városban
élünk, akiket idekapcsolnak érzései, egzisztenciális érdekei, hogy mától kezdve
csehszlovák csapatok veszik át itt az uralmat.
A nehéz érzések, a megpróbáltatások ideje
tegye a szíveket nemesekké, az idegeket edzettekké, az önmegtartóztatást
férfiassá.
Fogadjuk az elkövetkezendőket nyugodt
méltósággal, ügyeljen mindenki gondosan, hogy a rendet ne zavarja semmi és itt,
ahol az eddigi nehéz időkben is mindig példás rend volt, ezután se legyen
másképp.”
* * *
Egyetlen egyszer Krúdy Gyula is igénybe vette az
írói Direktórium anyagi támogatását. E napon két
utalványra kapott pénzt. Cikkért 3000 koronát, „A betyár álma"
című elbeszéléséért 3500 koronát.
Ugyanekkor 500
koronát utaltak egy cikkért Boross Elemérnek.
Szintén Boross, de
László, a Vörös Újság külpolitikai rovatvezetője meg nem nevezett jogcímen 1000
korona juttatásban részesült.
Lengyel Menyhért
„A próféta" című írását 2000 koronára, „A hálás utókor" című művét 3000
koronára becsülték az írói Direktórium vezetői.
* * *
A debreceni terrorkülönítmény azután sem
bomlott fel, hogy román megszállás alá került a város. Tagjait együtt tartotta
parancsnoka, Nagy József, a huszonnyolc éves hentessegéd.
Heves megyébe
menekültek a román kézen levő Tiszántúlról és folytatták megtorló akcióikat.
Május harmadikán
váratlanul meglepték a Poroszló határában lévő Tilaj-pusztát, mert hallomásból
úgy tudták, hogy Komáromy István, az itteni uradalom intézője vágóállatokat
küldött a közelben lévő cseh katonaságnak. Ezért nem csak az intézőt szánták
halálra, de az egész családját ki akarták irtani.
Miközben folyt a
gyanúsított vallatása, Juhász Alajos, Szentistván község jegyzője önfeláldozó
bátorsággal biztonságba menekítette az intéző feleségét és gyermekeit.
A debreceni terroristák agyonlőtték
Komáromy Istvánt; zsebeit átkutatták, karikagyűrűjét lehúzták, lakását kifosztották
és feldúlták.
* * *
Szolnokon május elsején és másodikán gyors
iramban szervezték újjá a régi rendet abban a biztos tudatban, hogy megbukott a
bolsevik diktatúra.
De harmadikára
kiderült, hogy a románok a Tisza túlsó partján maradnak. Erre lábra kaptak a
vörösök, rohammal visszatértek a városba és megkezdték a leszámolást.
Naphosszat fegyverek
ropogtak az utcákon, hajtóvadászattal kerítették kézre a kezdeményezőket és a
résztvevőket. Számos utcán rekedt embert szó nélkül lelőttek, mert külsejükből
ítélve az urakhoz is tartozhattak.
A különvonatával
ide érkező Szamuely Tibor vezette a visszatérő vörösöket. Csatlakozott hozzájuk
a pályaudvar fegyveres őrsége, a vasutas kommunisták fölfegyverzett csoportja
és a minden zűrzavarra összecsődülő lumpen réteg, önmagát nyilvánítva Szolnok
város proletariátusának.
Elsőnek
Oesterreicher Nándor negyvenkét éves szesznagykereskedővel számoltak le, mert a
helybeli bosszúvágyók szerint géppuskával lőtték a vörösöket a dúsgazdag ember
házából. Oesterreicher Nándort a
helyszínen meggyilkolták, tetemét az udvarra vonszolták, darabokra tépték;
egész házát kirabolták, s amit nem vittek el, azt pozdorjává zúzták.
Tűvé tették a
várost a három Sefcsik-fiúért is, mivel ők kezdeményezték és irányították a
kétnapos szolnoki ellenforradalmat. A Sefcsik-fivéreknek sikerült elmenekülniük.
Foglyul ejtett anyjukat huszonöt botütéssel verték ájultra, mondván: akik a
románoktól reméltek megváltást, bűnhődjenek, román brutalitással szenvedjék el a hírhedt „dou zecse-csincs"-et.
