Megjelent az anarchista társaság időszaki lapja, a Társadalmi Forradalom 4.
száma
Szokásuk volt a lap
szerkesztőinek, hogy bőségesen közöltek úgynevezett bölcs mondásokat ismert és
ismeretlen személyiségektől. Két ilyen idézet a negyedik számból:
"Nehezebb az aranykereszt hordozása a mellen, mint egy fakereszt
cipelése a háton, mert előbbi alatt hamar omlik össze a jellem." (Hille)
"Egyenlőség szabadság nélkül nem egyéb egészségtelen fikciónál, melyet
gazemberek alkottak a tudatlanok megtévesztésére. " (Bakunyin.)
* * *
Kalocsán arra a hírre, hogy a vörös diktatúra felszámolja a keresztény
rendházakat és szélnek ereszti az apácákat, utcára vonultak a város vallásos
női és tüntettek a szerzetesek védelmében.
Klein Ignác, a vörösőrség városi
parancsnoka azt állította, hogy a tüntetésre bujtogatók az érsekségen vannak,
elhatározták tizenkét vezető papi személy letartóztatását.
Az érseki negyedhez vezető
valamennyi utcát erős karhatalommal zárták le, majd Egressi Ferenc és Vörös Kálmán
politikai megbízottak irányításával hozzáláttak a letartóztatásokhoz.
Ismételten őrizetbe vették az egyszer már szabadon engedett Horváth Győző
segédpüspököt és Révay Tibor prépostkanonok irodaigazgatót; letartóztatták
továbbá Macskovics Pál prelátus kanonokot, Valihora Ágoston prelátus kanonokot,
Gonczlik Kálmán érseki titkárt, Kalmár Sándor tiszteletbeli kanonokot, Tantos
Ferenc nagyszemináriumi vicerektort, Égert Jakab, Kerner István, Horváth Alajos
teológiai tanárokat, Szabó István és Böhm Jenő főszékesegyházi hitszónokokat.
Haladéktalanul Budapestre
szállították a letartóztatott papokat. A Markó utcai börtönbe kerültek, ahol
szétszórtan, hogy ne érintkezhessenek egymással, a legvisszataszítóbb
gonosztevőkkel, gyilkosokkal, rablókkal, megrontókkal, nemi erőszakért
lecsukottakkal zárták össze őket.
(204)
Kunfi Zsigmond közoktatásügyi népbiztos Kalocsára sietett meggyőződni,
mennyire veszélyes az asszonytüntetés. Tudtával és helyeslésével történt a
tizenkét vezető pap őrizetbevétele.
A népbiztos egyébként
lelkiismeretesen elszámolt a kalocsai utazás kiadásairól. Költségtérítésként
319 korona 20 fillért fizettek ki neki a kormányzótanács rendelkezési
alapjából.
* * *
Ezen a napon teljesen ismeretlen
nevű szerzők vehették fel tiszteletdíjukat az Írói Direktórium pénztáránál:
Az akkor híres és felkapott
Lakatos László 2500 koronát kapott röpiratokért, ugyancsak röpiratokért 500
koronát utaltak Ladányi Rezsőnek. A 400 koronával honorált Leitner Jenő jogcíme
nincs feltüntetve.
* * *
1919. május 19. hétfő
Egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a Cserny-féle terrorista alakulat
voltaképpen Kun Béla magánhadserege.
Cserny József nem függött
senkitől, utasítást csakis Kun Bélától, esetleg Szamuely Tibortól fogadott el.
A Teréz körúti Batthyány-palota
(jelenleg a központi házasságkötő), ahova befészkelte magát, valóságos erőddé
alakult át. Ágyúk, gépfegyverek, páncélozott járművek rekesztették ki
környékéről a gyalogos forgalmat. Érdeklődő, de főképp ellenőrző szándékkal
semmiféle magas rangú vezető, még a hadsereg főparancsnoka vagy akár a
kormányzótanács elnöke sem tehette be oda a lábát.
Ez a körülmény napról napra jobban nyugtalanította a kormányzótanács
szociáldemokrata tagjait. Felismerték ugyanis, hogy a belső ellenforradalom
fékentartásának ürügyével állandó készültségben tartott különleges karhatalom
velük is leszámolhat, ha kenyértörésre kerülne a sor köztük és a kommunisták
között.
