Felvidék Nyomtatás E-mail

felvidek.jpg

 

Hűségesküre és himnuszéneklésre köteleznék a felvidékieket
2010. február 4.

 

A hazafiasság védelmének jelszava alatt hűségesküre köteleznének minden állampolgárt az úgynevezett Szlovákiában, a himnuszt pedig minden héten énekeltetnék az iskolákban.

A nyelvtörvény után a felvidéki magyarság számára újabb csapást jelenthet a "hazafiasság megerősítését" célul kitűző javaslat, amely szerdán a tót parlament elé került. A törvény ötletgazdája Ján Slota, az SNS elnöke, aki azt szeretné, hogy az ország iskoláiban reggelente mindenki elénekelje a "szlovák" himnuszt, és ha minden tanteremben kifüggesztenék az állam lopott címerét és zászlaját, a himnusz szövegét és az alkotmány bevezetőjét. Emellett minden állampolgárnak hűséget kell esküdnie a "Szlovák Köztársaságnak".
 
Slota vérszemet kapott
 
Miután a szlovák kormány szerdán nem foglalt állást a törvény ügyében, nem zárható ki, hogy a szlovák parlament elfogadja a hazafiasság megerősítéséről szóló törvényt.  Az SNS a koalíció része, Robert Fico kormányfőnek érdekében állhat ugyan, hogy Slota akarata ne érvényesüljön minden esetben, de az SNS kéréseit szem előtt kell tartania, hiszen nem kizárt, hogy a választások után ugyanez a koalíciós felállás megismétlődik.
 
Jól látható, hogy a nyelvtörvény elfogadása után az SNS vérszemet kapott, mivel az uniónak lényegében nem volt kifogása a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó aljas és ravasz törvény ellen.
 
A törvény szerint:
 
- A szlovák himnuszt minden hét elején játszani kell az iskolákban;
- Tanév kezdetén minden iskola tanulója évente felesküszik egyenként vagy közösen;
- A törvénytervezet nem tartalmaz szankciókat és nem határozza meg, hogy mi történik azzal, aki a törvényt megszegi, vagy nem esküszik fel.

A nyelvtörvény célja, hogy félelmet keltsen a felvidéki magyarokban, mely félelem meggátolja, hogy anyanyelvüket bátran és természetesen használják a különféle élethelyzetekben. A nyelvtörvény már "alkalmazás" nélkül is hat, anélkül, hogy büntetést kellene kiszabni. A ma napirendre kerülő "hazafias törvény" a félelemkeltésnél is tovább megy. A felvidéki magyarok legfelsőbb szintű képviseletét akarja semmissé tenni egy olyan hűségeskü kötelezővé tételével, amelynek segítségével a magyar képviselők (és önkormányzati vezetők) büntethetőkké válnak a Magyarországgal való politikai kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás miatt.
 
"Barátunk",  - az unió nem segít

A "hazafiasság megerősítését" célzó törvényt, csakúgy, mint korábban a nyelvtörvényt, a szlovákok hosszú évek óta próbálják keresztülvinni. A hasonló tartalmú, a "köztársaság védelméről" szóló törvényt nem sikerült elfogadtatni, a mostani annak finomított változata, de a lényegi elemek megmaradtak. A soviniszták szerint a tót parlamentben ülő magyar politikusok, mint "Szlovákia" állampolgárai, a magyarországi politikai fórumoknak nem lehetnek a tagjai. A "hazafiasság védelméről" szóló jogszabálytervezet ezt közvetve és törvényi szinten akadályozná meg.A Smer nemrég teljes jogú tagja lett az Európai Szocialisták Pártjának, akik számára Fico pártja fontos és erőt növelő partner, különösen azért, mert az uniós frakció létszáma csökkenőben van.
 
Slota a zsidó állammal példálózik
 
A szlovák nemzet itt élt a magyar állam koporsójában, majd az Osztrák-Magyar Monarchiában, majd "csehszlovakista" bakancsok alatt, végül 40-50 évet a szovjet bakancsok alatt. Egyszerűen nem volt soha lehetőségünk, hogy kifejezzük, mekkora hazafiak vagyunk - érvelt Ján Slota a törvény szükségessége mellett. Az SNS elnöke szerint ezzel reagálni tudnak a "dél-szlovákiai" eseményekre, ahol a magyar himnuszt éneklik. Hangsúlyozta, hogy a hűségeskü intézményét San Marinóban, Izraelben és az Egyesült Államokban is ismerik. "Talán rosszabbak vagyunk ezeknél az országoknál?" - tette fel a kérdést.
 
Az ellenzék nem ért egyet a tervezettel. A hazafiasság erősödését nem lehet törvényekkel kierőszakolni, azt a szívünkben kell érezni. Más módszereket kell keresni - mondta Pavol Hrusovsky, a KDH frakcióvezetője. A javaslatot marketinghúzásnak tartja, amellyel a koalíció el akarja terelni a figyelmet a belső problémáiról.
 
