|
Hűségesküre és himnuszéneklésre köteleznék a felvidékieket
2010. február 4.
 A hazafiasság védelmének
jelszava alatt hűségesküre köteleznének minden állampolgárt az
úgynevezett Szlovákiában, a himnuszt pedig minden héten énekeltetnék az
iskolákban.
A nyelvtörvény után a felvidéki magyarság számára újabb csapást
jelenthet a "hazafiasság megerősítését" célul kitűző javaslat, amely
szerdán a tót parlament elé került. A törvény ötletgazdája Ján Slota, az
SNS elnöke, aki azt szeretné, hogy az ország iskoláiban reggelente
mindenki elénekelje a "szlovák" himnuszt, és ha minden tanteremben
kifüggesztenék az állam lopott címerét és zászlaját, a himnusz
szövegét és az alkotmány bevezetőjét. Emellett minden állampolgárnak
hűséget kell esküdnie a "Szlovák Köztársaságnak".
Slota vérszemet kapott
Miután a szlovák kormány szerdán nem foglalt
állást a törvény ügyében, nem zárható ki, hogy a szlovák parlament
elfogadja a hazafiasság megerősítéséről szóló törvényt. Az SNS a koalíció része, Robert Fico
kormányfőnek érdekében állhat ugyan, hogy Slota akarata ne érvényesüljön
minden esetben, de az SNS kéréseit szem előtt kell tartania, hiszen nem
kizárt, hogy a választások után ugyanez a koalíciós felállás
megismétlődik.
Jól látható, hogy a nyelvtörvény elfogadása után
az SNS vérszemet kapott, mivel az uniónak lényegében nem volt kifogása a
kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó aljas és ravasz törvény ellen.
A törvény szerint:
- A szlovák himnuszt minden hét elején játszani kell az
iskolákban;
- Tanév kezdetén minden iskola tanulója évente
felesküszik egyenként vagy közösen;
- A törvénytervezet nem tartalmaz szankciókat és
nem határozza meg, hogy mi történik azzal, aki a törvényt megszegi, vagy
nem esküszik fel.
A nyelvtörvény célja, hogy félelmet keltsen a felvidéki magyarokban,
mely félelem meggátolja, hogy anyanyelvüket bátran és természetesen
használják a különféle élethelyzetekben. A nyelvtörvény már "alkalmazás"
nélkül is hat, anélkül, hogy büntetést kellene kiszabni. A ma
napirendre kerülő "hazafias törvény" a félelemkeltésnél is tovább megy. A
felvidéki magyarok legfelsőbb szintű képviseletét akarja semmissé tenni
egy olyan hűségeskü kötelezővé tételével, amelynek segítségével a
magyar képviselők (és önkormányzati vezetők) büntethetőkké válnak a
Magyarországgal való politikai kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás
miatt.
"Barátunk", - az unió nem segít
A "hazafiasság megerősítését" célzó törvényt,
csakúgy, mint korábban a nyelvtörvényt, a szlovákok hosszú évek
óta próbálják keresztülvinni. A hasonló tartalmú, a "köztársaság
védelméről" szóló törvényt nem sikerült elfogadtatni, a mostani annak
finomított változata, de a lényegi elemek megmaradtak. A soviniszták szerint a tót parlamentben ülő magyar
politikusok, mint "Szlovákia" állampolgárai, a magyarországi
politikai fórumoknak nem lehetnek a tagjai. A "hazafiasság védelméről"
szóló jogszabálytervezet ezt közvetve és törvényi szinten akadályozná
meg.A Smer
nemrég teljes jogú tagja lett az Európai Szocialisták Pártjának, akik
számára Fico pártja fontos és erőt növelő partner, különösen azért, mert
az uniós frakció létszáma csökkenőben van.
Slota a zsidó állammal példálózik
A szlovák nemzet itt élt a magyar állam koporsójában, majd az Osztrák-Magyar Monarchiában, majd "csehszlovakista"
bakancsok alatt, végül 40-50 évet a szovjet bakancsok alatt. Egyszerűen
nem volt soha lehetőségünk, hogy kifejezzük, mekkora hazafiak vagyunk -
érvelt Ján Slota a törvény szükségessége mellett. Az SNS elnöke szerint
ezzel reagálni tudnak a "dél-szlovákiai" eseményekre, ahol a magyar
himnuszt éneklik. Hangsúlyozta, hogy a hűségeskü
intézményét San Marinóban, Izraelben és az Egyesült Államokban is
ismerik. "Talán rosszabbak vagyunk ezeknél az országoknál?" - tette fel a
kérdést.
Az ellenzék nem ért egyet a tervezettel. A
hazafiasság erősödését nem lehet törvényekkel kierőszakolni, azt a
szívünkben kell érezni. Más módszereket kell keresni - mondta Pavol
Hrusovsky, a KDH frakcióvezetője. A javaslatot marketinghúzásnak tartja,
amellyel a koalíció el akarja terelni a figyelmet a belső problémáiról.
