1919. május 7. szerda Nyomtatás E-mail
 
 
 
1919. május 7. szerda
 
 
Vörös csapategység állomásozott a jászsági Visznek községben.
Hajek Ferenc harmincéves törvényszéki díjnokot ebbe a csapategységbe sorozták be.
Amellett, hogy fegyelmezetten ellátta szolgálatát, hangoztatta királyhűségét és hazaszeretetét. Vitába szállt Guttmann Nándor politikai megbízottal is, amiért Guttmann feljelentette Hajek Ferencet a Jászberényben lévő katonai forradalmi törvényszéken.
 
Hajeket Visznekről egyenesen a forradalmi törvényszék elé kísérték. Nem védekezett, sőt határozottan megismételte véleményét, hogy a kommunista hatalomnak semmi kilátása a fennmaradásra.
 
Négyen ítélkeztek felette: Tóth György István harminchárom éves szabó segéd, Vitéz Sándor csepeli löveglakatos, Kovács Ernő szerelő, vörös század parancsnok, Sárkány István rendőr, vörös szakaszparancsnok.
 
Halálra ítélték Hajek Ferencet, akit a rövid tárgyalásról rögtön elvezettek a kivégzés helyszínére, a jászberényi katonai lőtérre.
 
Wegner Károly huszonegy éves géplakatos, Dorman Ágoston géplakatos, Balikó György huszonhat éves boltiszolga, vöröskatonák hajtották végre az ítéletet.
 
 
*  *  *
 
 
Gyöngyösre hatvan fős különítmény élén tért vissza Budapestről a másodikán elmenekült direktórium.
 
Elnöke, a harmincéves Nemecz József építési rajzoló, aki egy személyben Gyöngyös városparancsnoka és a forradalmi törvényszék elnöke is volt, könyörtelen bosszúállással torolta meg az ellenforradalmi próbálkozást. Vádbiztosnak Braun Pált vette maga mellé, bíráknak pedig Harján János napszámost és Csifferszky Károly lakatossegédet tette meg.
 
Hat embert ítéltek azonnal halálra, köztük négy huszártisztet: Csipkay Albert, Kenyeres János, Issekutz Lajos századosokat és Thuránszky László főhadnagyot. A további két elítélt, Welt Ignác és Kernács János Gyöngyös tekintélyes polgárai voltak.
 
Nemecz József két ítélet azonnali végrehajtására adott utasítást, és Csipkay Albertet és Welt Ignácot nevezte meg kivégzendőnek. Részben elrettentésnek, részben a csőcselék mulattatásának szánta Nemecz a nyilvános kivégzést. A város piacterére kísértette az elítélteket. Itt egy villanyoszlopot választottak az alkalmi hóhérok: Thausz Vilmos és Stern Mór Budapestről jött Lenin-fiúk.
 
Elsőnek Welt Ignác üvegkereskedőt akasztották fel. A kereskedő alatt elszakadta kötél, de nem kímélték meg az életét.
 
A szinte felismerhetetlenségig összevert Csipkay Albertnek hátrakötötték a kezét, derekára vörös szalagot masniztak. Gúnyolódva alázatos jelentést tettek neki, miközben Braun Pál vádbiztos kutyakorbáccsal verte, kérdezvén:
 
"Mi az utolsó kívánságod?"
 
Csipkay Albert megvetően válaszolt:
 
"Ilyen bitang gazemberektől semmit sem kérek."
 
Stern Mór és Thausz Vilmos úgy tették nyakára a hurkot, hogy minél tovább szenvedjen. Csipkay százados negyvenöt percig rángott a kötélen.
 
Kivégzői nevetve gyönyörködtek kínhalálában. Egyikük szivarcsutkát dugott a szájába, ezzel a megjegyzéssel:
 
"Így sokkal huszárosabb!"
(181)
 
 
*  *  *
 
 
Hochfelder Lipótot katonai politikai biztosként szinte korlátlan intézkedési hatáskörrel ruházta fel a kormányzótanács Győr és Moson megye területére.
 
Bevárva a félfogadási idő végét, Hochfelder délután öt órakor megjelent Győr város közellátási hivatalában. Utasította a hivatal vezetőjét, hogy mindenkit küldjön ki az irodából. Amikor magukra maradtak, bizalmasan közölte a hivatalvezetővel, hogy Győrbe érkezett Nyíregyházáról, a román megszállás elől Szamuely Lajos, a népbiztos apja. Vele van második felesége és két kiskorú gyermeke.
 
Szamuely Tibor népbiztos parancsára Győrnek kell gondoskodnia a család ellátásáról és biztonságáról.
 
