1919. július 1. kedd

Valamennyi kassai újságban megjelent az alábbi közlemény, amely ismertette az új országhatárt:

„Kassa városa újból súlyos sorsfordulat előtt áll. A huszonöt napos magyar élet után megint cseh csapatok veszik birtokba a várost, a Vörös Hadsereg visszavonul a Clemenceau jegyzékében megjelölt demarkációs vonalra.

A hirdetmény azt mondja: a Magyar Tanácsköztársaság létének biztosítása kényszerítette a kormányt Kassa kiürítésére. A külpolitikai helyzet a német békeszerződés aláírásával rendkívül súlyossá vált a Magyar Tanácsköztársaság számára, mely a proletárdiktatúrával most teljesen izoláltan áll az imperialista világáramlatok közepette. A magyar kormánynak nem volt más választása, mint hogy teljesítse az antant követelését.

Kassa lakosságának erős lélekkel és a föltámadás törhetetlen. hitével kell elébe néznie a nehéz jövendőnek. És újból tanúságot kell tennie, hogy a súlyos órákban komoly fegyelmezettséggel és méltósággal teljesíti városával és embertársaival szemben a kötelességét.

A legnagyobb nyugalomra és higgadtságra van szükség, hogy ez a ránk kényszerített átalakulás nagyobb veszedelmek és bajok nélkül múljon el fölöttünk. Hogy egyesek meggondolatlansága ne tehesse ki a tragikus következményeknek ezt a sokat szenvedett várost.

Hisszük viszont, hogy a francia főparancsnok érvényt fog szerezni ígéretének, mellyel a lakosság védelmét garantálta, s az ide érkező antantbizottsággal együtt meggyőzi a megszálló cseh hatalmat arról, hogy itt a régi politikát nem folytathatják, hanem emberségeseknek és toleránsaknak kell velünk lenniök, ha tőlünk mértékletet és toleranciát kívánnak.”

*  *  *

A FELVIDÉK KIÜRÍTÉSÉNEK ELRENDELÉSE

A Hadsereg-főparancsnokság hétfőn a következő harctéri jelentést adta ki:

„Budapest, június 30. hétfő

Az antant jegyzéke értelmében északon visszavonjuk csapatainkat a kierőszakolt határokig. A kiürítést ma reggel öt órakor megkezdtük.

Hadsereg-főparancsnokság

A magyar katonai kiürítés - mint értesültünk - két nap alatt befejezést nyer, a cseh csapatok azonban szombatnál előbb nem szállják meg a várost.

A csehek bevonulását megelőzve, - egy antantbizottság érkezik Kassára."

*  *  *

A bolsevik kormányzótanács döntésével nem értett egyet Stromfeld Aurél vezérkari főnök, s noha fegyelmezett katonaként eddig a helyén maradt, július 1-jén benyújtotta lemondását. Az elhatározását közlő levélből való az alábbi részlet:

„Az ultimátum elfogadása kapitulációt jelent.

Ennek következménye egy életképtelen állam, amelynek minden tagja a csecsemőtől az aggastyánig tönkremegy. Lassú, de biztos halált jelent ez.

Katonailag olyan határok vannak megállapítva, amelyek a védekezést, a megfojtás elleni intézkedéseket lehetetlenné teszik.

A győzelmesen előrenyomuló csapatok visszavonása szétzüllésre vezet, amelynek folyománya az anarchia. Ha az ultimátumot nem fogadjuk el, akkor végtelenül nehéz napok elé kerülünk, ha a proletariátus átérzi történelmi hivatását, még a győzelem lehetősége is megvan, de ha le is győzik, csak időlegesen van legyűrve.”  (393)

*  *  *

Noha a vörös diktatúra elvben vallás- és lelkiismereti szabadságot hirdetett, a gyakorlatban szélsőséges türelmetlenséggel törekedett az egyházak és vallásos intézmények felszámolására.

Kisajátította teljes vagyoni bázisukat, egyszersmind megtagadott fölük mindenfajta anyagi támogatást. Erős kampányt folytatott az ateista hatalom annak érdekében, hogy a papok  hagyjanak fel hivatásuk gyakorlásával, és válasszanak a részükre felajánlott polgári foglalkozások közül.

Mivel ez az ajánlás kudarcot vallott, Kun Béláék erőszakosabb megoldáshoz folyamodtak.

Július elsejei hatállyal nem fogadták el hivatalos munkaviszonynak a papi tevékenységet. Végkielégítésként a nőtlen katolikus papoknak ezer, a családos protestánsoknak pedig kétezer koronát kínáltak.

A pénzt csak azok fogadták el, akik már korábban az ateista állam szolgálatába léptek.

*  *  *

Móricz Zsigmond volt az egyetlen szerző, aki pénzt vett fel ezen a napon az Írói Direktórium kasszájánál. 4.250 koronát utaltak „Sárarany" című regényére.

(Irodalomtörténeti tény, hogy a „Sárarany" már 1910-ben megíródott.)

*  *  *

Aranyos György Tolna megyei kormányzótanácsi biztos távirata a Belügyi Népbiztossághoz Krammer Sándor és csapata visszarendelése ügyében:

„Értesülésem szerint Krammer Sándor elvtársat és 40 tagú terrorcsapatát vissza akarják hívni. Bár az ellenforradalom le van az egész megyében törve, fentnevezett elvonulása még nem időszerű, következményeiért felelősséget vállalni nem tudok, a nyugalom még nem teljes.

Aranyos

kormányzótanácsi biztos”

*  *  *

A fővárosi katonai parancsnokság e napi közleménye:

„Haubrich József elvtárs, a budapesti IV. hadtest parancsnoka ezúton hívja fel a lakosságot, hogy a rögtönítélő bírósági eljárás alatt állók hozzátartozói hiábavaló kérésekkel ne háborgassák, miután neki ezen ügyek elintézésébe semmiféle beavatkozási joga nincsen.”

Hadsereg-főparancsnokság”
(394)