Bárdos Gyula (MKP) szerint a megegyezés mögött az
áll, hogy egyik koalíciós párt sem akar "kisebb szlováknak" mutatkozni a
másiknál. Az együttműködés megszakítását jelentette volna, ha ez a
törvénytervezet lekerül a napirendről, ezt egyelőre egyik koalíciós párt
sem akarja, mivel folytatni szeretnék eddigi üzleteléseiket.
(FigyelőNet nyomán)
Megyei választás a Felvidéken:
- bukott az asszimiláns "magyarok"
pártja
2009. november 16.
Bugár, az áruló
Megerősödött a kormányfő vezette
Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párt pozíciója a Felvidéken, míg az
ellenzéki pártok tovább gyengültek - mutatott rá a hétfői pozsonyi sajtó
a hét végi megyei választás eredményeit elemezve.
"Robert Fico pártja a hét végét követően erősebb, mint eddig volt. A
Smer a szombati választásokon megerősítette pozícióit a régiókban: négy
megyei elöljárót szerzett, akiket már az első körben megválasztottak. A
maradék négy megyében, ahol két hét múlva választják meg az elöljárókat,
szintén olyan jelöltjei vannak, akiknek nagy az esélyük a győzelemre. A
nyolc megyei parlamentből hatban a Smer vezette koalíciók kezében a
hatalom" - írja a Hospodárské Noviny című üzleti és gazdasági napilap.
A választás megmutatta - fejti ki a Sme című
liberális napilap - hogy az ellenzék csak az ország területének
egynegyedén tud méltó ellenfele lenni a Smernek. Jan Figel, a
Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke annak is örül, hogy pártja 51
mandátumot, a voksok 12,5 százalékát szerezte meg. Négy éve még 87
mandátumuk és 21,1 százalékos támogatottságuk volt.
40:2 arányban ütötte ki Bugárékat az MKP
Csáky Pál szerint a Magyar Koalíció Pártja (MKP) tisztességesen szerepelt, ugyanakkor négy év után elveszítette megyei
képviselőinek egyharmadát.
Az Új Szó nevű bugárista felvidéki "magyar"
napilap a választás eredményeit elemezve rámutat: bár a képviselők
számát tekintve az MKP és a Híd párt párharca nagy arányú - 40:2-es -
MKP-győzelemmel végződött, a Csáky által vezetett párt nagyon
visszaesett, s a négy évvel ezelőttihez képest 18-cal kevesebb megyei
képviselője lesz.
Sikerült gyengíteniük az MKP-t
A legnagyobb visszaesés Kassa megyében történt,
ahol a korábbi 13 képviselő helyett csak 4 MKP-s lesz a megyei
közgyűlésben. Besztercebánya megyében 8 helyett 7, Nyitra megyében 16
helyett 13, Nagyszombat megyében pedig 15 helyett 11 képviselője lesz az
MKP-nak - mutatott rá az újság.
Csáky Pál a lapnak nyilatkozva a Bugár Béla vezette Híd pártot, illetve a
(nekik benyaló) felvidéki magyar sajtót okolta az MKP veszteségeiért.
Szerinte több magyar ment volna el szavazni, ha ezt nem akadályozzák. "Ha az Új Szó is korrektebben állt volna hozzá
ehhez a kérdéshez, és a média nem próbálja eltanácsolni a választókat,
illetőleg megosztani őket" – sorolta a lapnak Csáky. "A Most (Híd) nevű
párt egy dolgot bizonyított be: rombolni tud!" - mutatott rá az MKP
elnöke.
Bugárék odáig mentek, hogy az
asszimiláció "áldásos" voltát hirdették, beolvadásra biztatva a maradék
felvidéki magyarságot.
(MTI - FN nyomán)
A békepolitika eredménye: feloszlatnák az MKP-t a tótok
2009. szeptember 12.
A Szlovák Nemzeti Párt megfosztaná parlamenti
mandátumuktól a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselőit, amiért a
politikusok részt vettek a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán
(KMKF). Robert Fico koalíciós partnereinek végső célja a szlovákiai
magyarság politikai képviseletének felszámolása lehet. Ján Slota és
Vladimir Meciar pártja - a hírek szerint - ügyészségi vizsgálatot
kezdeményez az MKP ellen.
A szlovák kormányfő azt kérte Bajnai Gordontól a
csütörtöki munkamegbeszélésen, hogy Magyarország a jövőben ne hívja meg a
szlovákiai parlament magyar tagjait a Kárpát-medencei Magyar Képviselők
Fórumára. Robert Fico elsődleges kifogása az volt, hogy a fórumot a
magyar Országgyűlés saját intézményének nyilvánította 2008-ban.