Hochfelder Lipót beinvitálta az irodába a folyosón várakozó családot és intézkedett, hogy kiadják az élelmiszerjegyeket négy személy részére, két heti időtartamra, Szabó Lajos névre szólóan. Hochfelder ezután elment az érkezettekkel a bejelentési hivatalba is, ahol nyilvántartásba vették a család személyi adatait:
 
„A bejelentett fél atyjának vezeték- és keresztneve: Szamuely József. A bejelentett fél anyjának vezeték- és keresztneve: Schwarz Boriska.
Lakik: Győr, 1. kerület, Andrássy út 55. szám. Vezeték- és keresztneve: Szamuely Lajos.
Állása, foglalkozása, vagy szolgálatának minősége: magántisztviselő.
Születésének helye és éve: Büdszentmihály község, Szabolcs megye, Magyarország, 1856.
Családi állapota: nős.
Háztartásában élő törvényes nejének születési neve és éve: Landdau Rózsi, 1880.
Mikor költözött a bejelentett fél a fent megjelölt lakásba: 1919. május hó.
Saját háztartásban élő, családi nevét viselő törvényes gyermekeinek neve és születési éve: István, 1903., János 1907.”
 
 
*  *  *
 
 
Ugyanazokban az órákban, amikor Hochfelder Lipót Győrött intézkedett a Szamuely család élelmezéséről, elhelyezéséről és fizikai biztonságáról, Devecserben halálos ítéletet hozott a vésztörvényszék.
 
Szamuely Tibor a politikai és katonai helyzet veszélyessége miatt nem mozdult az események fő színteréről, Budapestről és a front közeléből. Ezért öccsét, Lászlót tette meg ítélkező helyettesévé. Ezt az önhatalmú kinevezést kormányzótanácsi megbízatásként vették tudomásul.
 
A huszonkét éves Szamuely László, mint a vésztörvényszék vezetője érkezett Devecserbe. Vádbiztosa volt Csaplár János negyvenkét éves tanító. Ítélőként szerepelt a szintén vádbiztos Schwarcz Szabó Sámuel és Jankovics Lajos adóügyi végrehajtó, a Veszprém megyei direktórium elnöke.
 
Kötél általi halálra ítélték a devecseri ellenforradalmi próbálkozás két katonai szervezőjét: Baják István tartalékos hadnagyot és Ferenczi Lajos szakaszvezetőt. A katolikus templom ajtaja előtt állították fel az akasztófát. Négy pápai különítményes hajtotta végre az ítéletet délután öt és hat óra között.
(182)
 
 
*  *  *
 
 
Dr. Kelemen Béla szegedi politikus naplójából:
 
„Esik az eső: Elannyira hideg idő van, hogy az egyik szobában befűttettünk.
 
A kaszárnyákban végrehajtották a kommunista katonák lefegyverzését és a megmaradottaknak a magyar nemzeti gárdába való felesketését.
 
A Himnusz újra megszólalt a kaszárnyákban.
 
A Mars-téri laktanyában Potyondy Károly őrnagy volt a lefegyverzés közvetlen végrehajtója. Ő tűzte ki Jankura András hadnaggyal elsőnek a laktanyára a nemzeti lobogót.
 
Tirts Béla csendőr őrnagy jelenti, hogy a kommunista katonák lefegyverzése, elfogatása és a Csillagbörtönbe való bekísérése körül igen fontos szerep jutott osztályrészül Fodor György csendőr százados parancsnoksága alatt kivonult csendőrosztagnak.
 
A Mars-téri laktanyában történtek futótűzként járták be a várost, szinte diadalmas örömet keltve a sokat próbált, szenvedett, megalázott polgárság lelkében.
 
Tirts őrnagy jött hozzám, és jelentette, hogy a laktanyák kommunista katonáinak lefegyverzésével kapcsolatban eltávolíttatta a városháza tornyáról a vörös rongyot s délben 12 órakor felrepült a városháza tornyára a nemzetiszínű lobogó.
 
Ma volt az Antibolsevista Comité első olyan ülése, amelyet nem nálam, hanem a városházán, a főispáni hivatalban tartottunk meg. Ezen az ülésen a polgári blokk kiküldöttei és a szegedi karhatalom, s a helyőrség parancsnokai is részt vettek.
 
Még tartott a tanácskozás, amikor a városházán megjelent Betrix ezredes és Szombathelyi Bélát az ülésről kihívatta. Jó tíz percig beszélgettek a szomszédos bizottsági nagyteremben, amikor a comité tagjainak elhatározásával valamennyien átmentünk hozzájuk. Bemutattam magam Betrixnek s rövid, barátságos beszélgetés után, melynek folyama alatt a comité tagjai részére minden mondatát lefordítottam magyarra, ezzel a humoros, de amellett fölényes figyelmeztetéssel távozott:
 
 - Ne táncoljanak az urak gyorsabb ütemben, mint ahogy a zene szól!”
 
 
< Előző   Következő >