1919. július 19. szombat Nyomtatás E-mail

 

 

 

1919. július 19. szombat

 

 

Éjfélt követően Kun Béla alkalmi vésztörvényszéket alakított a Szovjetházban, hogy ítélkezzenek a puccs szervezői felett.

Szamuely Tibor, akit Kun Béla helyére akartak ültetni, a legszigorúbb elbánást sürgette, hogy mentesnek látszódjék minden gyanútól. Öccse, Szamuley László szintén a legkeményebb megtorlás mellett kardoskodott. Hasonlóan vélekedett Rudas László is, a Vörös Újság főszerkesztője. Tagja volt még a vésztörvényszéknek Vlagyimir Bogdanovics Jusztusz, a Magyarországon élő orosz kommunisták egyik vezetője. Hatodikként Cserny József vett részt a lefogottak kihallgatásában.

Kun Béla mindvégig feldúlt volt a tudattól, hogy meg akarták fosztani az élettől.

Iszai Junkelshon és Grigorij Jefimov fejére halált mondtak, rögtöni végrehajtással. Cserny szerint sietni kellett a kivégzéssel a korai hajnalodás miatt.

Szamuely Tibor azt ajánlotta, mellőzzék a lövöldözést, nehogy felriadjanak álmukból a Szovjetházban lakó asszonyok és gyermekek: megrémülnének a hiedelemtől, hogy megint ellenforradalom van.

„Kötelet a nyakukra és dobjátok a Dunába őket!” - utasította Cserny Józsefet.

 0719ukran.jpg

A két ukránt levezették a még sötét Duna-partra, közvetlenül a Szovjet házzal szembeni szakaszon, mert itt nem mutatkozott közönséges járókelő a biztonsági blokád miatt.

Pergovácz Károly, Szabó József, Grémann János és Svingula Béla Lenin-fiúk, a Szovjetház őrségének tagjai levetkőztették az áldozatokat, kezüket hátrakötötték, nyakukra követ hurkoltak, s miután fejüket eszméletlenre verték puskatussal, a Dunába dobták őket.


Kohn Béla dühöngésig fokozódott haragja ezzel nem csillapodott le.

Maga elé vezettette korábbi jó ismerősét, pártalapító társát, Kagan Henriket. Annyira felbőszült Kagan ellen, hogy meg sem kérdezve a többieket, nyomban parancsot adott kivégzésére, ugyanolyan módon, ahogy az ukránokkal tették.

De a közben sietve érkező Klein Korvin Ottó megmentette Kagan Henrik életét, nem tudni milyen magyarázattal. Több vétkesről már nem tárgyalt Kohn Béla alkalmi vésztörvényszéke.
(432)

 

A Samuely testvérek intézkedtek, hogy Cserny terroristái még a hajnali órákban üssenek rajta az ukránok különvonatán, mert akkor alszanak a legmélyebben a vonaton lakók. Úgy szólt a parancs, hogy a személyzetet fegyverezzék le, ejtsék foglyul, a vonaton talált értékeket pedig foglalják le a kormányzótanács számára. Ez reggelig meg is történt. A pontos leltár ismeretlen, csak annyi bizonyos, hogy a rengeteg lőfegyveren, muníción, kézigránáton, élelmiszeren kívül igen tekintélyes mennyiségű nemes valutát, aranypénzt és ékszert találtak Cserny terrorlegényei a titokzatos szerelvényen.


*  *  *

 

Viszonylag nagy forgalom volt ezen a napon az Írói Direktórium pénztáránál. Kifizetések az utalványozás sorrendjében:

 

Füst Milánnak 4000 korona a „Boldogtalanok és a Nevetők" című alkotásra, 365 korona műbírálatokért.

Dr. Fejes Ferencnek 5750 korona a megírandó „Az isteni nő” című témára.

Dr. Frisch Árminnak 2500 korona a „Monumenta Historica Judaica" című műre.

Cholnoki Lászlónak 3500 korona az „Adós fizess” című munkára.

Feiks Ödönnek 100 korona aktuális cikkért.

Földes Imrének 300 korona kiadói jelvény rajzolásáért.

Fogarassy Bélának 400 korona bírálatokért.


*  *  *

 

A keszthelyi Testvériség e napi száma első oldalas cikket közölt feltűnő, plakátszerű nyomtatásban. Ebből valók az alábbi kivonatok:

„Sajnálatos események játszódnak le mostanában Keszthelyen. Felbillent az egyensúly és félő, hogy sok, túlságosan sok vért és proletáráldozatot fog követelni a rend és nyugalom helyreállítása.

Az asszonyok meggondolatlansága megindította a lavinát, mely magával ragadta az aratómunkásokat is. ...

A szerdán lefolyt zavargás ma megismétlődött, sajnos a mai asszonytüntetés már vérrel járt. A karhatalmi osztag használta fegyverét és munkásvér öntözte a kövezetet. ...

Mindenki értse meg, hogy a karhatalmi katonák nem parádéra jöttek ide, hanem erős, szigorú, kegyetlen fegyelemmel fognak őrködni a Tanácsköztársaság biztonságán és belbékéjén.

...A munkásság szép szóval, meggyőződéssel, felvilágosítással működjön közre azon, hogy a félreértéseket ki lehessen küszöbölni. De ha az aratók és a földmunkások annyira bestiálisan buták lennének, hogy a munkássággal szemben egy szikrányi jóindulatot sem mutatnak, ha ők nyugodtan. nézik, hogy itt az éhhalál és a ragály förtelmes módon grasszáljon, akkor jöjjön a terror.

A vörösterror nem ismer kíméletet a munkásság hitvány árulóival szemben.

...Jól dolgoznak a kútmérgező burzsoák! A fehérpénz-kékpénz válság után most a kenyeret akarják kivenni a szánkból! ...

Mostantól kezdve reszkessen minden burzsoá!

A száját ki ne merje nyitni, mert ha még kiölti a sziszegő nyelvét, akkor kicsavarjuk és halálok halálával lakol. Tudják meg, hogy a kezünkben vannak, és hogy csak kegyelemből hagyjuk meg a hitvány jellemtelen életüket, de csak egy időre. Mert, ha jön még egy fehér megmozdulás, akkor jöjjön egy új Bertalan-éj és vesszen a burzsoáziának még a porontya is.

Gyónjon és áldozzon meg minden ellenforradalmár!”

(433)


*  *  *

 

Tarcalon, a II/21. székely zászlóaljnál Erdős József huszonhat éves budapesti bolsevik kiküldöttet tették politikai biztosnak.

Mivel létszámhiánnyal küzdött az alakulat, rögtönözve besoroztak fiatalokat a Hegyalja és a Taktaköz közeli falvaiból. Így került az alakulathoz Tóth István tizenkilenc éves mádi parasztlegény, akit először öltöztettek katonaruhába.

Tóth István engedély nélkül hagyva el a körletet, Tarcalból hazament a közeli Mádra.

Erdős József politikai biztos érte küldött, elfogatta, mint katonaszökevényt, maga elé vezettette és halálra ítélte.

Hiába kérlelték a tapasztaltabb, megfontoltabb katonák Erdőst, hogy ne kegyetlenkedjék szükségtelenül, változtassa meg embertelenül kimondott ítéletét, Tóth Istvánt a bolsi pribék késedelem nélkül kivégeztette.

 
< Előző   Következő >