„Nekünk ez a találkozó problematikus, és azt
kérjük önöktől, magyaroktól, hogy értékeljék át ezt a fórumot, ugyanis
ez az összejövetel szerintünk intézményesített keretet ad egy olyan
együttműködésnek, amely számunkra elfogadhatatlan, nem akceptálható” -
fogalmazott Robert Fico. „Úgy látjuk, hogy a szlovák köztársaság
állampolgárait magyar törvényi keretbe helyezik. Azt javasoljuk, ez a
neuralgikus pont tűnjön el az országaink közti viszonyrendszerből” -
tette hozzá.
A Fico-Bajnai találkozó másnapján a Magyar
Koalíció Pártjának mind a 15 képviselője megjelent a hatodik alkalommal
megrendezett fórumon. A tanácskozás kezdeményezője Szili Katalin
leköszönő házelnök szerint Európában megszokott a hasonló
nemzetpolitikai együttműködés.
A Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint Robert
Fico kijelentései a XX. század negyvenes-ötvenes éveit idézik. Csáky
Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke elmondta: „felmerült
olyan javaslat a mai nap két politikai párt részéről, a Szlovák Nemzeti
Párt és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom részéről, hogy bennünket
megfosztanának mandátumunktól és a Magyar Koalíció Pártját javasolnák
betiltással a főügyésznél. Úgy gondolom, hogy ennek semmilyen törvényes
alapja nincs, ez egy nagyon sajnálatos félrebeszélés”.
(Hír tv)
Az ezres bankójukkal is vállalták a fasiszta bábállammal a jogfolytonosságot
Ficónak van képe hazugsággal vádolni
Sólyomot;
- azon örvendezik, hogy a "magyar államiság ünneplését" akadályozták meg
2009. augusztus. 22.
Sólyom László bármikor szívesen látott vendég
Szlovákiában, de útjait nem szervezheti úgy, mint egy partizán -
jelentette ki péntek este a pozsonyi TA3 hírtelevíziónak adott
interjújában Robert Fico tót kormányfő. Állítja: nem igaz, hogy két
hónapja tudtak Sólyom László Révkomáromra tervezett látogatásáról.
Fico a TA3 hírtelevíziónak nyilatkozva
hangsúlyozta: a magyar államfő nem látogathat oly módon Komáromba,
mintha az Magyarország egyik járása lenne (a járás Szlovákiában
területi-közigazgatási egység). Meggyőződése, hogy „nagy tiszteletlenség” a
szomszéd ország köztársasági elnökeként érkezni egy másik állam
területére anélkül, hogy annak elnökével nem kezdeményez találkozót.
A szlovák kormányfő szerint Ivan Gasparovic
államfő elfogadta volna, ha a két elnök találkozója idején Sólyom
László magánprogram keretében részt vesz a szoboravatáson.
Fico végre bevallotta: az is indokaik között
szerepelt (ez volt az igazi ok), hogy "a magyar
államiságot ünnepelték volna Szlovákia területén". Ezzel összefüggésben
megjegyezte: "a szlovákoknak nem Szent István az első királyuk, hanem
Szvatopluk".
Fico szerint valótlan, hogy a magyarok már két
hónappal ezelőtt jelentették "Szlovákiának" a tervezett látogatást, mert
a szlovák külügyminisztérium augusztus 13-án kapott tájékoztatást a
pozsonyi magyar nagykövetségtől, pontosabb információkat pedig csak ezen
a héten kedden szereztek.
Megismételte, hogy a szlovák diplomácia, a három
legfőbb szlovák közjogi méltóság jelezte: pénteken nem látják szívesen Sólyom Lászlót Révkomáromban.
Mivel a magyar elnök útjának szervezése folytatódott, diplomáciai
jegyzéket adtak át.
Fico kitért az ugyancsak antimagyar
kollégájával, Bajnai Gordonnal tervezett találkozója kérdésére. Meghívták
Budapestre, de az időpontról egyelőre nem tájékoztatták. Hozzáfűzte:
Magyarországon a közelgő választások előtt bonyolult a belpolitikai
helyzet, "a pártok versengenek, melyik a magyarabb közülük".
(FH nyomán)
A felvidéki katolikusok magyar püspökért kiáltanak
Jó Pásztor kell – nem fogadatlan prókátor!
2009. 01. 13.
Újra terítékre került a felvidéki magyar püspök ügye. S ez a szlovák
egyházi körökben ugyanazt a reakciót váltja ki, mintha magyar
politikusaink legbátrabbikai közül valaki ki meri mondani, hogy a világ egyéb tájain, – azaz
Európában és minden más civilizált helyen – szabad beszélni az
autonómiáról.
