1919. július 22. kedd
Chlepkó Hantos Ede utasításának Mozdony utcai végrehajtói a gyilkosságok után hozzáláttak az áldozatok eltüntetéséhez.
Tóth
József gépkocsivezetővel még az előző nap délutánján közölték, hogy
éjfél után dolga lesz, s a feladat mibenlétéről sem hagyták
tájékozatlanul. Amikor felébresztették, kérdezősködés nélkül a rábízott
teherautóhoz sietett, a pince bejáratához farolt vele és önként
segített a gyilkosoknak a tetemek felrakásában. A kivégzéshez használt
kötéllel egymáshoz bogozták a platóra fektetett áldozatokat.
Bonyháti
Tibor és Radányi Kornél politikai nyomozók súlyzókat hoztak az iskola
tornaterméből. Ezeket is a kötélre erősítették nehezéknek, s indultak a
Dunához.
Elől
ugyanaz a tágas személykocsi haladt a két nyomozóval, amelyet a
csendőrtisztek letartóztatásakor használtak. A két nyomozón kívül most
Kakas Ferenc terrorista is a személykocsin utazott. Ők mutatták az
irányt a teherautónak a zegzugos budai utcákon át le a Dunáig, mígnem a
műegyetemmel szembeni kihalt partszakaszon megálltak.
Kilencen
voltak: az öt hóhérlegény, a két nyomozó és a két gépkocsivezető.
Egyszerre lökték földre a tetemeket, majd azokat a lábuknál fogva
vonszolták a vízig, mind a kilencen. Közös erővel taszították a Dunába
az egymáshoz kötözött holttesteket.
Reggel együtt mentek jelentéstételre Cserny Józsefhez a Batthyány-palotába.
A
terrorparancsnok jó hangulatban szalonnával és borral vendégelte meg a
gyilkosokat, majd a jelenlétükben telefonált a Szovjetházba Chlepko
Hantos Edének, hogy akaratát rendben teljesítették. (440)
* * *
E napi kifizetések a Írói Direktórium pénztáránál:
Nádor Jenőnek a „Szovjet és a parlamentre című írásért 800 korona.
Dr. Nagy Dénesnek fordításért 100 korona.
Nagy Imrének röpiratért 200 korona.
Nagy Samunak röpiratért 700 korona.
Szántó Lajosnak a „Proletárok türelem" című írásáért 800 korona.
Nagy Lajos, a kommunisták élvonalbeli fiatal írója a következő honoráriumokat kapta:
Műbírálatért 1440 koronát. A „Fele sem tréfa” című műért 9600 koronát.
A „Fiatalemberek” című műért 13.250 koronát.
* * *
Ismételve, más-más dátummal tette közzé a népgazdasági tanács az alábbi, változatlan szövegű rendeletet:
„1919.
július hó 22-tól július hó 29-ig terjedő héten az ország egész
területén friss marhahúst, friss borjúhúst, friss sertéshúst, friss
birkahúst és friss bárányhúst árusítani és fogyasztani tilos.
A
húsfogyasztás korlátozására vonatkozó összes egyéb rendelkezések
továbbra is érvényben maradnak. Aki a jelen rendelet ellen vét,
forradalmi törvényszék elé kerül és egy évig terjedő fegyházzal és
ötvenezer korona erejéig kiróható bírsággal büntettetik.”
* * *
A
sokféle szenvedést és nyomorúságot tetézte, hogy fegyveres erőszakkal
mind a vörös, mind az idegen hódítók semmibe vették a személyes
szabadságot.
Röghöz
kötötték a védtelen embert, tiltották a szabad mozgást és százezrek
számára tették lehetetlenné a családi együvé tartozást.
Ezt a helyzetet érzékelteti a Szegedi Napló e napi számában közölt rövid tudósítás:
„Utazás igazolvány nélkül, a másvilágra.
Nagy
Sándor 16 éves klárafalvai fiú szombaton Makóról haza akart térni
szülőfalujába. Minthogy utazási igazolványt nem sikerült szereznie,
ruháit egy hátizsákba kötözte és megpróbálta átúszni a Marost. A fiú
kitűnő úszó volt, de a megáradt folyót átúszni mégsem bírta és belefúlt
a vízbe.
Özvegy édesanyja most keresteti a holttestet, amelyet eddig nem sikerült kifogni.”
(441)
* * *
Az e napra dátumozott Prohászka-följegyzés:
„A
rómaiak a legyőzött népek Isten-képeit saját templomukba vették fel,
jelezni akarván, hogy ami azoknak a legszentebb, azt nem akarják
letörni, hanem megtisztelni, egyetértést, együttérzést teremteni a
különbözők között.
No, hát mit csinál ez a rablóbanda, ez a proletár szemétdombi diktatúra?
Ezzel
a folytonos gúnnyal, durvasággal, üldözéssel csak a vallás megvetését
bizonyítja, de egyszersmind tehetetlenségét mások megnyerésére és
megértésére.
Ez a hatalom NEM hódít, CSAK pusztít, - NEM egyesít, hanem keserít!”
|