1919. július 13. vasárnap

Három bekezdés a Balassagyarmaton megjelentetett Nógrádi Népszava e napi vezércikkéből:

„A szabotálókat ki kell rúgni mindenünnen és forradalmi törvényszék elé kell állítani mindenkit, aki szabotál. Ugyanilyen sorsra kell juttatni azokat is, akik csendes szemhunyorítással, vagy rejtett mosollyal tűrik azokat, akik szabotálnak.”

„A munkások is szabotálnak. Az öntudatnélküliség nem tudatos, hanem öntudatlan szabotálókat teremt a munkások soraiban. A mezőn is, a gyárban is, és a proletárság szervezeteiben is. Bitangabb a legelvetemültebb fehérgárdistánál az a munkás, aki akár a pusztán, akár a gyárban, akár a szak-, vagy pártszervezeti életben nem teljesíti kötelességét.”

„Tisztítani! Tisztítani!

És kiirtani a gazt, a gyomot, a dudvát mindenünnen. Akik velünk vannak, dolgozzanak velünk.

Aki nem ilyen, az szabotál. Aki szabotál, az ellenségünk. Az ellenségeink pedig velünk egy táborban nem lehetnek.”

*  *  *

Prohászka Ottokár naplójegyzete:

„Az egyik bordélyháznak 10 leánnyal egy hónap alatt 100 000 K-án felül volt a jövedelme.

Bizonyára van itt több is, s több százezer Korona megy a bűn és a métely oltárára.

Ez bevilágít a mai világnak az erkölcstelenségébe, s akkor Schwarzbach Flóra arról esztétizál, hogy az egyház túl szigorú, amikor évi gyónást követel.”

*  *  *

Ellentámadási tervet dolgoztak ki Gödöllőn, a Vörös Hadsereg főhadiszállásán a Tiszántúlt megszállva tartó románok visszaszorítására.

E napon küldték szét a támadásra kijelölt seregtestekhez a huszadikán virradóra szóló tiszai átkelési parancsot. A hadműveleti tervezetet még Böhm Vilmos írta alá, utolsó intézkedéseként a Vörös Hadsereg élén, noha tizedikétől már szabadságoltatta magát.

Cuninghame, a bécsi antantmissziók vezetője jegyezte föl erről a hadműveleti tervezetről:

„Egy órával kiadása után a kezemben volt és 24 órával a start előtt a román parancsnok kezében volt.”

*  *  *

Kun Bélának címzett távirat Párizsból:

„55 Paris 1. 47. 13/7. Nagyon sürgős.

Kun Béla, Budapest

Válaszolva szikratáviratára, melyet elnökünkhöz július 11-én intézett, a békekonferencia kijelenti, hogy Önnel nem tárgyalhat, míg Ön meg nem tartja a fegyverszünet feltételeit.”

Aláírás nem volt a táviraton.

(419)

*  *  *

Miként az előző nap Nagykanizsán Alpári Gyula, úgy ezen a vasárnapon Bokányi Dezső népbiztos, hadtestparancsnok Jászberényben szónokolt a főtérre ösztökélt tömeg előtt.

A kelletlen jászságiakat Lázár Henrik direktóriumi elnök, Vitéz Sándor politikai megbízott és Paczauer Gábor direktóriumi tag utasítására fegyveres karhatalom terelte a gyűlés helyszínére, ahol kezdettől lázongó volt a hangulat a kényszerítés miatt.

Háromszáz vörösőr és vöröskatona vette körül a tömeget csőre töltött puskával, s a főtér egyik emeleti ablakába gépfegyvert állítottak befűzött hevederrel.

A tanácsköztársaság legjobb szónokának tartott Bokányi Dezső beszédét eleinte közbeszólásokkal zavarták, de a rutinos Bokányi úgy tett, mintha nem hallaná. Akkor sem zökkent ki a lendületből, amikor mind hangosabban szidalmazták. Végül az egész tömeg zúgó lármája fojtotta bele a szót.

Lövés dördült, majd riadót fújt a vörös karhatalom kürtöse. S miközben szólt a kürt, ontani kezdte a golyózáport az emeleti ablakba állított géppuska. A biztosításra kirendelt vörös karhatalom pedig vaktában lődözött a tömegbe, amely sikongva, pánikszerű rémülettel menekült, amerre látott.

Tizenegy halott és harminchat mozdulni képtelen súlyos sebesült maradt a jászberényi főtér porában.

Az áldozatok egy kivételével valamennyien nincstelen napszámosok voltak.

Cseh János ötvenegy éves, Gugi István harminchat éves, Herczegh András húszéves, Kiss Frigyes huszonkét éves, Kolcza Béla húszéves, Kovács Mihály negyvenkét éves, Mészáros József negyvenhárom éves, Rácz János negyvennégy éves, Szabó Mihály hatvanegy éves, Urbán István huszonhárom éves.

A tizenegyedik halott Kondor József tizenöt éves tanuló - Kondor Jenő vörös vádbiztos fia.
(420)