Bárdos Gyula (MKP) szerint a megegyezés mögött az áll, hogy egyik koalíciós párt sem akar "kisebb szlováknak" mutatkozni a másiknál. Az együttműködés megszakítását jelentette volna, ha ez a törvénytervezet lekerül a napirendről, ezt egyelőre egyik koalíciós párt sem akarja, mivel folytatni szeretnék eddigi üzleteléseiket.

(FigyelőNet nyomán)



bugar_az_arulo.jpg

 

Megyei választás a Felvidéken:

  - bukott az asszimiláns "magyarok" pártja

2009. november 16.

 


         Bugár, az áruló

 

Megerősödött a kormányfő vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párt pozíciója a Felvidéken, míg az ellenzéki pártok tovább gyengültek - mutatott rá a hétfői pozsonyi sajtó a hét végi megyei választás eredményeit elemezve.

"Robert Fico pártja a hét végét követően erősebb, mint eddig volt. A Smer a szombati választásokon megerősítette pozícióit a régiókban: négy megyei elöljárót szerzett, akiket már az első körben megválasztottak. A maradék négy megyében, ahol két hét múlva választják meg az elöljárókat, szintén olyan jelöltjei vannak, akiknek nagy az esélyük a győzelemre. A nyolc megyei parlamentből hatban a Smer vezette koalíciók kezében a hatalom" - írja a Hospodárské Noviny című üzleti és gazdasági napilap.

A választás megmutatta - fejti ki a Sme című liberális napilap - hogy az ellenzék csak az ország területének egynegyedén tud méltó ellenfele lenni a Smernek. Jan Figel, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke annak is örül, hogy pártja 51 mandátumot, a voksok 12,5 százalékát szerezte meg. Négy éve még 87 mandátumuk és 21,1 százalékos támogatottságuk volt.

40:2 arányban ütötte ki Bugárékat az MKP

Csáky Pál szerint a Magyar Koalíció Pártja (MKP) tisztességesen szerepelt, ugyanakkor négy év után elveszítette megyei képviselőinek egyharmadát.

Az Új Szó nevű bugárista felvidéki "magyar" napilap a választás eredményeit elemezve rámutat: bár a képviselők számát tekintve az MKP és a Híd párt párharca nagy arányú - 40:2-es - MKP-győzelemmel végződött, a Csáky által vezetett párt nagyon visszaesett, s a négy évvel ezelőttihez képest 18-cal kevesebb megyei képviselője lesz.

Sikerült gyengíteniük az MKP-t

A legnagyobb visszaesés Kassa megyében történt, ahol a korábbi 13 képviselő helyett csak 4 MKP-s lesz a megyei közgyűlésben. Besztercebánya megyében 8 helyett 7, Nyitra megyében 16 helyett 13, Nagyszombat megyében pedig 15 helyett 11 képviselője lesz az MKP-nak - mutatott rá az újság.

Csáky Pál a lapnak nyilatkozva a Bugár Béla vezette Híd pártot, illetve a (nekik benyaló) felvidéki magyar sajtót okolta az MKP veszteségeiért. Szerinte több magyar ment volna el szavazni, ha ezt nem akadályozzák. "Ha az Új Szó is korrektebben állt volna hozzá ehhez a kérdéshez, és a média nem próbálja eltanácsolni a választókat, illetőleg megosztani őket" – sorolta a lapnak Csáky. "A Most (Híd) nevű párt egy dolgot bizonyított be: rombolni tud!" - mutatott rá az MKP elnöke.
 
Bugárék odáig mentek, hogy az asszimiláció "áldásos" voltát hirdették, beolvadásra biztatva a maradék felvidéki magyarságot.

(MTI - FN nyomán)


 

A békepolitika eredménye: feloszlatnák az MKP-t a tótok

2009. szeptember 12.

 

A Szlovák Nemzeti Párt megfosztaná parlamenti mandátumuktól a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselőit, amiért a politikusok részt vettek a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán (KMKF). Robert Fico koalíciós partnereinek végső célja a szlovákiai magyarság politikai képviseletének felszámolása lehet. Ján Slota és Vladimir Meciar pártja - a hírek szerint - ügyészségi vizsgálatot kezdeményez az MKP ellen.
 
A szlovák kormányfő azt kérte Bajnai Gordontól a csütörtöki munkamegbeszélésen, hogy Magyarország a jövőben ne hívja meg a szlovákiai parlament magyar tagjait a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára. Robert Fico elsődleges kifogása az volt, hogy a fórumot a magyar Országgyűlés saját intézményének nyilvánította 2008-ban.
 
