1919. június 20. péntek Nyomtatás E-mail



 

1919. június 20. péntek

 

 

Eperjesen kikiáltották a szlovák tanácsköztársaságot.

Részlet a Kassai Vörös Újság erről szóló közleményéből:

„A szlovák sajtóiroda jelenti Kassáról június 20-án: A Szlovák Forradalmi Intézőbizottság ma délben tartotta első ülését, melyen megalakította a Forradalmi Kormányzótanácsot.

A Forradalmi Kormányzótanács tagjai lettek:

Elnök: Janousek Antal, külügy: Pór Ernő és Janousek Antal, hadügy: Vauricza  János és Kovács Gyula, pénzügy: Hapsik József és Baján Vilmos, belügy: Fehér Ferenc és Szluka József, földmívelésügy: Mokrány István és Csapaj József, kereskedelem, vasút: Hirossik János és Vareha József, - belügy .szintén Hirossik, igazságügy: Ungár Miklós és Czerny Vladimír, szocializálás: Csapó Samu és Fleischer Gusztáv, közoktatás: Suk Vencel és Krompaszky Ede, közellátás: Stehlik István, közegészségügy és népjólét: Jakab Lajos.

A népbiztosok a szlovák föld lakosságának megfelelően a szlovák, német és magyar proletariátus köréből kerültek ki.

A tanácsülés ezután megállapította a tanácsköztársaság címét, mely így hangzik: Szlovák Tanácsköztársaság.

A tanácsköztársaságot képviseli a népbiztosok kormánya, melynek címe: Szlovák Forradalmi Kormányzótanács.

A tanácsülés harmadik pontját a nyelvkérdés képezte.
A szlovák földön használt nyelvek mindegyike egyenrangú.
Ehhez képest a Kormányzótanács rendeletei az illető vidéken használt nyelven tétetnek közzé.

A Szlovenskón élő proletárok, nyelvre való tekintet nélkül, egyazon jogokat élvezik.
A tanácsülés ezután belügyi, külpolitikai és katonai kérdéseket tárgyalt. A kormány megalakulásáról a Kormányzótanács kiáltványt bocsátott ki.
A Kormányzótanács megalakulása alkalmából meleg hangú táviratban. üdvözölte Lenin elvtársat és a magyar Forradalmi Kormányzótanácsot."


*  *  *

 

Ismét tekintélyes összegeket fizetett ki ezen a napon az Írói Direktórium pénztára:

Déry Tibor áll az élen, elbeszélésekért összesen 12.900 koronát utaltak neki.
Bán Ferenc, az Ujság munkatársa 12.400 korona honoráriumban részesült "Huszár Pál Predicatur" című szépirodalmi művéért.
Lengyel Géza „Kis házak között", műfajilag meg nem határozott írását 3.000 koronára értékelték.

Móricz Zsigmondnak 4.500 koronát fizettek ki „A galamb papné" címmel benyújtott novellacsokorért. (Hivatalos lexikoni adatok szerint 1912-ben már megjelent „A galamb papné" című Móricz-kötet.)

(332)

*  *  *


Ráckeve ellen vonultak a környező falvak lakói, hogy elkergessék onnan a vörösöket.

A HÉV-állomást és a Duna-hidat védő vörösök puskatűzzel fogadták a támadókat. Pál Imre peregi gazdálkodót halálos találat érte.

Közben a helyszínre érkezett Budapestről a vörös vasasezred egy zászlóalja Czwick János rézlakatosból lett parancsnok vezetésével. A túlerő láttán meghátráltak az ellenforradalmárok, sokukat elfogták az egész Ráckevén hajtóvadászatot rendező vörösök. Miközben a gyanúsnak vélt személyek összefogdosása tartott, megalakult a rögtönzött forradalmi törvényszék Czwick János elnökletével. Vádbiztosnak Diósi Pál negyvenhat éves lőszergyári munkást tették meg, szavazóbíráknak pedig Kertész Mór negyvenhat éves, Cserna Géza harminckilenc éves és Szladek Rezső harminchat éves géplakatosokat.

Golyó általi halált mondtak Paulheim Elek tartalékos huszár főhadnagyra, Dékány Benedek csendőrtiszthelyettesre és Szűcs István módos gazdálkodóra. Rájuk sem tudtak terhelőbb cselekményt bizonyítani, mint a többi elfogottra; az indoklás szerint azért szolgáltak rá a halálbüntetésre, mert mindhárman makacs hívei a kizsákmányoló osztálynak.

Czwick János úgy rendelkezett, hogy a letartóztatottak tömegének végig kell néznie a kivégzést. A végrehajtáshoz Vinoczai János, Ulián József és Fürth Ignác vöröskatonákat léptette ki. Két áldozat azonnal meghalt, de az elvágódó Paulheim Elek főhadnagy nemcsak életben maradt, de az eszméletét is megőrizte. Czwick János hozzálépett, megnézte, majd elővette forgópisztolyát.

- Még az hiányozna, hogy kiheverje - mondta és közelről főbe lőtte a főhadnagyot.

*  *  *

 

Ellenforradalmi zendülés tört ki a Tolna megyei Madocsán is.

Amint értesült erről Szekszárdon, a megyeszékhelyen Aranyos György kormányzótanácsi biztos és Tánczos Vendel vádbiztos, azonnal megtorló különítményt állítottak össze. A szintén ellenforradalmár-gyanús Faddon, Pakson, Dunakömlődön át robogtak Madocsára.

A faluhoz érve csatárláncba bontakozott szét a különítmény és támadást indított a helység ellen.

A szomszédos faluból, Bölcskéről többen a madocsai zendülők segítségére siettek, köztük ifjú Tomanek József és B. Kiss József. Mindkettőjüket elfogták a nyílt utcán és rögtön agyonlőtték.

B. Kiss József tetemével nem törődtek, de a szíven lőtt ifjú Tomanek Józsefnek puskatussal szétverték a fejét és szuronnyal kivájták a szemét.

Madocsa lakói közül sokan megsebesültek. Elfogtak százötvennél több férfit, akiket aztán fogvatartásuk alatt szakadatlanul ütlegeltek.

*

Miközben ülésezett az Országházban a tanácsok országos gyűlése, Szamuely Tibor eltávozott különvonatán a fővárosból anélkül, hogy ezt bármiféle testülettel hivatalosan közölte volna. Távozása nem tűnt fel senkinek, mert előző napi felszólalása után az újabb szónoklatok kötötték le a gyűlés figyelmét.
Titokzatos elutazásának célját egyelőre csak hárman ismerték: Kun Béla, Korvin Ottó és Cserny József.
(333)

 
< Előző   Következő >