1919. augusztus 3. vasárnap

Idézetek vidéki kommunista újságok e napon megjelent, utolsó számából:

- Nógrádi Népszava, Balassagyarmat

„Minden szervezett munkásnak a Vörös Hadseregben van a helye. Felkérem a vármegye területén működő összes politikai és gazdasági megbízottakat, továbbá az összes kiküldötteket; azokat is, kik csak ideiglenesen. bízattak meg, hogy közöljék velünk legkésőbb augusztus 10-ig a következőket:

1. kitől kapták a meghízást, 2. mennyi időre, 3. hol működnek most, 4. az ok, melyért kiküldettek, fennáll-e még, 5. lakásuk és hivatalos működési helyük hol van.

Aki ezen felhívásnak eleget nem tesz, az augusztus 15-én visszahívatik, - a Népbiztosságoktól megerősítést nem nyer.

Frank Imre kormányzótanácsi biztos.”

- Tolna megyei Vörös Újság, Szekszárd

„Felhívás.

Taksonyi János, a földmunkások elnöke felhívja mindazon szervezett földmunkásokat, kik még nem kapták meg július havi. dohányilletményüket, hogy szervezeti könyvecskéjükkel jelentkezzenek az alsó földmunkás otthonban és meg fogják kapni a mai nap folyamán.

Továbbá felhívom mindazon szervezett földmunkásokat, kiknek malacjaik vannak és élelme nincs, árpát írathat részükre a városháza épületében Nyéki Jánosnál, de a szervezeti könyvecskéjük feltétlen felmutatandó.”

- Vasi Vörös Hírlap, Szombathely

„Pályázati hirdetmény

A Vas vármegyei Szocialista-Kommunista Párt az üresedésben lévő helyettes párttitkári állásra ezennel pályázatot hirdet.

Felhívjuk az összes szakszervezeteket és elvtársakat, kik ezen állásra pályázni óhajtanak, hogy pályázatukat négy napon belül juttassák a párt helyiségébe (Kőszegi utca 2. szám alá).”

(486)

*  *  *

A Peidl-kormány tagjai az alábbi táviratból tudták meg, mi lett a sorsa Szamuely Tibornak:

„1138 Hadügyi Minisztérium Budapest

Szamuely Tibor tegnap, miután az osztrák rendőrség letartóztatta, öngyilkos lett és hullája Savanyúkúton lett eltemetve. Hulla ottani elhelyezését a lakosság ellenszenvvel vette.

Szamuely segédei, kik az ítéleteit hajtották végre, Holemann Lipót német honos és Tablon Max krakkói illetőségű egyének letartóztattak Dékány István kolozsvári illetőségű sofőrjével együtt. Kérek további teendőkre sürgős intézkedést.

Szamuely személyautóját a soproni védőszakasz-parancsnokság vette át fontos szolgálati érdekből. Kérem az autót a soproni rendőrparancsnokságnak kiutalni, hogy azzal a sürgős intézkedések esetenként megtehetők legyenek.

Sopron megyei rendőrparancsnokság.”

Az, hogy Kovács Lajos és Jablonszky Maxim Lenin-fiúkból Holemann Lipót és Tablon Max lett a letartóztatáskor, nem jelent semmit, mert a legbelső körhöz tartozó terroristák tetszés szerint változtatták nevüket. Dékány István sofőr ezt azért nem tehette, mert túlságosan ismert személy volt.

Budapesten sem Peyer Károly belügyminiszter, sem Haubrich József nem hitte el Szamuely halálhírét. Ezért a Sopron megyei rendőrparancsnokság pótlólagosan megtáviratozta, hogy magyar részről kik voltak az azonosító tanúk: Roth Gyula és Varga Sándor vasúti forgalmi tisztviselők, Morvay pályafelügyelő, Reichardt Ferenc MÁV-üzemvezető - mindannyian számtalanszor kerültek kényszerű kapcsolatba Szamuelyvel, amikor az Sopron megyében tartózkodott különvonatával.

