A Tisza-gyilkosság Nyomtatás E-mail

 

 

Tisza István volt miniszterelnököt 1918. október 31.-én a mai Hermina úton bérelt lakásán lőtték agyon.  Felesége, és unokahúga, gróf Almásy Denise jelenlétében.

 

A gyilkosság gondolata – a Révai lexikon Tisza-per címszava szerint - Kéri Pál újságírótól eredt, aki tervének megnyerte Csernyák Imre századost, a katonatanács elnökét és együtt vettek rá több, a Károlyi pártkörbe járó katonaszökevényt a gyilkosság elkövetésére.

 

Kéri Pál és Csernyák Imre százados vezetésével két autón indultak Tisza lakására Pogány József újságíró, utóbb kommunista népbiztos, valamint Dobó István, Horvacsanovics Tivadar Sándor és Müller(más néven Kudaecker) nevű tengerészek, Sztanykovszky Tibor tartalékos zászlós, Hótter Sándor főhadnagy, Gaertner Marcel állítólagos vegyészmérnök, és egy Lánz nevű zászlós, valamennyien zöld katonaköpenyben és katonasapkával a fejükön.

 

Kéri Pál kinn maradt a villa előtt, Csernyák benn a kapunál állt meg, Hüttner, Müller illetve Kudaecker és Láng a villa körül a kertben helyezkedtek el, míg Pogány, Dobó, Sztanykovszky a villa előcsarnokába mentek s a szobájából feleségével és az unokahúgával gróf Almásy Denise-zel szembejövő Tiszát rövid szóváltás után agyonlőtték.

Tiszánál revolver volt, de ezt letette. Akkor nyitottak rá tüzet.

 

A gyilkosok közül Dobót halálra ítélték, és a börtönben halt meg.

 

Csernyák, Pogány, Horvacsanovics és Láng megszöktek.

Kérit később a Szovjetuniónak kiadták a magyar zászlókért cserébe.

 

Hüttnert 15 évre ítélték, a börtönben halt meg.

Fényes László újságíró ellen is vádat emeltek, de ezt később ejtették.

 

 

Pogány József is a Szovjetunióba menekült, Kohn Bélával együtt Sztálin egyik 37 körüli „tisztogatása” során végezték ki. Pogány a Népszava 1918-19-es főszerkesztőjeként nagy szerepet játszott a kommunisták hatalomra jutásában, Károlyira is igen nagy hatással volt. 1919. februárban még a kommunisták ellen agitált, de egy hónapra rá már az egyik legnagyobb hatalmú kommunista népbiztos volt.

 

Pogány apja, Schwarz Vilmos a pesti zsidó hitközség alkalmazottja, temetői előimádkozó volt, aki felakasztotta magát, miután a kommün bukása után a hitközség felmondott neki. Mikor a kommün alatt a temetőben gratuláltak neki, hogy milyen nagy ember lett a fia, ezt felelte: „Bárcsak a fiam koporsóját kísérhetném a sírjához.” (Az Újság, 1919. okt. 28.)

 

 

Károlyi kapcsolata a Tisza-gyilkosság elkövetőivel közismert volt, sokan őt tartották a felbujtónak.

 

 
< Előző   Következő >