1919. június 17. kedd

A Somogyi Munkás írta:

„Hurokra került - ismét egy kötélre érett jómadár, aki a maga piszkos érdekeivel akarta beszennyezni a proletárdiktatúra munkáját. A múlt vasárnap délelőtt azzal állított be a böhönyei Munkástanács hivatalos helyiségébe Sarducz Péter, a dávodpusztai termelési szövetkezet magtárosa, hogy telefonálni akar Terebesre.

A Munkástanács jelen volt tagjai készséggel megadták rá az engedélyt, mert Sarducz bizalmi embere volt a dávodpusztai földmunkásoknak. Az ünnepre való tekintettel azonban nem kapcsolta a központ a telefont.

Ez annyira kihozta a sodrából Sarduczot, hogy szidalmazni kezdte a Tanácsköztársaságot. Magánkívül ordította, hogy ő majd elvégzi a szocialisták dolgát. Nem papírra való kiszólásait végre leállították a tanácstagok, akik azonnal letartóztatták a jeles firmát, s jegyzőkönyvet vettek föl az esetről. Egyben utána jártak a dolognak. Ekkor kitudódott, hogy a nevezetes firma fölhasználva a vezetőségtől ravaszul kiváltott bizalmat, suba alatt arra bujtogatta a pusztabelieket, hogy a budapestieknek ne adjanak élelmet.

Hát ezzel a gazemberrel le kell számolni. Ez a hitvány róka a bűnök legnagyobbikát követte el.

Ez a nyomorult le akarta beszélni, hogy a jószívű pusztalakók élelmiszert küldjenek a fővárosi proletároknak, - azoknak a proletároknak, akik világot rendítő hőstettekkel tolják előre a proletárok élethalál harcmezején a küzdelem rajvonalait.

Ilyen gazembertől sajnálni kell a golyót is. Kötelet a nyakára, s föl kell húzni mindenki szeme láttára.

Csak az történik meg tele, amit a proletártestvéreknek ő kívánt. Sarducz a Forradalmi törvényszék börtönében várja az ítéletet.

De várják a proletárok is!"

* * *

Vasi Vörös Hirlap:

 „A vörösőrség ezredparancsnoksága felhívja a város összes lakosságát, hogy ha az Internacionale-t játsszák az utcán, a közönség kalaplevéve hallgassa végig!

Míg kávéházban, úgy egyéb nyilvános helyiségben felállással tisztelje meg ezen hymnuszt, mert aki ezen rendelkezésnek ellene szegül,  forradalmi törvényszék elé fog állíttatni.”

(325)

Egri Vörös Újság:

"Halló! Elvtársak!

Körhintám újból megnyitottam a vásártéren. Hétköznap 6-8-ig, vasár- és ünnepnap 2-8-ig kellemes zenével szórakoztatom a kedves elvtársakat.

Tulajdonos."

* * *

Népszava Interjú Szamuely Tiborral

„A villamosokon és az utcákon és különböző pályaudvarokon írógéppel írt kis röpcédulákat osztogatnak, amelyekben agyonlőtt vasutasokról beszélnek, akiket mind a sztrájkból kifolyóan lőttek volna agyon. A hírekre vonatkozóan a Népszava munkatársa kérdést intézett Szamuely Tibor népbiztos elvtárshoz, aki az ellenforradalmi rágalmakról a következőket mondta:

  - A dunántúli ellenforradalmárok leverése egyáltalán nem volt olyan nehéz föladat, amint azt sokan gondolják, de még kevésbé volt olyan véres, amint azt  különböző forrásokból regélik. Sőt, mondhatnám, hogy az egész Sopron- és Vas megyei ellenforradalom hasonlatos volt egy komédiához, amelyben elbutított kisgazdák és különböző falusi söpredékek játszották a szerepet és néhány kalandor földbirtokos és volt tiszt rendezték az egész színjátékot. A budapesti vasasok és vörösőrök puszta megjelenése és katonazenével való fölvonulása elegendő volt ahhoz, hogy a síppal, dobbal és különféle rémmesékkel összecsődített parasztok eldobálják fegyvereiket és szerteszét fussanak a falvakba.