Tehát, Kováčik atya szerint a magyar püspök kérdését feszegetni
felesleges, mivelhogy: „A Szlovákiában élő magyar nemzetiségű hívekről
nagyon jól gondoskodnak“. Ezekkel a szavakkal reagált Jozef Kováčik, a
Szlovák Püspökkari Konferencia szóvivője Csáky Pál azon kijelentésére,
miszerint Szlovákiában magyar nemzetiségű püspöknek is kellene működnie.
Tessék csak még egyszer elolvasni, ki is Jozef Kováčik! A Szlovák
Püspökkari Konferencia szóvivője: Ő tehát a szlovák püspökök nevében
beszél. Hogyan jelentheti ki tehát, hogy a magyar hívekről nagyon jól
gondoskodnak? Talán megkérdezte őket? Mert ha nem, akkor ráillik a
„fogadatlan prókátor“ elnevezés. Olyanoknak a nevében beszél, akik nem
kérték fel arra. Elmondja, hogy milyen jól érzik magukat. Abban a
szép, új világban, amelybe Tomko bíboros és nemzettestvérei a
szlovákiai egyházmegyei Trianon megalkotása révén belekényszerítették a
felvidéki magyar katolikusokat.
„Minden nagyon szép, minden nagyon jó és mindennel meg vagyunk
elégedve.“ Röviden így lehetne összefoglalni - Ferenc Jóska szavainak
szellemében - a Szlovák Püspökkari Konferencia szóvivőjének a felvidéki
magyar katolikusok helyzetét problémamentesnek beállító álláspontját.
A szóvivő a régi váddal támadja Csáky Pált, aki következetesen és
határozottan kiáll a felvidéki magyar katolikusok jogai mellett.
Eszerint a politikus ne szóljon bele az Egyház ügyeibe! Az elv
elfogadható is lenne, ha nem néznénk meg a térképet, hogyan is
darabolták fel a szlovákiai egyházmegyéket! Talán nem
politikai-nemzetiségi alapon? Slota úr és a Matica Slovenská sem
álmodhatotta volna meg jobban!
Egyébként pedig nem olvashattuk Kováčik
atya tiltakozását akkor, amikor Ján Slota, a kettős kereszteket állító
„szlovák keresztény politikus” lovasbohócnak nevezte a Katolikus Egyház
szentjét, Szent István királyt, akinek egyébként a szlovákság
megmaradását köszönheti...
A szóvivő a magyarul folyékonyan beszélő püspököket dicséri, akik
szerinte többen is vannak. Ha a kettőt többnek vesszük, igazat is
adhatnánk neki. Ugyanis Ján Orosch és Vladimír Filo – szlovák
nemzetiségű püspökök – valóban folyékonyan beszélnek magyarul. Másról
egyelőre nincs tudomásunk. Nem számít ugyanis magyarul beszélőnek az a
személy, aki néhány mondatot képes felolvasni a liturgiából magyarul
is. Ezen az alapon a Szentatya is folyékonyan beszél magyarul, mert
évente legalább kétszer – karácsonykor és húsvétkor – elolvas két magyar
mondatot...
Kováčik atya szerint a magyar hívekről püspöki helynökök is
gondoskodnak. Féligazság és csúsztatás egy mondatban! Ugyanis nincsenek
minden egyházmegyében magyar ügyekkel megbízott püspöki helynökök.
Csáky Pál elemzésében rámutat: „A besztercebányai, rozsnyói és kassai
püspökség területén bizonyos mértékig elfogadható megoldások
születtek, a pozsonyi és nagyszombati egyházmegyékben azonban
semmyilyen előrelépés nem történt, a nyitraiban pedig nevetséges és
elfogadhatatlan megoldást választottak.“ Vajon nevezhető-e magyar
helynöknek az a személy, akinek bérmálási beszédében a videofelvétel
alapján 3 magyar mondatot sikerült találni?
A kinevezett helynökök egyébként nem püspökök. Ők olyan papok, akiknek
a megbízatása az egyházjog szerint csak meghatározott időre szól, s
mindenben a megyéspüspöknek vannak alávetve. A helynökök kinevezése
csak félmegoldás, hiszen - legyen bár működésük bármilyen áldásos -, a
püspöki szolgálatot mégsem végezhetik, s így a hívek bizonyos fokig meg
vannak rövidítve.
A 400 000 felvidéki magyar katolikus számára égető kérdés a paphiány, a
katolikus értelmiség képzése és az ifjúság nevelése. Ezekkel a
problémákkal a Szlovákiai Katolikus Egyház komplex módon eddig sem
foglalkozott, s erre a jelek szerint hajlandóságot a továbbiakban sem
mutat.
A felvidéki magyar katolikusoknak tehát nem marad más, mint az ima és a
határozott kérés a Szentszék irányában. A Katolikus Egyház, amely
egyetemes, s így minden nemzetet magába foglal, nem adhatja farkasok
prédájául 400 000 főnyi felvidéki magyarajkú nyáját, amely saját Jó
Pásztorára vágyik, akinek érti a szavát s követheti azt.