„Nekünk ez a találkozó problematikus, és azt kérjük önöktől, magyaroktól, hogy értékeljék át ezt a fórumot, ugyanis ez az összejövetel szerintünk intézményesített keretet ad egy olyan együttműködésnek, amely számunkra elfogadhatatlan, nem akceptálható” - fogalmazott Robert Fico. „Úgy látjuk, hogy a szlovák köztársaság állampolgárait magyar törvényi keretbe helyezik. Azt javasoljuk, ez a neuralgikus pont tűnjön el az országaink közti viszonyrendszerből” - tette hozzá.
 
A Fico-Bajnai találkozó másnapján a Magyar Koalíció Pártjának mind a 15 képviselője megjelent a hatodik alkalommal megrendezett fórumon. A tanácskozás kezdeményezője Szili Katalin leköszönő házelnök szerint Európában megszokott a hasonló nemzetpolitikai együttműködés.
 
A Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint Robert Fico kijelentései a XX. század negyvenes-ötvenes éveit idézik. Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke elmondta: „felmerült olyan javaslat a mai nap két politikai párt részéről, a Szlovák Nemzeti Párt és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom részéről, hogy bennünket megfosztanának mandátumunktól és a Magyar Koalíció Pártját javasolnák betiltással a főügyésznél. Úgy gondolom, hogy ennek semmilyen törvényes alapja nincs, ez egy nagyon sajnálatos félrebeszélés”.
(Hír tv)
 

Hlinka.jpg

 Az ezres bankójukkal is vállalták a fasiszta bábállammal a jogfolytonosságot

Ficónak van képe hazugsággal vádolni Sólyomot; 
 - azon örvendezik,  hogy a "magyar államiság ünneplését" akadályozták meg

2009. augusztus. 22.

 

Sólyom László bármikor szívesen látott vendég Szlovákiában, de útjait nem szervezheti úgy, mint egy partizán - jelentette ki péntek este a pozsonyi TA3 hírtelevíziónak adott interjújában Robert Fico tót kormányfő. Állítja: nem igaz, hogy két hónapja tudtak Sólyom László Révkomáromra tervezett látogatásáról.

Fico a TA3 hírtelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta: a magyar államfő nem látogathat oly módon Komáromba, mintha az Magyarország egyik járása lenne (a járás Szlovákiában területi-közigazgatási egység). Meggyőződése, hogy „nagy tiszteletlenség” a szomszéd ország köztársasági elnökeként érkezni egy másik állam területére anélkül, hogy annak elnökével nem kezdeményez találkozót.
 
A szlovák kormányfő szerint Ivan Gasparovic államfő elfogadta volna, ha a két elnök találkozója idején Sólyom László magánprogram keretében részt vesz a szoboravatáson.
 
Fico végre bevallotta: az is indokaik között szerepelt (ez volt az igazi ok), hogy "a magyar államiságot ünnepelték volna Szlovákia területén". Ezzel összefüggésben megjegyezte: "a szlovákoknak nem Szent István az első királyuk, hanem Szvatopluk".
 
Fico szerint valótlan, hogy a magyarok már két hónappal ezelőtt jelentették "Szlovákiának" a tervezett látogatást, mert a szlovák külügyminisztérium augusztus 13-án kapott tájékoztatást a pozsonyi magyar nagykövetségtől, pontosabb információkat pedig csak ezen a héten kedden szereztek.  Megismételte, hogy a szlovák diplomácia, a három legfőbb szlovák közjogi méltóság jelezte: pénteken nem látják szívesen Sólyom Lászlót Révkomáromban. Mivel a magyar elnök útjának szervezése folytatódott, diplomáciai jegyzéket adtak át.
 
Fico kitért az ugyancsak antimagyar kollégájával, Bajnai Gordonnal tervezett találkozója kérdésére. Meghívták Budapestre, de az időpontról egyelőre nem tájékoztatták. Hozzáfűzte: Magyarországon a közelgő választások előtt bonyolult a belpolitikai helyzet, "a pártok versengenek, melyik a magyarabb közülük".
(FH nyomán)


turul.jpg

A felvidéki katolikusok magyar püspökért kiáltanak
Jó Pásztor kell – nem fogadatlan prókátor!
2009.  01. 13.

 
 
Újra terítékre került a felvidéki magyar püspök ügye. S ez a szlovák egyházi körökben ugyanazt a reakciót váltja ki, mintha magyar politikusaink legbátrabbikai közül valaki ki meri mondani, hogy a világ egyéb tájain, – azaz Európában és minden más civilizált helyen – szabad beszélni az autonómiáról.

