1919. július 10. csütörtök

Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök följegyzése:

„az entente-akcióról való hírek csak kacsák, - s hogy a Kun-kormány leköszön, az már oly kopott, oly zsíros fogású, mint egy ősrégi misekönyv vagy szemináriumi breviárium!

De isten ments, ha megint az »urak« jönnek, s ha nem lesz új világ!

Isten ments! És segíts, hogy jók legyünk, szegényesen bár, de evangéliumosan!

Csak nagyobb bajok ne legyenek!

Korpás őrmester Zichy Gyula püspökről mondja, hogy veszélyben van az esetben, ha a pécsváradi bányászok Pécsre törnek, mert akkor mint ellenforradalmárt felakasztják!

Tegnap írt Csernoch János, megköszönte a gratulációt, panaszkodik, hogy a bazilikától a várba 600 K-t kért tőle a fiákeres, de a hívek kifizették. Utolsó magyar kardinálisnak mondja magát.”
(411)

*  *  *

Ülést tartott a forradalmi kormányzótanács.

Egyik napirendje a magyarországi vörös diktatúra bécsi követségének ügye volt.

Új vezető kellett Ágoston Péter ideiglenes követ helyett. Böhm Vilmos szívesen vállalkozott erre.

Noha igen büszke volt hadsereg-főparancsnoki rangjára és ájtatos, beképzelt hadvezetési viselkedése miatt Böhm apónak nevezte a pesti humor,  - immár minél gyorsabban menekülni akart a züllésnek indult Vörös Hadsereg éléről.

Vita nélkül egyöntetű helyesléssel, előzetes megállapodás alapján elfogadták lemondását és rábízták a bécsi követség vezetését.

Hadsereg-főparancsnoknak Landler Jenőt nevezték ki.

A szociáldemokratából kommunistává vedlett ügyvéd ezzel már három központi kulcspozíciót birtokolt: Kézben tartatta a belügyi népbiztosságot, teljhatalommal rendelkezett a közlekedésben, mindenekelőtt a vasút irányításában, s most a legfőbb katonai parancsnokságot is ráruházták.

*  *  *

„A FORRADALMI KORMÁNYZÓTANÁCS 127. SZÁMÚ RENDELETE

1. A rögtönítélő bíróságok halálos ítéletét azonnal végre kell hajtani.

Ha azonban az ítéletet a kihirdetéstől számított 48 órán belül végre nem hajtják, a halálbüntetést többé nem szabad végrehajtani. Ilyen esetben, az ítélet életfogytig tartó kényszermunkára változtatandó át.

2. A rendelet kihirdetése napján lép életbe.

Budapest, 1919. július 10.

A Forradalmi Kormányzótanács.”

*  *  *

Apróhirdetés a Somogyi Munkás e napi számában:

„Eltűnt 8-án a piacon 18 pár használt harisnya egy szegény stoppoló nőtől. A szíves nyomravezető illő jutalomban részesül. Cím: Lócainger Lina, Füredi u. 5.”

*  *  *

Két közlemény a Komáromi Újság e napi számából:

„Felkérjük a város és vármegye nemes szívű lakosságát, hogy az internáltak részére pénzbeli adományokat és romlás nélkül szállítható élelmiszereket küldeni szíveskedjenek.

Adományokat lapunk szerkesztősége is készséggel elfogad és rendeltetési helyére juttat.

A szeretetadományok ügyét különben a Segítő Akció (Komáromi Nőegyletek) intézi és szolgál felvilágosítással az érdeklődőknek. A Therezinébe irányított szállítmányokat rendőri és katonai fedezet kíséri.”

*

„Nemrég még csak a cseh katonai parancsnokságtól nyert engedéllyel lehetett az Erzsébet-szigetre menni.

A parancsnokság azonban a szigeten lakók és a szigeti kerttulajdonosok nagy örömére belátással volt és ezt az engedélyhez való kikötést elejtette és most szabadon lehet járni a szigeten. Sokan azonban. arra használják fel, hogy a szigetről átkiabálnak, átintegetnek a Duna újvárosi oldalára, hogy így elszakadt hozzátartozóikról hírt halljanak.

A katonai parancsnokság hirdetményében figyelmeztet mindenkit, hogy az átkiabálás, integetés tilos és az illetők annak a kellemetlenségnek teszik ki magukat, hogy bekísérik, letartóztatják őket, s végül pedig az egész szigetet el fogják teljesen zárni a forgalomtól.

Tartózkodjék tehát mindenki az átkiabálástól, várjon türelemmel, - ez az izolált állapot nem tart örökké és ha a forgalom megnyílik, majd hallhat övéiről.”
(412)