Elfoglalták a
csendőrlaktanyát, de nem találtak benne harcképes embert, csak három
betegszobán lévő tiszthelyettest, akik éppen azért nem futottak el a vörösök
elől, mert teljesen vétlenek voltak. Ennek ellenére a helyszínen felkoncolták Sztankovics Sándort, Torday Lajost és Osváth
Gyulát.
Egy ismeretlen huszár hadnagyot az utcán
lőttek agyon; Szikszay György negyvenöt éves törvényszéki elnököt szintén
az utcán ölték meg, amikor menekülni próbált a városból a tanyavilágban bujkáló
családja után.
dr. Pethes Manó harmincnyolc éves
törvényszéki bíróra a lakásán törtek rá, a sarokba szorították és agyonverték;
úgyszintén megölték Szántai Ferenc ötvennyolc éves kereskedelmi utazót, Tövis
Béla harmincegy éves MÁV-forgalmi tisztet, Sugár Miklós huszonhat éves
fakereskedőt.
Két főhadnagy, Tálasy Vámos Zoltán és
Vermes István, mindkettő huszonhárom éves, utcai harcban vesztette életét.
* * *
Szamuely Tibor Szolnokról különvonatán tért
vissza Abonyba, ahol délután a helyi ellenforradalmi próbálkozások
megtorlásához látott.
Az előző napon
nemzetőrséget alakítottak a fehér érzelmű katonaviselt férfiak. Közéjük állt
Csibrán József vörösőr is. Életéért rettegve Csibrán, Szamuely parancsára
összeállította a nemzetőrség névsorát.
E névsor alapján
fogták el Sarudi Battik Béla huszonkilenc éves orvostanhallgatót, tartalékos
főhadnagyot. Egyenesen Szamuely vonatirodájába kísérték. Szamuely öt percen
belül ítélkezett felette. Vörös parancsnokságot ígért a tartalékos főhadnagynak,
és amikor az nemet mondott, Szamuely akasztásos halált mondott a fejére.
Stern Mózes
Lenin-fiú vállalkozott az ítélet végrehajtására. A Ceglédre vivő országút
szélére, a postával szembeni görbe fára kötötte fel az áldozatot.
A kiszenvedett Sarudi Battik Bélát holtában
is ütlegelték, s a délutáni kivégzéstől este
tízig hagyták tetemét az alkalmi akasztófán.
* * *
Alkonyatkor
kivégzés volt Budapesten, az Országház-téren is.
Nemes Géza
terrorista különítményesen hajtották végre a golyó általi halálra szóló
ítéletet.
Nemes Géza, mint
a Bandi Ferenc parancsnoksága alá tartozó terrorcsapat tagja Budafokon
razziázott ellenforradalmárok után és feladata végeztével nem csatlakozott a
fővárosba visszaérkező különítményhez.
Ehelyett három
társával együtt lemaradva, irányította a fegyveres rablást a razzia során
megismert házakban.
Négyük közül
csak Nemest ítélte halálra a Pasztrik Mihály, Posztpihál Ferenc, Rózsa Izidor
összetételű katonai forradalmi törvényszék.
Mivel kezdett elharapózni országszerte a
vörös fegyveres garázdálkodás, elrettentő példaként lőtték agyon Nemes Gézát
nyilvánosan, feltűnő helyet választva az ítélet végrehajtásához.
* * *
Cserny József egyik belső embere, Groó Géza
este átrándult autón Budára
a Lenin-fiúk Teréz körúti laktanyájából, hogy meglátogassa nőismerősét, Bodnár
Gyulánét.
Beszélgetés
közben panaszkodott az asszony ácsmester férjére. Groó Géza visszatérve a Teréz
körúti Batthyány-palotába, maga mellé rendelte Luy Béla, Csonka László,
Bartalos István terroristát. Tehergépkocsin indult kiválasztott társaival erre
a második budai útra.
A mit sem sejtő
Bodnár Gyula ácsmestert minden indok és magyarázkodás nélkül felparancsolták a
teherautó ponyvával takart rakfelületére. A teherkocsi robogása közben pisztollyal
belelövöldöztek Bodnár Gyulába, rohamkéssel összeszurkálták, majd kizsebelték.