Th Dr. Karaffa János
felsőtúri plébános, a Pázmaneum elnöke
(pazmaneum.com)
Az MKP taktikai vagy stratégiai célja az autonómia?
2009. 01. 12.
Duray Miklóssal, a Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnökével az
élen ÚJRA deklarálták ÖNRENDELKEZÉSI, azaz autonómiaigényüket az 1998-ban MKP-ba beolvadt Együttélés politikai mozgalom
tisztségviselői, akik A MAGYAR KÉPVISELŐK 1994.
január 8-i AUTONÓMIA NAGYGYŰLÉSÉRŐL emlékeztek meg Komáromban.
- A Komáromi Nagygyűlés állásfoglalása
- Képek az 1994. január 8-i Komáromi Nagygyűlésről
- A Komáromi Nagygyűlésen elfogadott állásfoglalás elemzése Duray Miklós honlapján
Az ünnepi megemlékezés előtt felavatták azt a székház falára helyezett
emléktáblát, amelyen a 15 évvel ezelőtti nagygyűlés dátumán kívül, mintegy
illusztrációként Szlovákia térképe látható, behatárolva rajta a
magyarok lakta területeket.
A táblaavatást követően a Csemadok Komáromi Választmánya képviseletében
Petheő Attila szónokolt, aki többek között elmondta, a komáromi
nagygyűlés célkitűzéseiből semmi sem valósult meg, ezért, úgymond, a
Felvidéki magyarság a 24. órában van, miközben vezetőik „gyakran egyéni
céljaikat a közösség céljai elé helyezik”.
Petheőt Duray Miklós követte, aki előbbi szerint annak idején „alfája és omegája volt a komáromi nagygyűlésnek”.
Duray után volt politikai mozgalma, az Együttélés, valamint jelenlegi
pártja, az MKP tisztségviselői kaptak szót, akik mindannyian a
szlovákiai magyarság folyamatosan sanyarú sorsáról beszéltek. Kitértek
azonban a jelenlegi helyzetre is. Pásztor István, Komárom volt
polgármestere például arról beszélt, hogy a Magyar Koalíció Pártja
helyi szervezetei sok helyen „családi vállalkozásokká" váltak, ahol
csak arra ügyelnek, nehogy veszélybe kerüljenek a "kiskirályságok".
Kvarda József, Nagyszombat megye alispánja azt is elmondta, a Magyar
Koalíció Pártja stratégiai bizottsága azon dolgozik, hogy megtalálja a
kiutat a szlovákiai magyarság számára szorult helyzetéből.
Megszólalt Pázmány Péter, a Magyar Koalíció Pártja Dunaszerdahelyi
járási elnöke is, aki szerint a szlovákiai magyarság számára jelenleg
"nincs más kiút, mint hogy a Magyar Koalíció Pártjába helyezze a
bizalmát". Majd arról beszélt, a pártnak nem csupán a szlovák
nacionalistákkal kell megküzdenie, hanem azokkal a pártbeli magyarokkal
is, akik közül állítólag sokan a kommunista titkosrendőrség besúgói
voltak. Pázmány meggyőződése, hogy az efféle embereket "különböző
gazdasági csoportok“ által a szlovák nacionalisták irányítják a
pártegység megbontása érdekében…
Az összejövetel mintegy ötven résztvevője a szónoklatokat követően az alábbi
nyilatkozatot fogadták el:
"Az 1994-es komáromi nagygyűlésre emlékezve megállapítjuk, hogy az
eredeti elképzelések ellenére politikusaink máig sem nyilvánították ki a
szlovákiai magyar nemzeti közösség teljes körű önrendelkezésének
igényét.
Az elmúlt másfél évtized azt bizonyítja, hogy a szlovákiai magyarok
jogállása romlott, létszáma és arányszáma csökkent, és folyamatosan
újabb alapjogaink csorbulnak az önkormányzatiság, az anyanyelvi oktatás
és nyelvhasználat, valamint a közélet terén egyaránt.
Az aláírók éppen ezért határozottan kinyilvánítják, hogy nemzeti létünk
és kulturális örökségünk megőrzésének alapja az önrendelkezés elérése,
vagyis az, hogy szülőföldünkön önmagunk sorsáról magunk dönthessünk. Ez
a jog minden népet és nemzetet megillet, lemondani róla nem lehet, a
nemzetközi jogrend garantálja, de kérni kell.
Kérjük ezért közéletünk vezetőit, a civil szervezeteket és magánszemélyeket, hogy egyetértésüket aláírásukkal erősítsék meg.
Komáromban, 2009. január 10-én"
A nyilatkozatot 53-an írták alá a helyszínen.
