1919. május 29. csütörtök Nyomtatás E-mail
 

 

 

1919. május 29. csütörtök

 

 

Miskolc visszavétele után megkezdődött a vöröshadsereg északi hadjárata.

 

Alapvető stratégiai célért folytatódott a küzdelem: szét kellett feszíteni a cseh és a román hódító seregek veszedelmes harapófogóját, s egyúttal közvetlen földrajzi összeköttetést létesíteni Szovjet-Oroszországgal.

 

Erre vonatkozik a hadsereg-főparancsnok Böhm Vilmos emlékezése:

 

„Az új támadás május 29-én indult meg és néhány napon belül gyors lendülettel megtörte az ellenséges főerőket. A románokat a vörös hadsereg átvetette a Tiszán, megszakította a román és cseh csapatok érintkezését, a főerőkkel Kassa felé vonult, a jobbszárny Szerencs és Sátoraljaújhely, a balszárny Léva és Érsekújvár felé nyomult előre.

 

Szinte néhány napon belül Léva, Rimaszombat, Losonc, Érsekújvár, Szerencs, Sátoraljaújhely, Selmecbánya, Korponc, Nagysurány, Kassa, Eperjes, Bártfa és hatalmas földterület a vöröshadsereg birtokába került.

 

Rohamlépésekben közeledtek csapataink a régi Magyarország északi határvonala felé.”

 

 

*  *  *

 

 

Pogány József, akit Szamuely intrikái megbuktattak a hadügyi népbiztosság élén, makacsul törekedett visszakerülni a hadsereghez. Május közepén sikerrel jártak próbálkozásai. Megtartva népbiztosi rangját, hadtestparancsnoki beosztást kapott és megbízták a 2. dunántúli hadtest szervezésével.

 

Ugyanazon a napon, amelyiken megkezdődött az északi hadjárat, az alábbi tájékoztató jelentést küldte Gödöllőre a hadsereg-főparancsnokságnak:

(226)

 

„A parasztság teljes egészében a legaktívabb módon ellenforradalmi, a munkásság pedig passzív, nem érzi magát angazsálva (elkötelezve) a proletárdiktatúrában. A katonaság nem teljesíti a parancsokat. Nincsen nap, hogy valamelyik vidékről ne érkezne ellenforradalomnak híre.

 

Devecserben, Nagykanizsa vidékén, Vas megyében egész sora a községeknek lázad fel és csak formális ütközetek útján lehetett őket megfékezni. Tüzérség és repülők is kénytelenek voltak beavatkozni a harcba. A parasztság mindenütt, ahol nem is lázad fel nyíltan, csak fogcsikorgatva tűri uralmunkat. A parasztsággal könnyen el lehetne bánni, ha a munkásság elég forradalmi volna. A munkásság azonban egyáltalán nem hajlandó önfeláldozásra és aktivitásra.

 

A Dunántúl, ahogyan ma van, a legkisebb kudarc esetén teljesen ki fog siklani a kezünkből. A dunántúli parasztságot semmiféle szocialista propaganda nem fogja a közeli jövőben mellénk állítani.”

 

 

*  *  *

 

 

„Parancs!

 

Budapest és az ország élelmezésének vezetését és irányítását a mai naptól kezdve diktátori hatalommal fölruházott három tagú bizottság kezébe adtuk. A bizottság tagjai: Erdélyi Mór, Hamburger Jenő és Lengyel Gyula népbiztos elvtársak.

 

Megparancsoljuk a legnagyobb nyomatékkal mindenkinek, hogy a bizottság minden rendelkezését teljesítse és minden utasítását haladéktalanul hajtsa végre, mert aki bármely, az élelmiszer kérdésével kapcsolatos parancsnak ellenszegül, forradalmi törvényszék elé kerül és a legsúlyosabb büntetéssel bűnhődik.

 

Forradalmi Kormányzótanács”

 

 

*  *  *

 

 

Rendelet

 

„Az összes mécses- és kompozíciógyertya, parafa- és cezerinkészlet tulajdonosok kötelesek készleteiket a szociális termelés népbiztossága vegyészeti szakosztályának szappan- és gyertyaipari csoportjának (V Mária Valéria utca 12. félemelet 3.) különbeni következmények terhe mellett három napon belül bejelenteni.”

 

 

*  *  *

 

 

Bírósági hír:

 

"A forradalmi törvényszék Schwarcz Bernát huszonöt éves kereskedősegédet, több ízben már büntetett hivatásos zsebtolvajt, aki a villamoson egy szegény fölírónő zsebéből ennek 54 korona fizetését kilopta, golyó általi halálra ítélte.

 

A törvényszék példát kíván statuálni az egyre jobban elharapódzó zsebmetszések ellen."

(227)

 

 
< Előző   Következő >