1919. május 9. péntek Nyomtatás E-mail

 

 

 

1919. május 9. péntek

 

Sajtó útján nyilvánosságra hozott katonai közlemény:

„Varga Sándor 19 éves budapesti illetőségű egyén, aki politikailag teljesen megbízhatatlan, sőt veszélyes, semmilyen vörös alakulatnál föl nem vehető és a 29. vörös tüzérezred állományából töröltetett.”

 

A vörösöknek csak politikailag megbízható bűnözőkre volt szükségük.

A tanácskormány felállította a bűnügyek revíziós bizottságait azzal a céllal, hogy szerte az ország börtöneiben vizsgálják meg, mely bűnözők érdemesek azonnali kegyelemre a vörös hatalom erkölcsi felfogása szerint.

Győrött május 9-én kezdte meg működését a hattagú - öt laikusból és egy jogászból - álló bizottság. Csak ezen az első napon negyvennyolc elítélt sorsa felett döntöttek. Húsz börtönlakót azonnal szabadon engedtek. Közülük 19 tolvaj és hivatásos rabló volt, egy pedig gyilkos, aki erős felindulásban követett el emberölést.

 

*  *  *

 

Megsokallották az antanthatalmak azt a feltűnő jóindulatot, amelyet a bécsi szociáldemokrata kormány tanúsított a magyarországi kormányzótanács Ausztriában folytatott majdnem korlátlanul szabad politikai és szervezkedési tevékenysége iránt.

Tekintettel arra, hogy a háborúban vesztes Ausztriát éppúgy ellenőrizték az antantmissziók, mint a szintén vesztes Magyarországot, kedvük szerint beleszólhattak a bécsi kormányzó politikusok működésébe.

Győztesi jogon e naptól szigorúan megtiltották a szabad forgalmat Magyarország és Ausztria között.

Valamennyi hivatalos átkelőhelyet, mindenekelőtt a Bruck-Királyhida vasúti határállomást ellenőrzése alá vonta az antant, az osztrák hatóságok intézkedési körének alapos korlátozásával. Utazni, árut szállítani változatlanul lehetett, de csak az antant képviselőinek tudtával és engedélyével.

Ekkortól váltak létfontosságúvá a budapesti vörös hatalom számára a Sopron megyében lévő, kevéssé ismert és nehezen ellenőrizhető illegális csempészutak.

Különösen a Savanyúkút és Bécsújhely közötti átjáró jelentősége növekedett meg.

 

*  *  *

 

Kun Béla helyettese, Ágoston Péter külügyi népbiztos naplóbejegyzése:

 „Május 9.

Most kapjuk a híreket a románok elfoglalta területekről. Sok csúnya dolog történik, a katonatisztek és a burzsik örültek a vörösök bukásának, s béhívták a románokat.

Nagyvárad zsidói is ezt tették, s kocsikat küldtek a románokért, akik 26-án és 28-án még nem mertek bemenni. Halász százados, a Weiszlovics testvérek, Fleischer Béla ügyvéd voltak állítólag, Jánosival ennek a főintézői. De a románok rosszul fizettek a tiszteknek, mert már bevonulásuk utáni napon internálták mindnyájukat, mert nem bíznak bennük.” (186)

 

*  *  *

 

A szegedi dr. Kelemen Béla naplójából:

"Délben kellett volna befutnia az Aradról közvetlenül érkező vonatnak, mely az aradi kormány elnökét és nagyobb részét hozza Szegedre. Az aradi kormány itt tartózkodó emberei nagy parádéval akarták fogadni saját embereiket és a kerületi parancsnokságtól egy díszszázad kirendelését is kérték. Szombathelyi alezredes azzal az indoklással, hogy a katonák, kik éjjel-nappal szolgálatot teljesítenek, nem arra valók, hogy parádézzanak, a kérést megtagadta.

A vonat azonban nem is érkezett meg. Késő délután jött meg a híre, hogy az oláhok a vonatot feltartóztatták és Mezőhegyesen internálták őket..."

 

*  *  *

 

Az egész Baranyára igényt tartó szerbek éppoly türelmetlenül támadták a baranyai terület magyar jellegét, mint a csehek és a románok az általuk megszállt területeken.

Napról napra újabb és újabb megszorításokat hoztak a lakosság tudomására. Ezek egyike a Pécsi Est közleménye:

„A Baranyát megszálló csapatok parancsnoksága ezúton teszi közhírré, hogy kérvényeket hozzá csakis sürgős esetekben intézzenek és csakis olyanokat, amelyeknek elintézése hatáskörébe tartozik.

A katonai parancsnoksághoz intézett kérvényeket szerb nyelven és cyrill-betűkkel írva kell benyújtani, mert a parancsnokság kevés magyarul tudó emberrel rendelkezik és így nincs módjában a kérvényeket lefordíttatni.”

 
< Előző   Következő >