Kezdeményezők:
Bölcs József (Komáromfüss), Kovács András (Kaposkelecsény), Komjáti
Attila (Torna), Mihályi Molnár László (Szepsi), Halász Béla (Gúta),
Stugel Tibor (Érsekújvár), Retkes János (Párkány), Retkesné Svajcer
Ildikó (Párkány), Dániel Erzsébet (Nána), Gömöry Lóránt (Ipolynyék),
Palkovics Blanka (Párkány), Hrubík Béla (Ipolynyék), Urbán Aladár
(Ipolybalog), Papp Sándor (Kalonda), Szabó Olga (Path), Petheő Attila
(Komárom), Varga Tibor (Kaposkelecsény)
Aláírók:
Duray Miklós (Pozsony), Pázmány Péter (Dunaszerdahely), Pásztor István
(Komárom), Nagy Jenő (Gúta), Novák Tamás (Komárom), Oriskó Norbert
(Galánta), Szkukalek László (Nemesócsa), Pogány Erzsébet (Somorja),
Szabó Edit (Bátorkeszi), Sámson Gizella (Izsa), Sámson Ferenc (Izsa),
Bulajcsik Júlia (Izsa), Fegyveres Margit (Csilizradvány), Viola Pál
(Komárom), Oláh György (Komárom), Sagát István (Komárom), Szobi Eszter
(Búcs), Kürthy Jolán (Komárom), Bognár Margit (Komárom), Sebők András
(Komárom), Bagócsi Béla (Zselíz), Nagy Imre (Andód), Bósza János
(Komárom), Galla Nagy Imre (Érsekújvár), Timko Lívia (Nagykapos),
Stubendek László (Komárom), Kakas Pál (Nagysalló), Nagy János
(Helemba), Névery Erzsébet (Komárom), Mácza Mihály (Komárom), Andrássy
Ferenc (Dunaszerdahely), Batta György (Komárom), Kele Lajos
(Tardoskedd), Szabó József (Naszvad), Száraz József (Udvard), Takács
Péter (Komárom)
Duray: Trianon óta Komáromban tett először önrendelkezési kísérletet a szlovákiai magyarság
2009. 01. 11.
Trianon óta a szlovákiai magyarság első önmeghatározó, önrendelkezési
kísérlete az 1994. január 8-án megtartott "komáromi nagygyűlés volt -
jelentette ki Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának
stratégiai alelnöke szombaton este Révkomáromban.
Duray Miklós azon a rendezvényen beszélt, amelynek résztvevői a 15. évvel ezelőtti politikai-társadalmi eseményre emlékeztek.
"Sajnos a kitűzött célokból csak az általánosakat tudtuk elérni. A
magyarok számára nem tudtunk kiharcolni olyan jogokat, amelyek 1989-hez
viszonyítva bármiféle előrelépést jelentettek volna" - nyilatkozta az
MTI tudósítójának Duray.
Az évforduló alkalmából a résztvevők leleplezték a 15 évvel ezelőtti gyűlésre emlékeztető táblát a komáromi Csemadok-Ház falán.
A komáromi nagygyűlést a Csallóközi Városok és Falvak Társulása,
valamint a két korabeli szlovákiai magyar parlamenti párt
kezdeményezte. Meghívásukra mintegy 3500 polgármester, önkormányzati
képviselő, szlovákiai magyar parlamenti képviselő és közéleti
személyiség jelent meg Révkomáromban. A fórum három dokumentumot
fogadott el.
A magyarok alkotmányos jogállásáról szóló állásfoglalás megállapította:
a szlovákiai magyarság az addigi jogkorlátozások, a háború utáni
üldöztetés, a totalitárius rendszer alatti elnyomás és minden
beolvasztási igyekezet ellenére is megtartotta azt a képességét, hogy
újra kifejezze politikai alanyiságát, s ott, ahol ezer éve őshonosként
él, újra megszervezze társadalmát.
A nagygyűlés résztvevői nélkülözhetetlennek ítélték meg a szlovákiai
magyarok anyanyelvhasználathoz való jogát. Kimondták, hogy a polgári
jogegyenlőség elvét követve a szlovák nemzettel egyenrangú közösségként
kívánják építeni a Szlovák Köztársaságot, és politikai alanyiságukat
demokratikus választások útján létrehozott saját képviseleti
testületeik révén kívánják kifejezni. Végezetül leszögezték, hogy a
magyarság önazonossága védelmének érdekében az általa jelentős számban
lakott régióknak különleges jogállást igényel.
Slota, mint politikai nyelvész, elvekről nyelvel
2008. 12. 29.
“Hogy első-e a magyar kifejezés vagy a szlovák azon nem múlhat a világ
sorsa.