Elsősorban Böhm Vilmos és Kunfi
Zsigmond sürgette Kun Bélát, hogy oszlassa fel Cserny alakulatát. Böhm érvelése
elől nem lehetett kitérni: joggal hivatkozott arra, hogy az összes létező
fegyveres erőnek és testületnek vagy a hadügyi, vagy a belügyi népbiztosság
hatáskörébe kell tartoznia; de mivel Csernyéknek egyik sem parancsolhat,
létezésük és működésük törvénytelen. Jogellenes és korlát nélküli
kiváltságaikkal visszaélve akkora arzenált és oly nagy mennyiségű
nehézfegyverzetet halmoztak fel, hogy az messze meghaladja a feladatukhoz viszonyítható
szükségletet.
Kun Béla semmiképp nem akart lemondani az ő személyes karhatalmáról.
Böhm Vilmos követelését ügyes
ötlettel védte ki. Cserny különítményét Korvin Ottónak rendelte alá. Mivel
pedig Korvin Ottó politikai nyomozó főnökként a belügyi népbiztossághoz
tartozott, tárgytalanná vált Böhm szervezeti kifogása. Ezzel a formai játékkal
Kun Béla meg tudta tartani magának a Lenin-fiúkat, de a hatalmas arzenált
átengedte a hadseregnek.
(205)
Cserny Józsefnek és embereinek május 19-én kellett megjelenniük Gödöllőn, a
főhadiszálláson teljes felszerelésükkel, nehézfegyverzetükkel,
lőszerkészleteikkel és összes járművükkel.
Annyira tartottak tőlük, hogy a
Vörös Hadsereg két harcra kész zászlóalját és egy tüzérütegét helyezték
riadókészültségbe. Amikor megérkeztek, felszólították Cserny Józsefet, hogy egy
órán belül adják át fegyvereiket, lőszerüket, járműveiket. Ha nem
engedelmeskednek, erőszakkal kényszeríti őket a hadseregparancsnokság.
Cserny félórán át tanakodott bizalmasaival, majd engedelmeskedtek.
Beszolgáltattak a Vörös Hadseregnek:
6 db. 14 cm-es aknavetőt,
6 db. 9 cm-es aknavetőt,
3 db. 7,5 cm-es páncéltörő ágyút,
7 db. gyalogsági ágyút,
7 db. géppuskát,
64 láda gránátbombát,
130 láda kézigránátot,
41 rakasz géppuskatöltényt,
115 láda gyalogsági ágyútöltényt,
807 láda aknavető és páncéltörő
lövedéket,
7 db. személygépkocsit,
6 db. tehergépkocsit.
Négy nagyméretű vasúti tehervagon
telt meg a Cserny-különítménytől elvett arzenállal. De elegendő géppuska és
bőséges kézi lőfegyver maradt a Lenin-fiúk birtokában. Alapjában véve semmit
nem vesztettek, mert Teréz körúti központjukból változatlanul folytatták
terrrorista működésüket és önhatalmú erőszakosságaikkal mindent megszereztek,
amit csak akartak. Mindenekelőtt a
Gödöllőn leadott személyautókat pótolták, hogy minél kényelmesebben, minél
mozgékonyabban segíthessék Korvin Ottó nyomozásait.
* * *
Albertfalva repülőterén, a
szerelőműhelyben megszakítás nélkül folyt a munka. Különleges igénybevételre
készítettek fel egy UCI típusú, 230 lóerős Hiero-motorral ellátott kétüléses
felderítő repülőgépet, amely a korabeli legmodernebb típusnak számított.
Boda termelési biztos állandó
jelenlétében Asbóth Oszkár kiváló konstruktőr, Dobos István, az akkori idők
leghíresebb magyar berepülő pilótája és Róka József mérnök irányították a
munkát.
Rajtuk kívül más nem is tudta, hogy a gép utasa a Moszkvába készülő
Szamuely Tibor lesz.
A munka befejeztével azonnal
értesítették Szamuelyt, aki rögtön Albertfalvára autózott, hogy részt vegyen a
próbarepülésen. Dobos István a magasba emelkedett vele, egy órán belül
megjárták oda és vissza az Albertfalva-Gyöngyös közötti légiutat.