Tehát, Kováčik atya szerint a magyar püspök kérdését feszegetni felesleges, mivelhogy: „A Szlovákiában élő magyar nemzetiségű hívekről nagyon jól gondoskodnak“. Ezekkel a szavakkal reagált Jozef Kováčik, a Szlovák Püspökkari Konferencia szóvivője Csáky Pál azon kijelentésére, miszerint Szlovákiában magyar nemzetiségű püspöknek is kellene működnie.

Tessék csak még egyszer elolvasni, ki is Jozef Kováčik! A Szlovák Püspökkari Konferencia szóvivője: Ő tehát a szlovák püspökök nevében beszél. Hogyan jelentheti ki tehát, hogy a magyar hívekről nagyon jól gondoskodnak? Talán megkérdezte őket? Mert ha nem, akkor ráillik a „fogadatlan prókátor“ elnevezés. Olyanoknak a nevében beszél, akik nem kérték fel arra. Elmondja, hogy milyen jól érzik magukat. Abban a szép, új világban, amelybe Tomko bíboros és nemzettestvérei a szlovákiai egyházmegyei Trianon megalkotása révén belekényszerítették a felvidéki magyar katolikusokat.

„Minden nagyon szép, minden nagyon jó és mindennel meg vagyunk elégedve.“ Röviden így lehetne összefoglalni - Ferenc Jóska szavainak szellemében - a Szlovák Püspökkari Konferencia szóvivőjének a felvidéki magyar katolikusok helyzetét problémamentesnek beállító álláspontját.

A szóvivő a régi váddal támadja Csáky Pált, aki következetesen és határozottan kiáll a felvidéki magyar katolikusok jogai mellett. Eszerint a politikus ne szóljon bele az Egyház ügyeibe! Az elv elfogadható is lenne, ha nem néznénk meg a térképet, hogyan is darabolták fel a szlovákiai egyházmegyéket! Talán nem politikai-nemzetiségi alapon? Slota úr és a Matica Slovenská sem álmodhatotta volna meg jobban!
 
Egyébként pedig nem olvashattuk Kováčik atya tiltakozását akkor, amikor Ján Slota, a kettős kereszteket állító „szlovák keresztény politikus” lovasbohócnak nevezte a Katolikus Egyház szentjét, Szent István királyt, akinek egyébként a szlovákság megmaradását köszönheti...

A szóvivő a magyarul folyékonyan beszélő püspököket dicséri, akik szerinte többen is vannak. Ha a kettőt többnek vesszük, igazat is adhatnánk neki. Ugyanis Ján Orosch és Vladimír Filo – szlovák nemzetiségű püspökök – valóban folyékonyan beszélnek magyarul. Másról egyelőre nincs tudomásunk. Nem számít ugyanis magyarul beszélőnek az a személy, aki néhány mondatot képes felolvasni a liturgiából magyarul is. Ezen az alapon a Szentatya is folyékonyan beszél magyarul, mert évente legalább kétszer – karácsonykor és húsvétkor – elolvas két magyar mondatot...

Kováčik atya szerint a magyar hívekről püspöki helynökök is gondoskodnak. Féligazság és csúsztatás egy mondatban! Ugyanis nincsenek minden egyházmegyében magyar ügyekkel megbízott püspöki helynökök. Csáky Pál elemzésében rámutat: „A besztercebányai, rozsnyói és kassai püspökség területén bizonyos mértékig elfogadható megoldások születtek, a pozsonyi és nagyszombati egyházmegyékben azonban semmyilyen előrelépés nem történt, a nyitraiban pedig nevetséges és elfogadhatatlan megoldást választottak.“ Vajon nevezhető-e magyar helynöknek az a személy, akinek bérmálási beszédében a videofelvétel alapján 3 magyar mondatot sikerült találni?

A kinevezett helynökök egyébként nem püspökök. Ők olyan papok, akiknek a megbízatása az egyházjog szerint csak meghatározott időre szól, s mindenben a megyéspüspöknek vannak alávetve. A helynökök kinevezése csak félmegoldás, hiszen - legyen bár működésük bármilyen áldásos -, a püspöki szolgálatot mégsem végezhetik, s így a hívek bizonyos fokig meg vannak rövidítve.

A 400 000 felvidéki magyar katolikus számára égető kérdés a paphiány, a katolikus értelmiség képzése és az ifjúság nevelése. Ezekkel a problémákkal a Szlovákiai Katolikus Egyház komplex módon eddig sem foglalkozott, s erre a jelek szerint hajlandóságot a továbbiakban sem mutat.

A felvidéki magyar katolikusoknak tehát nem marad más, mint az ima és a határozott kérés a Szentszék irányában. A Katolikus Egyház, amely egyetemes, s így minden nemzetet magába foglal, nem adhatja farkasok prédájául 400 000 főnyi felvidéki magyarajkú nyáját, amely saját Jó Pásztorára vágyik, akinek érti a szavát s követheti azt.