Csupán néhány pillanatra álltak meg a
Margit hídon, ahonnan a Dunába hajították az ácsmester tetemét, aztán robogtak
tovább a Teréz körúti körletük felé.
* * *
Győrött a
vármegyeházán viharos ülést tartott a munkás-és katonatanács.
Rendkívüli összehívására a május elsejei
komáromi tömeges mészárlás szolgáltatott okot. Noha a korabeli dokumentumon
hiányzik a vitában felszólalók neve mellől a viselt tisztségük megjelölése, ez
nem akadályozza a tanácskozás lényegének megértését.
"Győr,
május 3.
A győri munkás- és katonatanács ma
délután 3 órakor ülést tartott, melyen a komáromi tragédiát a maga
meztelenségében elmondták.
Napirend
előtt heves vita után úgy határoztak, hogy a gyűlést nyilvánosság mellett
tartják meg.
Dobó Sándor:
Érzem, hogy súlyos helyzetben vagyok, de a vagongyár és ágyúgyár munkásai
nevében kötelességem felszólalni. A vagon- és ágyugyár ellenőrző munkássága a
hadügyi népbiztostól a vizsgálat levezetését és a bűnösök méltó megbüntetését
kívánja. (...) A munkásság kívánsága az, hogy a direktórium hagyja el a helyét.
A direktórium
folyton egymagában határoz, az intézőbizottságot nem hívja össze. (...)
Szabó József:
Dobó indítványát fogadja el. A direktórium eddig nagyon magas lovon ült, le
kell onnan szállítani, a kelevényt fel kell vágni. (...) A hadügyi népbiztosság
megtiltott minden önkényes katonai vállalkozást, a direktórium mégis százakat
küldött a vágóhídra. (...)
Gergely
Aladár: A komáromi tragédiát tót agent provokatőrök csinálták, akik
elbolondították az intézőbizottságot, hogy Komáromban minden el van intézve,
csak be kell sétálni. Hétfőn volt az első kísérlet, mely nem sikerült. A
szerdai dologról véletlenül értesült. Erre felment az intézőbizottsághoz, mint
városparancsnok, kiutasították azzal, hogy semmi köze hozzá.
Sőt amikor
tiltakozott, Stick azt mondta, hogy képeslapot küld neki Komáromból.
Höchfelder, a demarkációs vonal parancsnoka is tiltakozott a kaland ellen.
Hiába. Százakat és százakat halálba küldtek. Löbl egy Torna nevű tanoncnak a
hídon azt mondta, menj előre, mert lelőlek.
Nyolcvan sebesültet szállítottak
Budapestre. 100-nál több a halottak száma. Akiket a csehek foglyul ejtettek,
azt főbe lőtték. Ez gyalázat és ez fejeket követel. Győrbe csak 25 embert
várhatnak haza.
Bécsi István
kijelenti, hogy a pártvezetőség a dologhoz nem akart hozzájárulni.
Wajdits Béla:
A komáromi tragédiában a pártvezetőség nem hibás, Ő két figyelmeztetést adott.
Olyanokat küldtek egy vár elfoglalására, akik egy puskát sem tudnak elsütni. A
direktórium ezzel szemben titkolódzik, és a sajtót elnyomja. A harc több mint
száz elvtársunk életébe került, kiknek nagy részét felakasztották, de
Komáromban is számos munkásélet pusztult el.
Szabó József
elmondja az egész tragédia lefolyását. Győrött lecsirkefogózták azokat, akik
tiltakoztak, noha a katonai parancsnok könyörgött, hogy ne csináljanak semmit.
Komáromban a hídon a katonák nem engedtek vissza senkit. Sőt lelövéssel
fenyegették őket. Ez is sok áldozatot követelt.
Pogány Imre
referált a vádakra: A komáromi kirándulásnak a direktórium ellene volt, csak a
direktórium helyiségében történt a megbeszélés, ami nem jelenti annak
rendelkezését.
Nagy István
előadja, hogy Budapesten a propaganda-vezetővel (Szamuely Tiborral) tárgyalt,
aki a terv végrehajtását a győri munkásság döntésére bízta.
Gergely Aladár
indítványozza, küldjenek koszorút a komáromi temetésre.
Az ülés egy
órakor végződött.”
Tehát már
negyedikén.
