1919. május 15. csütörtök
Ágoston Péter népbiztos, Kun Béla helyettese írta naplójába:
"Május 15.
Meg
kell állapítanom, hogy az, amit a vöröskatonák gyáva visszavonulásuk
alatt csináltak, piszkos és megvetendő volt. Abból a városból, amelyből
ki kellett vonulniok, magukkal hurcoltak burzsoákat túszoknak.
Békéscsabáról
pl. a Návay testvéreket, s ezeket útközben egyszerűen lelőtték. Azt is
beszélik, hogy Pesten is hasonló esetek történtek. Itt a terroristák
vagy Lenin-fiúk garázdálkodnak, s a hadügyi népbiztosok gyengék velük
szemben.
Mindenfelé ellenforradalmat szimatolnak gyávaságukban, s ezért másokkal kegyetlenkednek.
Helytelen,
s elítélem, hogy Kun és a Kormányzótanács legfőbb tagjai a Hungáriában
együtt laknak, s ott gépfegyverekkel őriztetik magukat. Ez is félelem
és hiba, mert alkalmat ad arra, hogy azt mondhassák, hogy ott
lakmároznak, pedig a lakosságnak már alig van mit ennie."
(195)
* * *
Csak
egyetlen utalványra fizetett ki honoráriumot az Írói Direktórium
pénztára ezen a napon: Farkas Antal vehetett fel 1750 koronát meg nem
nevezett ellenértékért.
* * *
Krónikus papírhiányra hivatkozva megvonták a működési jogot az összes fővárosi polgári újságtól, "ideiglenes szüneteltetéssel".
Még az olyan szélső liberális orgánumokkal sem tettek kivételt, mint a Világ, a Magyarország és a Pesti Napló.
Mindössze
három budapesti napilap jelenhetett meg. Reggel a Népszava, délután a
Vörös Újság, a külföldiek pedig a német nyelvű Pester Lloyd-ot
olvashatták.
* * *
Feltűnően sok volt az öngyilkosság a románok megszállta Debrecenben.
Alig múlott el nap anélkül, hogy ne fordult volna elő öngyilkosságról szóló tudósítás a Debreczeni Újságban. E napon közölte:
"Horváth
Sándor püspökladányi születésű 26 éves tengerész, egyébként
géplakatossegéd a Baross u. 20. sz. ház udvarán fejbe lőtte magát. A
golyó szétroncsolta koponyáját. Szörnyethalt.
Guttmann
Gyula abaújlaki születésűf 18 éves izraelita ifjú is öngyilkos akart
lenni: revolverrel hasba lőtte magát. A mentők életveszélyes sérüléssel
szállították a közkórházba. Az állapota válságos."
* * *
Ágoston Péter népbiztos, Kohn Béla helyettese írta a naplójában:
"Május 15.
A kommunisták, amikor körülzárták őket Münchenben, túszokat vettek, s ezeket legyilkolták.
A müncheni kommunizmus epizód volt a szocializmus történetében, s nem valami szép epizód.
A
szocializmus nem gyilkosok uralma, s érdemtelen emberek keveredtek az
elvi alapon állók közé. Másképpen képzeltük el őket, még követet is
küldtünk Münchenbe, de ez nem jutott oda, mert akkorra már elzárták a
Hoffmann-kormány csapatai Münchent."
(196)
* * *
Berele Kohn előadásokat tartott május folyamán a régi képviselőházban (Sándor utca) "A pártprogram módosítása"
címmel az egyesült párt funkcionáriusai és a tanácskormány
tisztségviselői előtt. Az alábbi idézet a harmadik, 15-én este
megtartott előadásából való:
„A
nemzetiségi kérdésben ismerik, elvtársaim, azt a kétféle
állásfoglalást, melyek közül az egyik a nemzetek önrendelkezési jogát
hirdeti, a másik a proletariátus önrendelkezési jogát.
Akármelyik
is az álláspontja bárkinek, az én véleményem - és ez a szigorúan
marxista álláspont - a proletariátus önrendelkezési joga.
Az
egész nemzeti önrendelkezési jog a mi szempontunkból ma puszta fikció,
mert mi nem önrendelkezési jogot, nem elkülönülést, hanem a
proletariátus egyesülését akarjuk, nemzetiségre való tekintet nélkül,
nemzeti határok mellőzésével...
Reánk
nézve tehát ez a probléma nem is jelent valami fontos dolgot, mert ha
világosan megmaradunk azon az állásponton, hogy nemzetközi
köztársaságot akarunk, akkor ez nem is probléma...
Nehogy
tápot adjunk arra, hogy bármely állam burzsoáziája avval bolondítson,
hogy a magyarok most is soviniszták, mi a legkonciliánsabb
(legszívélyesebb) magatartást tanúsítjuk, arról nem is beszélve, hogy a
területi integritás politikájával szakítanunk kell, mert ez kis
probléma, melyen előbb-utóbb a nemzetközi forradalom keresztül fog
vinni minket úgy, hogy el is fogjuk felejteni."
|