Th Dr. Karaffa János
felsőtúri plébános, a Pázmaneum elnöke


(pazmaneum.com)
 

 

Az MKP taktikai vagy stratégiai célja az autonómia?
2009. 01. 12. 

 

kom1994-06.jpg

 

Duray Miklóssal, a Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnökével az élen ÚJRA deklarálták ÖNRENDELKEZÉSI, azaz autonómiaigényüket az 1998-ban MKP-ba beolvadt Együttélés politikai mozgalom  tisztségviselői, akik A MAGYAR KÉPVISELŐK 1994. január 8-i AUTONÓMIA NAGYGYŰLÉSÉRŐL emlékeztek meg Komáromban.

  -   A Komáromi Nagygyűlés állásfoglalása

  -   Képek az 1994. január 8-i Komáromi Nagygyűlésről

  -  A Komáromi Nagygyűlésen elfogadott állásfoglalás elemzése Duray Miklós honlapján

 

Az ünnepi megemlékezés előtt felavatták azt a székház falára helyezett emléktáblát, amelyen a 15 évvel ezelőtti nagygyűlés dátumán kívül, mintegy illusztrációként Szlovákia térképe látható, behatárolva rajta a magyarok lakta területeket.

A táblaavatást követően a Csemadok Komáromi Választmánya képviseletében Petheő Attila szónokolt, aki többek között elmondta, a komáromi nagygyűlés célkitűzéseiből semmi sem valósult meg, ezért, úgymond, a Felvidéki magyarság a 24. órában van, miközben vezetőik „gyakran egyéni céljaikat a közösség céljai elé helyezik”.

Petheőt Duray Miklós követte, aki előbbi szerint annak idején „alfája és omegája volt a komáromi nagygyűlésnek”.

Duray után volt politikai mozgalma, az Együttélés, valamint jelenlegi pártja, az MKP tisztségviselői kaptak szót, akik mindannyian a szlovákiai magyarság folyamatosan sanyarú sorsáról beszéltek. Kitértek azonban a jelenlegi helyzetre is. Pásztor István, Komárom volt polgármestere például arról beszélt, hogy a Magyar Koalíció Pártja helyi szervezetei sok helyen „családi vállalkozásokká" váltak, ahol csak arra ügyelnek, nehogy veszélybe kerüljenek a "kiskirályságok".

Kvarda József, Nagyszombat megye alispánja azt is elmondta, a Magyar Koalíció Pártja stratégiai bizottsága azon dolgozik, hogy megtalálja a kiutat a szlovákiai magyarság számára szorult helyzetéből.

Megszólalt Pázmány Péter, a Magyar Koalíció Pártja Dunaszerdahelyi járási elnöke is, aki szerint a szlovákiai magyarság számára jelenleg "nincs más kiút, mint hogy a Magyar Koalíció Pártjába helyezze a bizalmát". Majd arról beszélt, a pártnak nem csupán a szlovák nacionalistákkal kell megküzdenie, hanem azokkal a pártbeli magyarokkal is, akik közül állítólag sokan a kommunista titkosrendőrség besúgói voltak. Pázmány meggyőződése, hogy az efféle embereket "különböző gazdasági csoportok“ által a szlovák nacionalisták irányítják a pártegység megbontása érdekében…

Az összejövetel mintegy ötven résztvevője a szónoklatokat követően az alábbi nyilatkozatot fogadták el:

"Az 1994-es komáromi nagygyűlésre emlékezve megállapítjuk, hogy az eredeti elképzelések ellenére  politikusaink máig  sem nyilvánították ki a szlovákiai magyar nemzeti közösség teljes körű önrendelkezésének igényét.

Az elmúlt másfél évtized azt bizonyítja, hogy a szlovákiai magyarok jogállása romlott, létszáma és arányszáma csökkent, és folyamatosan újabb alapjogaink csorbulnak az önkormányzatiság, az anyanyelvi oktatás és nyelvhasználat, valamint a közélet terén egyaránt.

Az aláírók éppen ezért határozottan kinyilvánítják, hogy nemzeti létünk és kulturális örökségünk megőrzésének alapja az önrendelkezés elérése, vagyis az, hogy szülőföldünkön önmagunk sorsáról magunk dönthessünk. Ez a jog minden népet és nemzetet megillet, lemondani róla nem lehet, a nemzetközi jogrend garantálja, de kérni kell.

Kérjük ezért közéletünk vezetőit, a civil szervezeteket és magánszemélyeket, hogy egyetértésüket aláírásukkal erősítsék meg.


Komáromban, 2009. január 10-én"


A nyilatkozatot 53-an írták alá a helyszínen.