* * *
Miközben zajlott a győri munkás- és
katonatanács mindvégig indulatos, zaklatott ülése, negyvenöt kilométerrel
odébb, a szomszédos Komáromban komor csendben végezték munkájukat a hivatalos
halottszemle résztvevői: orvosok, közigazgatási hivatalnokok és a megszálló
cseh hatóságok hatalmi megbízottai.
Utóbbiak
elsősorban arra vigyáztak, hogy a május elsejei emberirtás magyar áldozatain
lévő külsérelmi nyomokról a legcsekélyebb adat se kerülhessen a jegyzőkönyvbe.
A légionisták
ugyanis szörnyű kegyetlenséggel mészárolták le az útjukba kerülő, még élő
sebesülteket.
Szigorú
rendszabályokkal tartottak távol mindenkit a halottszemlének még a környékéről
is. Sietni kellett a tetemek elhantolásával, mert oszlásnak indultak a tavaszi
időjárásban. Amennyire emberileg lehetséges volt, példaszerűen lelkiismeretes
munkát végeztek a halottszemle orvosai, polgári intézői. Annál ridegebben
mellőztek mindenféle emberiességi követelményt a megszálló katonai és politikai
tényezők.
Hiába kérték,
sürgették ismételten a győri direktórium képviselői az együttműködést, merev
elutasításban részesültek. Még a temetésre sem engedtek át senkit a
tanácskormány által ellenőrzött oldalról. Azt is kegynek tekintették, hogy
megbízottaik jelenlétében lemásolhatták a győriek a halottszemle másodpéldányát
az innenső parton, a vörös határőrség helyiségében.
Laponként adták
ki kezükből másolásra, s laponként rögtön vissza is vették a harminchat gépelt
oldalnyi jegyzőkönyvet.
Terjedelmi okból
le kell mondanom az egész dokumentum közreadásáról, de az alább idézendő
részletek is teljes értékű bizonyítékul szolgálnak a halottszemle végzőinek
lelkiismeretes munkájáról.
* * *
Részletek a komáromi jegyzőkönyv betű
szerinti szövegéből:
"JEGYZŐKÖNYV
felvétetett
Komáromban a rom. kath. temetőben 1919. évi május hó 3-án alulírottak jelenlétében
a folyó évi május l-jén történt összeütközés alkalmával elhalt egyének
hullaszemléjekor.
1. számú
hulla: A 20-22 évesnek látszó középtermetű, gesztenyebarna hajú, kék szemű,
bajusztalan férfi hullán különösebb ismertető nincs. Ruházata: fekete civil
kabát, fekete nadrág, rövid fehér harisnya, fehér gatya, halványkék ing, kötött
berlini kékesszürke nyakravaló. (...)
7. számú
hulla: középtermetű, gesztenyebarna hajú, kék szemű, nyírott, vöröses bajuszú
férfihulla, 28-30 évesnek látszik. Ruházata: fekete civil felöltő, sárgás
kabát, kék posztómellény és nadrág, fehér gatya, sárgacsíkos, puhagallérú ing,
kötött nyakkendő. Zsebében találtatott: kettő db. kis kulcs és 38 fillér
készpénz. (...)
26. számú
hulla: Jól megtermett, magas férfihulla, haja barna, ritkás, szemei kékek, 30
év körüli, felső fogazata hiányos. Ruházata: polgári kéken télikabát, zöldes
alsókabát, amelyen piros szalag (szocialista jelvény) van, mellénye hasonló
szinti, csíkos, fehér ing, fekete kötött nyakkendő, a nadrág színe alsókabátjához
hasonló, kékes rövidgatya, sárga harisnya, zsebeiben üres pénztárca volt. Találtatott
a győri postahivatalnak 1911, július 13-án 850. szám alatt Muttyánszky Solymár
címre 2 kg
600 gr súlyú csomag feladását igazoló postai feladóvevény. A Magyar Vagon- és
Gépgyár „Egyetértés” Tornaosztálya által kibocsájtott ülőhelyre szóló jegy.
Németh Antal és Mayercsák Gyula névjegyei. A magyarországi szociáldemokrata
párt Mayer Lajos Simor tér 19. szám, névre szóló könyvecske, mely a győrszigetí
I. sz. szocialista pártkör bélyegzőjével van ellátva. A Magántisztviselők és
Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetsége által 11094. szám alatt Mayer
Lajos nevére kiállított tagsági könyv, mely szerint Budapesten 1889. évben
született s a szövetségnek második osztályában 1917. évi október hó 1-je óta
tagja.