Az SNS elvi alapon kezeli ezt a kérdést. Szlovákia
államalkotó nemzete a szlovák, amint az államnyelv is szlovák, ezért
meggyőződésünk, hogy először szlovák nyelven kell feltünteti a
helységneveket. Számunkra ez elvi kérdés, amely az Szlovák Köztátsaság
törvényeiben gyökerezik." – jelentette ki Slota a Sita hírügynökségnek
nyilatkozva.
Ivan Gašparovič köztársasági elnök nem írta alá a földrajzi nevek írásáról szóló iskolaügyi törvényt.
Mint ismeretes, decemberben a Smer részvételével sikerült elfogadtani a
földrajzi nevek írásáról szóló iskolaügyi törvényt, ám az SNS már akkor
jelezte, hogy az államfő nem fogja aláírni, ami így történt. Ugyanakkor
az SNS nem válaszolt arra a kérdésre, hogy azért nem írja-e alá, mert a
köztársasági elnök a választásokon SNS-es szavazatokra is számít.
Az államfő indoklásában azt javasolta a parlamentnek, hogy NE hagyja
jóvá másodszorra a törvényt. Meg van győződve arról, hogy a
törvény egyes részei ellentétben állnak Szlovákia alkotmányával.
Szerinte a szövegben nem világos szóösszetételeket használnak, nem
egyértelműek és terminológiailag sincsenek rendben. Egyes részei pedig
szerinte nincsenek összhangban a geodéziai és kartográfiai törvénnyel,
valamint az államnyelvről szóló törvénnyel. A jogállamiság és a jogrend
értelmében több változtatásra is szükség van az államfő szerint.
Az élet fogja megtanítani a szlovákiai magyarokat szlovákul
2008. 12. 23.
Hogy tudtak acsarkodni 90 éve az ellen, hogy az élet megtanítsa őket magyarul!
A szlovákiai magyarok nem a pozsonyi kormány által gerjesztett
mesterséges követelmények következtében fognak megtanulni szlovákul,
hanem akkor, ha annak szükségét fogják érezni, ha az számukra
kifizetődő lesz - mutat rá hétfői kommentárjában a Sme című szlovák
liberális napilap.
A mértékadó pozsonyi újság szerint a földrajzi megnevezéseknek a magyar
tankönyvekben is szlovákul való használatáról szóló vita a koalíciónak - különösen a
vezető Smernek - alapvetően csak arra szolgált, hogy a magyarok orrára
koppintson, megmutassa ki az úr a házban, ezzel a sokasodó botrányokat
nacionalista zajongással takarja el.
Hála a megbízható koalíciós partnereknek és Ivan Gašparovič elnöknek
mindezt úgy tudta megtenni a Smer - Dušan Čaplovič kormányfő-helyettes
vezette - nacionalista szárnya, hogy magának a pártnak nem kellett
nyílt kártyákkal játszania, s nem kellett felfednie, milyen messze van
még a modern európai baloldali pártoktól és azok emberi jogi
koncepcióitól. A Smer most olyan képet vághat, mintha ellensúlyozná a
nacionalistákat a koalícióban, holott az általa kompromisszumnak
beállított javaslat nem volt más, mint visszatérés a dolgok természetes
rendjéhez.
Ugyanakkor a dolgok természetes rendje az, ami a legmegbízhatóbban
megoldhatja a mesterségesen teremtett nyelvi problémát. Egy nyelvet
ugyanis általában senki sem fog megtanulni azért, mert azt felülről
elrendelik. Példa erre az orosz nyelv kötelező oktatása 1989 előtt. Egy
nyelvet azért tanulnak meg az emberek, mert annak tudását szükségesnek
érzik a maguk számára - írta a Sme.
A dél-szlovákiai magyarok körében ez a szükséglet csak most
jelentkezik, s nem a kormány igyekezete következtében, hanem inkább
annak ellenére. A magyarok ugyanis nem a buta kormányrendeletek
következtében fognak jobban megtanulni szlovákul, hanem azért, mert ezt
a maguk számára szükségesnek fogják tartani.
Ha
megerősödik a szlovák gazdaság a liberóbolsik által tönkretett magyarral szemben, - és a magyarok számára előnyösebb
lesz Szlovákiában munkát vállalnini, nem pedig a Dunától délre, - akkor megtanulnak szlovákul, jegyzi
meg a Peter Morvay, a Sme-kommentár szerzője.
Fico üdvözölte, hogy feloszlatták a Magyar Gárdát
2008. 12. 19.
Üdvözölte a Magyar Gárda Egyesület feloszlatásáról hozott bírósági döntést a tót kormányfő.
Robert Fico egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: "ennek a félfasiszta
szervezetnek a betiltása jó hír, és örülne, ha ugyanilyen sorsra jutna
a többi hasonló magyarországi szervezet is".
Slota kedvére ugathat a magyarokra, - a szlovák ügyészség nem lát benne kivetnivalót
2008. 11. 29.