Kezdeményezők:

Bölcs József (Komáromfüss), Kovács András (Kaposkelecsény), Komjáti Attila (Torna), Mihályi Molnár László (Szepsi), Halász Béla (Gúta), Stugel Tibor (Érsekújvár), Retkes János (Párkány), Retkesné Svajcer Ildikó (Párkány), Dániel Erzsébet (Nána), Gömöry Lóránt (Ipolynyék), Palkovics Blanka (Párkány), Hrubík Béla (Ipolynyék), Urbán Aladár (Ipolybalog), Papp Sándor (Kalonda), Szabó Olga (Path), Petheő Attila (Komárom), Varga Tibor (Kaposkelecsény)

Aláírók:

Duray Miklós (Pozsony), Pázmány Péter (Dunaszerdahely), Pásztor István (Komárom), Nagy Jenő (Gúta), Novák Tamás (Komárom), Oriskó Norbert (Galánta), Szkukalek László (Nemesócsa), Pogány Erzsébet (Somorja), Szabó Edit (Bátorkeszi), Sámson Gizella (Izsa), Sámson Ferenc (Izsa), Bulajcsik Júlia (Izsa), Fegyveres Margit (Csilizradvány), Viola Pál (Komárom), Oláh György (Komárom), Sagát István (Komárom), Szobi Eszter (Búcs), Kürthy Jolán (Komárom), Bognár Margit (Komárom), Sebők András (Komárom), Bagócsi Béla (Zselíz), Nagy Imre (Andód), Bósza János (Komárom), Galla Nagy Imre (Érsekújvár), Timko Lívia (Nagykapos), Stubendek László (Komárom), Kakas Pál (Nagysalló), Nagy János (Helemba), Névery Erzsébet (Komárom), Mácza Mihály (Komárom), Andrássy Ferenc (Dunaszerdahely), Batta György (Komárom), Kele Lajos (Tardoskedd), Szabó József (Naszvad), Száraz József (Udvard), Takács Péter (Komárom)



Duray: Trianon óta Komáromban tett először önrendelkezési kísérletet a szlovákiai magyarság

2009. 01. 11.

duray.jpg


Trianon óta a szlovákiai magyarság első önmeghatározó, önrendelkezési kísérlete az 1994. január 8-án megtartott "komáromi nagygyűlés volt - jelentette ki Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának stratégiai alelnöke szombaton este Révkomáromban.

Duray Miklós azon a rendezvényen beszélt, amelynek résztvevői a 15. évvel ezelőtti politikai-társadalmi eseményre emlékeztek.

"Sajnos a kitűzött célokból csak az általánosakat tudtuk elérni. A magyarok számára nem tudtunk kiharcolni olyan jogokat, amelyek 1989-hez viszonyítva bármiféle előrelépést jelentettek volna" - nyilatkozta az MTI tudósítójának Duray.

Az évforduló alkalmából a résztvevők leleplezték a 15 évvel ezelőtti gyűlésre emlékeztető táblát a komáromi Csemadok-Ház falán.

A komáromi nagygyűlést a Csallóközi Városok és Falvak Társulása, valamint a két korabeli szlovákiai magyar parlamenti párt kezdeményezte. Meghívásukra mintegy 3500 polgármester, önkormányzati képviselő, szlovákiai magyar parlamenti képviselő és közéleti személyiség jelent meg Révkomáromban. A fórum három dokumentumot fogadott el.

A magyarok alkotmányos jogállásáról szóló állásfoglalás megállapította: a szlovákiai magyarság az addigi jogkorlátozások, a háború utáni üldöztetés, a totalitárius rendszer alatti elnyomás és minden beolvasztási igyekezet ellenére is megtartotta azt a képességét, hogy újra kifejezze politikai alanyiságát, s ott, ahol ezer éve őshonosként él, újra megszervezze társadalmát.

A nagygyűlés résztvevői nélkülözhetetlennek ítélték meg a szlovákiai magyarok anyanyelvhasználathoz való jogát. Kimondták, hogy a polgári jogegyenlőség elvét követve a szlovák nemzettel egyenrangú közösségként kívánják építeni a Szlovák Köztársaságot, és politikai alanyiságukat demokratikus választások útján létrehozott saját képviseleti testületeik révén kívánják kifejezni. Végezetül leszögezték, hogy a magyarság önazonossága védelmének érdekében az általa jelentős számban lakott régióknak különleges jogállást igényel.

 

 


Slota_luciferi_mosolya.jpg


Slota, mint politikai nyelvész, elvekről nyelvel

2008. 12. 29.


“Hogy első-e a magyar kifejezés vagy a szlovák azon nem múlhat a világ sorsa.

Az SNS elvi alapon kezeli ezt a kérdést. Szlovákia államalkotó nemzete a szlovák, amint az államnyelv is szlovák, ezért meggyőződésünk, hogy először szlovák nyelven kell feltünteti a helységneveket. Számunkra ez elvi kérdés, amely az Szlovák Köztátsaság törvényeiben gyökerezik." – jelentette ki Slota a Sita hírügynökségnek nyilatkozva.