Mayer Lajos fényképe, mely a hullával
azonos. Egy darab húsz koronás lebélyegezetlen bankjegy, egy
karikára fűzött öt darab kulcs. Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete
Országos Egyesületének alapszabályai. A Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos
Egyesülete, valamint az Ipari és Közlekedési Tisztviselők Országos Szövetsége
között létesítendő kollektív szerződés tervezete. Győr város polgármesterétől.
Mayer Lajos úrnak tb. főmérnök, Vagongyári mérnök Győr' címzéssel ellátott
hivatalos boríték. Győri Újság XII. évfolyamának 97. száma. „Reakciós
szervezkedés a városházán” című irat. „Hüch wolgb. Herrn Lajos Mayer Győr,
Vagongyár” címre szóló képes levelezőlap. A pólai k.u.k. matrosen korps. által
1911. december 8-án kiállított Erlaubnisschein Mayer Lajos névre szól. A.M. SZ.
üzemi választmányok. „Az ,Amosz Gépészmérnöki Szakosztályának 1919. január
25-iki ülésében javasolt változtatások” című irat. Ifj. Kecsuaz Károly
névjegye. Fürst Miksa szombathelyi lakos (Kisfaludy utca 51.) 1918. november
20-án, Kedves Mérnök Úr!-nak címzett levele. Mayer Lajos okleveles gépészmérnök
névjegye. Magyar Tanácsköztársaság Győrvárosi és Megyei Direktórium által Mayer
Lajos és Müller Nándor részére kiállított meghatalmazás. Mayer Lajos oki.
gépészmérnök és győri Vagongyár közötti viszonyról „Jelentés”. Mayer Lajos
által aláírt beadvány a „Magyar Kir. Honvédelmi Minisztérium tek. Munkásügyi
Panaszbizottsága magántisztviselők részére, Budapest” címmel. Győrváros
élelmező hivatala által 1919. április 27-én Mayer Lajos névre kiállított és
1919. október 31-ig érvényes igazolvány. Virgil aláírással Budapesten 1912.
XII. 2-án Kedves Husinak címzett levél. A Magyar Mérnök és Építész Egylet győri
osztályának 132. számmal jelzett és múlt évről szóló 4 darab tagsági díj nyugta.
Dr. Halmi Gyula névjegye. „Alkalmazott Mérnökök Országos Szövetsége ügyrendje” című
irat. A Művezetők Országos Szövetsége alapszabályai című könyvecske. A nyomozat
szerint Hévey István, a győrszigeti állami elemi iskola igazgatója az elhaltnak
rokona. Felismertetett Jungbluth Ferenc komáromi pénzügyi tisztviselő által
is.(...)
51. számú
hulla: Középtermetű, izmos, sötétbarna hajú, 28 év körüli, erős szemöldökű,
fekete, rövid, gyérbajuszos, világosbarna szemű, ép fogazatú, gömbölyű arc,
kemény tenyér. Ruházata: katonaing, vászongatya, kékes katonablúz és nadrág.
Nyakában egy zsinegen, egy 10 filléres nagyságú Mária érem.(...)
93. száma
hulla: Középtermetű:, lesoványodott, gyenge 20 év körüli férfihulla, dús,
hosszú barna hajjal, kék szemekkel, borotvált arccal és bajusszal, ép, rövid
fogakkal. Különös ismertető jele nincs. Ruházata: rövid télikabát, katonablúz,
fekete kamgarnadrág és mellény, civil fehér ing lehajtott gallérral, finom kék
betéttel, fekete kötött nyakkendő sárga nyakösszeszorítóval és
nyak-kendőcsiptetővel. Alsónadrágja német szabású. Zsebében egy piros gomb
(szocialista jelvény), egy nádból való kis cigarettaszipka, egy kékcsíkos
zsebkendő", melynek egyik végében H betű van piros- pamuttal bevarrva s
egy .Május 1. 1919. jelvény.(...)
99. számú
hulla: Erős, izmos, magas homlokú férfihulla, haja elöl hiányzik, hátul hosszú,
vöröses arca gömbölyű, szeme szürke, arca borotvált, bajusza hosszú, vöröses.