„Igaz, hogy bár az egyén, aki közbeszédet folytat nem léphet túl
bizonyos határokat mások jogait illetően, ám bizonyos mértékű
túlzásokkal, sőt provokációval élhet, vagyis túlzó kijelentésekbe is
bocsátkozhat“,
- állítja az eperjesi ügyészség, amely elutasította az OKS
(Konzervatív Polgári Párt) Ján Slota magyarellenes kijelentései miatt
tett feljelentését.
Az ügyészség szerint mindez különösen Ján Slotára, a Szlovák Nemzeti
Párt elnökére vonatkozik, aki az ügyészség szerint „közismert meredek
szónoklatairól“.
A eperjesi ügyészség a fenti indoklással utasította el az OKS alelnöke,
Ondrej Dostál feljelentését, amelyet Ján Slotával szemben arra
alapozott, hogy szerinte Slota nemzetgyalázó és fajvédő kijelentéseket
tett, amikor egy kelet-szlovákiai pártrendezvényen magyarellenes
kijelentéseket hangoztatott.
Az ügyészség szerint ugyanis nem gyalázta
a magyar nemzetet, amikor „mongoloknak” minősítette a magyarokat,
őseiket pedig „útonállóknak és gyilkosoknak” nevezte. Ezenkívül a
magyarság nemzeti jelképének minősülő turulmadarat undorító papagájhoz
hasonlította.
Az ügyészség szerint nem bizonyítható, hogy Slota a magyarokra gondolt,
amikor kijelentette:
„aztán jöttek azok az útonállók, gyilkosok, akik
Szlovákia szerte turulokat állítanak". „Jogilag nem ellenpontozható,
hogy a szóban forgó útonállók és gyilkosok, akik undorító turulokat,
azaz magyar papagájokat állítanak, azok magyarok lennének. Lehet ugyan
ilyesmire következtetni, ám a szlovák jogrend alapján nem lehet
büntetőjogi következményeket levonni következtetések alapján" – így az
ügyészség magyarázata.
Slota: magyar és szlovák földrajzi megnevezések is lesznek a tankönyvekben
2008, 11. 21.
Magyar
és szlovák nyelvű földrajzi megnevezéseket egyaránt tartalmazni fognak
a jövőben a szlovákiai magyaroknak szánt tankönyvek - állítja Ján
Slota, a koalíciós Szlovák Nemzeti Párt elnöke.
Slota szerint az első helyen a szlovák megnevezésnek kell állnia, s
csak azután jöhet a földrajzi név a nemzeti kisebbségek nyelvén is.
Robert Fico kormányfő azt ígérte: ezzel a
módosítással úgy fogják megoldani a földrajzi megnevezések anyanyelvű
használatának kérdését a szlovákiai nemzeti kisebbségi tankönyvekben,
hogy azzal "mindenki elégedett lesz".
Az oktatásügyi minisztérium azt javasolja a kormánynak, hogy a Magyar
Koalíció Pártja (MKP) által benyújtott módosítást ne támogassa. Maga a
tárca ugyanakkor semmiféle javaslatot nem tett. Állásfoglalásában azt
állítja, hogy az MKP javaslata a földrajzi nevek kisebbségi nyelven
történő írására sérti az államnyelvről szóló törvényt, illetve a
térképészeti törvényt.
Fico a magyar miniszterelnökkel való múlt szombati révkomáromi
találkozóján tett ígéretet a tankönyvek problémájának a megoldására.
Ígéretét kormánya szerdai révkomáromi kihelyezett ülésén megismételte.
Fico azt javasolta, hogy a magyar tankönyvekben a magyar megnevezés
szerepeljen az első helyen korrekt nyelvtani formában, s azt kövesse a
szlovák megnevezés.
Meglátjuk mi lesz belőle.
Levegőt még vehetünk,
de a "Kárpát-medence" kifejezést már betiltanák a tótok
A szlovák miniszterelnök-helyettes kijelentette: küzdeni fog a
Kárpát-medence kifejezés használata ellen. Újabb magyarellenes
offenzíva, mi meg csak tátjuk a szánkat.
Dusan Csaplovics szerint a magyar politikusok a kifejezésen ugyanazt
értik, mint Adolf Hitler a Mein Kampfban használt Lebensraumon, azaz
élettéren. A magyargyűlölő politikus bejelentette: küzdeni fog az
elnevezés használata ellen.
Kormánya már meg is kezdte a maga harcát. A belügyminisztérium
megtagadta egy hagyományőrző egyesület bejegyzését, mert a civil
szervezet alapszabály-tervezetében az állt, hogy a Kárpát-medencében
élő nemzetek kulturális értékeinek megőrzéséért kíván tevékenykedni.
A belügyminiszter az elutasítás indokolásában arra hivatkozott: a
Kárpát-medence elnevezés veszélyezteti Szlovákia területi egységét.
|