Ivan Gašparovič köztársasági elnök nem írta alá a földrajzi nevek írásáról szóló iskolaügyi törvényt.

Mint ismeretes, decemberben a Smer részvételével sikerült elfogadtani a földrajzi nevek írásáról szóló iskolaügyi törvényt, ám az SNS már akkor jelezte, hogy az államfő nem fogja aláírni, ami így történt. Ugyanakkor az SNS nem válaszolt arra a kérdésre, hogy azért nem írja-e alá, mert a köztársasági elnök a választásokon SNS-es szavazatokra is számít.

Az államfő indoklásában azt javasolta a parlamentnek, hogy NE hagyja jóvá másodszorra a törvényt. Meg van győződve arról, hogy a törvény egyes részei ellentétben állnak Szlovákia alkotmányával. Szerinte a szövegben nem világos szóösszetételeket használnak, nem egyértelműek és terminológiailag sincsenek rendben. Egyes részei pedig szerinte nincsenek összhangban a geodéziai és kartográfiai törvénnyel, valamint az államnyelvről szóló törvénnyel. A jogállamiság és a jogrend értelmében több változtatásra is szükség van az államfő szerint.



csernova.jpg

 Slota: " a szlovákok védték meg a magyarokat a törököktől"

 

Az élet fogja megtanítani a szlovákiai magyarokat szlovákul
2008. 12. 23.

Hogy tudtak acsarkodni 90 éve az ellen, hogy az élet megtanítsa őket  magyarul!

A szlovákiai magyarok nem a pozsonyi kormány által gerjesztett mesterséges követelmények következtében fognak megtanulni szlovákul, hanem akkor, ha annak szükségét fogják érezni, ha az számukra kifizetődő lesz - mutat rá hétfői kommentárjában a Sme című szlovák liberális napilap.

A mértékadó pozsonyi újság szerint a földrajzi megnevezéseknek a  magyar tankönyvekben is szlovákul való használatáról szóló vita a koalíciónak - különösen a vezető Smernek - alapvetően csak arra szolgált, hogy a magyarok orrára koppintson, megmutassa ki az úr a házban,  ezzel a sokasodó botrányokat nacionalista zajongással takarja el.

Hála a megbízható koalíciós partnereknek és Ivan Gašparovič elnöknek mindezt úgy tudta megtenni a Smer - Dušan Čaplovič kormányfő-helyettes vezette - nacionalista szárnya, hogy magának a pártnak nem kellett nyílt kártyákkal játszania, s nem kellett felfednie, milyen messze van még a modern európai baloldali pártoktól és azok emberi jogi koncepcióitól. A Smer most olyan képet vághat, mintha ellensúlyozná a nacionalistákat a koalícióban, holott az általa kompromisszumnak beállított javaslat nem volt más, mint visszatérés a dolgok természetes rendjéhez.

Ugyanakkor a dolgok természetes rendje az, ami a legmegbízhatóbban megoldhatja a mesterségesen teremtett nyelvi problémát. Egy nyelvet ugyanis általában senki sem fog megtanulni azért, mert azt felülről elrendelik. Példa erre az orosz nyelv kötelező oktatása 1989 előtt. Egy nyelvet azért tanulnak meg az emberek, mert annak tudását szükségesnek érzik a maguk számára - írta a Sme.


A dél-szlovákiai magyarok körében ez a szükséglet csak most jelentkezik, s nem a kormány igyekezete következtében, hanem inkább annak ellenére. A magyarok ugyanis nem a buta kormányrendeletek következtében fognak jobban megtanulni szlovákul, hanem azért, mert ezt a maguk számára szükségesnek fogják tartani.

Ha  megerősödik a szlovák gazdaság a liberóbolsik által tönkretett magyarral szemben, - és a magyarok számára előnyösebb lesz Szlovákiában munkát vállalnini,  nem pedig a Dunától délre, - akkor megtanulnak  szlovákul, jegyzi meg a Peter Morvay, a Sme-kommentár szerzője.

 


Fico.jpg

 

Fico üdvözölte, hogy  feloszlatták a Magyar Gárdát
2008. 12. 19.


 
Üdvözölte a Magyar Gárda Egyesület feloszlatásáról hozott bírósági döntést a tót kormányfő.
Robert Fico egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: "ennek a félfasiszta szervezetnek a betiltása jó hír, és örülne, ha ugyanilyen sorsra jutna a többi hasonló magyarországi szervezet is".
 
 



harom_naci.jpg

Slota kedvére ugathat a magyarokra, - a szlovák ügyészség nem lát  benne kivetnivalót
2008. 11. 29.