Különös ismertető jele nincsen. Ruházata: Fekete cheviot télibekecs,
katonablúz, alatta munkásblúz, barnás kockán mellény, munkásing, munkásgatya,
kék katonanadrág, szíjjal összetartva, kékes lábszárvédő és kapca. A hulla
vízből fogatott ki.
K.m.f. Dr.
Gaal Jenő s.k.
városi t.
főorvos
Dr. Biringer
Mór s.k.
rendőrorvos
Dr. Lipscher
Mór s.k.
kórházi
igazgató-főorvos
Dr. Mezey
János s.k.
megyei t.
főorvos
Farkas Béla
s.k.
jegyzőkönyvvezető
Weiszenhacker
s.k.
jegyzőkönyvvezető
Olvashatatlan
aláírás
jegyzőkönyvvezető
Édes János
s.k.
jegyzőkönyvvezető"
A fenti jegyzőkönyvben felsorolt
áldozatokat holtan szállították a komáromi katolikus temetőbe. De a tömegsírba nem kilencvenkilenc, hanem száztizenhét halottat temettek a megszálló
cseh katonai hatóságok. Az eltemetettek pontos számát maguk a csehek
közölték hivatalosan Wajdits Bélával, a győri direktórium nevében intézkedő
politikai vezetővel.
A tragédiát súlyosbító magyarázat szerint a 99
és a 117 közötti különbözet oka, hogy a vérfürdőt rendező cseh légionisták számos komáromi foglyot is ejtettek és közülük
tizennyolcat kivégeztek:
1.NAGY SIMON, 15
éves, rom. kath. vallású molnárinas, lakik: Komáromban, Citrom utca 22. szám
alatt.
2.IVANICS JÁNOS,
23 éves, rom. kath. vallású földműves, lakik: Komáromban, Csillag utca 10. szám
alatt.
3.KISS JÓZSEF,
19 éves, rom. kath. vallása napszámos, lakik: Komáromban, Polgár utca 11. szám
alatt.
4.RÓKA JÓZSEF,
21 éves, rom. kath. vallású cipész, lakik: Komárom megye, Ács községben.
5.PIRST1TZ
JÓZSEF, 27 éves, református vallású pék, lakik: Komáromban, Czigány tér 2. szám
alatt.
6.SZENDREI JENŐ,
22 éves, izraelita vallású, nyomdászsegéd, lakik; Komáromban, Citrom utca 15.
szám alatt.
7.DVORNICSEK
NÁNDOR, 20 éves, református vallású hentes, lakik: Komáromban, Vágdunasor 44.
szám alatt.
8.DÉKÁNY ISTVÁN,
21 éves, református vallású halász, lakik: Komáromban, Czigány tér.
9.CSUTI JÁNOS
JÓZSEF, 20 éves, rom. kath. vallású pincér, lakik: Komárom-Újvárosban.
10.VARGA FERENC,
19 éves, rom. kath. vallású gyári munkás, lakik: Komárom megye, Izsa község.
11.LENGYEL
FERENC, 21 éves, rom. kath. vallású munkás, lakik: Komáromban,
Erzsébet-szigeten.
12.JANKULÁR
JÁNOS, 21 éves, rom. kath. vallású munkás, lakik: Komárom megye, Udvard
községben.
13.GANZER GYULA,
21 éves, rom. kath. vallású munkás, lakik: Komáromban, Tó utca 24. szám alatt.
14.KECSKÉS
ZSIGMOND, 28 éves, református vallású fuvaros, lakik: Komáromban, Hosszú utca
15. szám alatt.
15.MÁRTON
KÁROLY, 34 éves, református vallású mázoló, lakik: Komáromban, Ősz utca 9. szám
alatt.
16.BARÁTH ISTVÁN,
29 éves, rom. kath. vallású bádogos-segéd, lakik: Komáromban a Nádorvonal
soron.
17.PARADI JÁNOS,
19 éves, rom. kath. vallású zenész, lakik: Komáromban, a Pihegö utcában.
18.PETROVICS
ISTVÁN, 47 éves, rom. kath. vallású hivatásos tűzoltó, lakik: Komáromban,
Csillag utca 9. szám alatt.