Miskolc visszavétele után megkezdődött a vöröshadsereg északi hadjárata.
Alapvető stratégiai célért
folytatódott a küzdelem: szét kellett feszíteni a cseh és a román hódító
seregek veszedelmes harapófogóját, s egyúttal közvetlen földrajzi
összeköttetést létesíteni Szovjet-Oroszországgal.
Erre vonatkozik a hadsereg-főparancsnok Böhm Vilmos emlékezése:
„Az új támadás május 29-én indult meg és néhány napon belül gyors
lendülettel megtörte az ellenséges főerőket. A románokat a vörös hadsereg
átvetette a Tiszán, megszakította a román és cseh csapatok érintkezését, a
főerőkkel Kassa felé vonult, a jobbszárny Szerencs és Sátoraljaújhely, a
balszárny Léva és Érsekújvár felé nyomult előre.
Szinte néhány napon belül Léva, Rimaszombat, Losonc, Érsekújvár, Szerencs,
Sátoraljaújhely, Selmecbánya, Korponc, Nagysurány, Kassa, Eperjes, Bártfa és
hatalmas földterület a vöröshadsereg birtokába került.
Rohamlépésekben közeledtek csapataink a régi Magyarország északi
határvonala felé.”
* * *
Pogány József, akit Szamuely intrikái megbuktattak a hadügyi népbiztosság
élén, makacsul törekedett visszakerülni a hadsereghez. Május közepén sikerrel
jártak próbálkozásai. Megtartva népbiztosi rangját, hadtestparancsnoki
beosztást kapott és megbízták a 2. dunántúli hadtest szervezésével.
Ugyanazon a napon, amelyiken
megkezdődött az északi hadjárat, az alábbi tájékoztató jelentést küldte
Gödöllőre a hadsereg-főparancsnokságnak:
(226)
„A parasztság teljes egészében a legaktívabb módon ellenforradalmi, a
munkásság pedig passzív, nem érzi magát angazsálva (elkötelezve) a
proletárdiktatúrában. A katonaság nem teljesíti a parancsokat. Nincsen nap,
hogy valamelyik vidékről ne érkezne ellenforradalomnak híre.
Devecserben, Nagykanizsa vidékén, Vas megyében egész sora a községeknek
lázad fel és csak formális ütközetek útján lehetett őket megfékezni. Tüzérség
és repülők is kénytelenek voltak beavatkozni a harcba. A parasztság mindenütt,
ahol nem is lázad fel nyíltan, csak fogcsikorgatva tűri uralmunkat. A parasztsággal
könnyen el lehetne bánni, ha a munkásság elég forradalmi volna. A munkásság
azonban egyáltalán nem hajlandó önfeláldozásra és aktivitásra.
A Dunántúl, ahogyan ma van, a legkisebb kudarc esetén teljesen ki fog siklani
a kezünkből. A dunántúli parasztságot semmiféle szocialista propaganda nem
fogja a közeli jövőben mellénk állítani.”
* * *
„Parancs!
Budapest és az ország élelmezésének vezetését és irányítását a mai naptól
kezdve diktátori hatalommal fölruházott három tagú bizottság kezébe adtuk. A
bizottság tagjai: Erdélyi Mór, Hamburger Jenő és Lengyel Gyula népbiztos
elvtársak.
Megparancsoljuk a legnagyobb nyomatékkal mindenkinek, hogy a bizottság
minden rendelkezését teljesítse és minden utasítását haladéktalanul hajtsa
végre, mert aki bármely, az élelmiszer kérdésével kapcsolatos parancsnak
ellenszegül, forradalmi törvényszék elé kerül és a legsúlyosabb büntetéssel
bűnhődik.
Forradalmi Kormányzótanács”
* * *
„Rendelet
„Az összes mécses- és kompozíciógyertya, parafa- és cezerinkészlet
tulajdonosok kötelesek készleteiket a szociális termelés népbiztossága
vegyészeti szakosztályának szappan- és gyertyaipari csoportjának (V Mária
Valéria utca 12. félemelet 3.) különbeni következmények terhe mellett három
napon belül bejelenteni.”
* * *
Bírósági hír:
"A forradalmi törvényszék Schwarcz Bernát huszonöt éves
kereskedősegédet, több ízben már büntetett hivatásos zsebtolvajt, aki a
villamoson egy szegény fölírónő zsebéből ennek 54 korona fizetését kilopta,
golyó általi halálra ítélte.
A törvényszék példát kíván statuálni az egyre jobban elharapódzó
zsebmetszések ellen."