 

„Igaz, hogy bár az egyén, aki közbeszédet folytat nem léphet túl bizonyos határokat mások jogait illetően, ám bizonyos mértékű túlzásokkal, sőt provokációval élhet, vagyis túlzó kijelentésekbe is bocsátkozhat“,

 - állítja az eperjesi ügyészség, amely elutasította az OKS (Konzervatív Polgári Párt) Ján Slota magyarellenes kijelentései miatt tett feljelentését.

Az ügyészség szerint mindez különösen Ján Slotára, a Szlovák Nemzeti Párt elnökére vonatkozik, aki az ügyészség szerint „közismert meredek szónoklatairól“.


A eperjesi ügyészség a fenti indoklással utasította el az OKS alelnöke, Ondrej Dostál feljelentését, amelyet Ján Slotával szemben arra alapozott, hogy szerinte Slota nemzetgyalázó és fajvédő kijelentéseket tett, amikor egy kelet-szlovákiai pártrendezvényen magyarellenes kijelentéseket hangoztatott.

Az ügyészség szerint ugyanis nem gyalázta a magyar nemzetet, amikor „mongoloknak” minősítette a magyarokat, őseiket pedig „útonállóknak és gyilkosoknak” nevezte. Ezenkívül a magyarság nemzeti jelképének minősülő turulmadarat undorító papagájhoz hasonlította.

Az ügyészség szerint nem bizonyítható, hogy Slota a magyarokra gondolt, amikor kijelentette:

„aztán jöttek azok az útonállók, gyilkosok, akik Szlovákia szerte turulokat állítanak". „Jogilag nem ellenpontozható, hogy a szóban forgó útonállók és gyilkosok, akik undorító turulokat, azaz magyar papagájokat állítanak, azok magyarok lennének. Lehet ugyan ilyesmire következtetni, ám a szlovák jogrend alapján nem lehet büntetőjogi következményeket levonni következtetések alapján" – így az ügyészség magyarázata.

 

 


SK.jpg
Slota: magyar és szlovák földrajzi megnevezések is lesznek a tankönyvekben
2008, 11.  21.

Magyar és szlovák nyelvű földrajzi megnevezéseket egyaránt tartalmazni fognak a jövőben a szlovákiai magyaroknak szánt tankönyvek - állítja Ján Slota, a koalíciós Szlovák Nemzeti Párt elnöke.

Slota szerint az első helyen a szlovák megnevezésnek kell állnia,  s csak azután jöhet a földrajzi név a nemzeti kisebbségek nyelvén is.

Robert Fico kormányfő azt ígérte: ezzel a módosítással úgy fogják megoldani a földrajzi megnevezések anyanyelvű használatának kérdését a szlovákiai nemzeti kisebbségi tankönyvekben, hogy azzal "mindenki elégedett lesz".

Az oktatásügyi minisztérium azt javasolja a kormánynak, hogy a Magyar Koalíció Pártja (MKP) által benyújtott módosítást ne támogassa. Maga a tárca ugyanakkor semmiféle javaslatot nem tett. Állásfoglalásában azt állítja, hogy az MKP javaslata a földrajzi nevek kisebbségi nyelven történő írására sérti az államnyelvről szóló törvényt, illetve a térképészeti törvényt.

Fico a magyar miniszterelnökkel való múlt szombati révkomáromi találkozóján tett ígéretet a tankönyvek problémájának a megoldására. Ígéretét kormánya szerdai révkomáromi kihelyezett ülésén megismételte. Fico azt javasolta, hogy a magyar tankönyvekben a magyar megnevezés szerepeljen az első helyen korrekt nyelvtani formában, s azt kövesse a szlovák megnevezés.
  Meglátjuk mi lesz belőle.

 

 


Slovensko.jpg

Levegőt még vehetünk,
de a "Kárpát-medence" kifejezést már betiltanák a tótok


A szlovák miniszterelnök-helyettes kijelentette: küzdeni fog a Kárpát-medence kifejezés használata ellen. Újabb magyarellenes offenzíva, mi meg csak tátjuk a szánkat.


Dusan Csaplovics szerint a magyar politikusok a kifejezésen ugyanazt értik, mint Adolf Hitler a Mein Kampfban használt Lebensraumon, azaz élettéren. A magyargyűlölő politikus bejelentette: küzdeni fog az elnevezés használata ellen.

Kormánya már meg is kezdte a maga harcát. A belügyminisztérium megtagadta egy hagyományőrző egyesület bejegyzését, mert a civil szervezet alapszabály-tervezetében az állt, hogy a Kárpát-medencében élő nemzetek kulturális értékeinek megőrzéséért kíván tevékenykedni.

A belügyminiszter az elutasítás indokolásában arra hivatkozott: a Kárpát-medence elnevezés veszélyezteti Szlovákia területi egységét.

 
Következő >