*  *  *

Böhm Vilmos, az ismét hamisítatlan szociáldemokrataként működő bécsi követ szívósan fáradozott azért, hogy további személyek kapjanak menedékjogot.

Ausztriai elvtársai helyeselték törekvését, de a neveket az antant. képviselőinek is jóvá kellett hagyniuk. Gyors intézkedéssel összeállították és engedélyeztették a második listát.

A névsorban többek között három volt népbiztos is szerepelt: Bokányi Dezső, Kunfi Zsigmond, Rónai Zoltán.

*  *  *

A Pest megyei Üröm községben Leoff György negyvenkét éves kisgazda, fanatikus kommunista nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy megbukott a tanácsköztársaság.

Mint vöröskatona, önhatalmúlag szolgálatban maradt. Egyenruhásan, fegyveresen vigyázta az általa jónak tartott rendet.  Így érte tetten Pernász Károly falubeli szerszámlakatost, aki a telefonvezetéket szabdalta fel. Leoff György úgy vélte, akár lopás, akár szabotázs, mindenképpen bűncselekmény.

Le akarta tartóztatni Pernászt, de az elszaladt. „Állj vagy lövök!" - kiáltott utána Leoff.

S mert Pernász Károly nem állt meg, rá is lőtt. A menekülő szívét hátulról ütötte át a puskagolyó. Rögtön meghalt. (487)

*  *  *

Vámosgyörkre visszavonuló vörös alakulat érkezett Weisz Béla parancsnokságával.

Lemálháztak, körletet foglaltak, amiből arra lehetett következtetni, hogy huzamosabb ideig Vámosgyörkön maradnak. A lakosság kérlelte, unszolta Szedmák Istvánt, a községvezetés régebbi tekintélyes tagját, hogy bírja rá a vöröseket szándékuk megváltoztatására.

Szedmák István engedett a közóhajnak, próbálta megértetni a vöröskatonákkal, hogy most, a diktatúra bukása után semmi értelme bevárni itt az előrenyomuló románokat és harcba bocsátkozni velük, mert feltartóztatni úgysem tudják őket, ellenben a védtelen és ártatlan vámosgyörkiekre bőszítik a támadókat.

Weisz Béla parancsnok egy szóval sem vitatkozott, hanem elővette pisztolyát és agyonlőtte Szedmák Istvánt.

*  *  *

A Veszprém megyei Lovászpatonán Nagy Jenő plébános kívánságára ünnepi felvonulást rendeztek az egész falu részvételével a vörös diktatúra bukásának örömére.

A plébános tanácsára nemzetiszínű lobogót tűztek a templomtorony ablakába.

Egy Ujházi Gyula nevezetű kommunista Pápára sietett, értesíteni az eseményről a vörös karhatalmat. Segítséget kért az általa veszedelmes ellenforradalmi lázadásnak mondott demonstráció megtorlására. Kérését nem teljesíthették azonnal, mert a pápai vörös karhatalom másutt hajtott végre erőszakos cselekményt.

*  *  *

Éppen Homokbödöge volt a helyszíne fegyveres akciójuknak.

Lévén vasárnap, népi mulatságon ünnepelte a lakosság a bolsevista uralom megszűnését.

Weigl Manó huszonkilenc éves pápai terrorista vezér húsz embere élén a vigadozó falura támadt és minden felszólítás nélkül verni kezdték az imént még jókedvűen lármázó tömeget.

Mivel a férfiak védekeztek, Barcza Gyula földművest súlyosan megsebesítették, Csizmadia Gábor földművest agyonlőtték.

*  *  *

Eljutott a Zala megyei Alsózsidre is a diktatúra bukásának híre.

Nyomban összeverődött a falu népe és a direktóriumra támadt. A bosszút kívánókkal tartott és a direktórium ellen beszélt Németh János huszonkét éves építőmunkás is.

Bezárkóztak a direktórium tagjai a községházára és onnan lövöldöztek.

Németh Jánost agyonlőtték. A halálesettől lecsendesült a nép és hazaszéledt.

(488)