A bűnösök kinyomozása és összeszedése azután már gyerekjáték volt. A kiszabott  büntetésekről olyan rémmesék keringenek, hogy ezekről nyilatkozni is fölöslegesnek tartom. Mindenesetre meg kell azonban cáfolnom azt a világos, átlátszó szándékkal terjesztett hazugságot, hogy harminc, illetne egyesek szerint néhány száz vasutast lövetett volna agyon a rögtönítélő törvényszék. A leghatározottabban kijelentem, hogy a rögtönítélő törvényszék a Dunántúlon a sztrájk miatt egyetlen egy vasutast sem lövetett agyon, még csak le sem tartóztatott egyetlen egyet sem. ...

Mindenki, aki vasutasok agyonlövetéséről vagy a sztrájk miatti elítéléséről, illetve letartóztatásáról beszél, egész egyszerűen hazudik és vele szemben, mint a proletariátus ellenségével, mint az ellenforradalom szítójával le kell számolni."

* * *

„HIRDETMÉNY
A magyar Tanácsköztársaság Hadügyi Népbiztossága 140954/26-1919. számú rendelete értelmében közhírré tétetik, hogy miután 1919. évi április hó 1-től az illetmények szabályoztattak, a hadirokkantak, hadiárvák, hadiözvegyek stb. ideiglenes segélye 1919. évi június végével beszüntettetik.
Felhívatnak a hadi rokkantak, hadiözvegyek, árvák és ideiglenes segélyesek, hogy fehér vagy piros fizetési könyvecskéiket adják le a városi rokkantügyi osztálynál, Nagykanizsa Kossuth téri  méntelep laktanyán 1919. évi június hó 30-án.

Nagykanizsa, 1919. évi június hó 17.

Direktórium” (326)

* * *

1919. június 17. kedd

Ezen a napon mutatkoztak először a Vörös Hadsereg bomlásának súlyosabb tünetei.
Böhm Vilmos alábbi két távirata a megfordíthatatlan fegyelemromlás kezdetét jelentette:

„Szántó Béla és Kun Béla elvtársaknak

Budapest, Hungária

SS hfp. különvonata 368 6/1710/30 m.

A 14. munkásezredtől a Budapesten való átutazás alkalmából igen sokan önkényesen eltávoztak. Tegnap este 11 órai jelentés szerint az egész ezred létszáma 280 ember. Az első zászlóaljtól (északi főműhely) a fogyaték 60 százalék, a második zászlóaljtól (északi főműhely és Ganz-vagongyár) 30 százalék. A hadosztályparancsnokság jelentése szerint az eltávozás oka állítólag az asszonyok agitációjában keresendő.

Kérem a szükséges intézkedéseket megtenni.

Böhm 1097/hfp."

* * *

„Kun Béla, Szántó Béla Budapest, Hungária.

SS hfp. különvonata 366 6/1710/10 m.

Továbbítom az alábbi jelentést:

«Jelentem, hogy az átvonuló 14-ik ezred északi főműhely politikai megbízottjától a következő jelentést kaptam:

1. Az északi főműhelyben az asszonyokkal nyilatkozatokat íratnak alá, hogy férjeik önként jelentkeztek a harctérre. Ez nagy pánikot szült, mert az asszonyok azt hiszik, hogyha ezeket aláírják, ha férjeik elesnek, semmit sem fognak kapni.

2. A 14-ik ezredből ellógók most, mikor Budapesten hat óra szabad tartózkodás volt, így fogadták a harctérre visszainduló társaikat: Hát maguk még nem józanodtak ki?

3. Az otthon maradt gyári munkásság felszólította azokat az asszonyokat, akiknek férjeik a harctéren vannak, hogy ha férjük hazajön, ne engedjék többé ki a frontra, mert a vágóhídra viszik őket.

Ilyen körülmények között a 14-ik ezred harcképessége minimális, bizonyítja az a körülmény is, hogy pl. a Popper-századból 85 százalék hiányzik, valamennyi Budapesten maradt.

Kérek erélyes intézkedést, hogy az otthon maradottak a legsürgősebben vonuljanak be.

Soh, 4. h. o. pol. megb.»

Miután intézkedések folyamatban vannak, fenti jelentést is tudomásukra adom.

Böhm, 1097. hfp."

Mivel az északi főműhelyből bevonult 14. ezredbeli katonák civilben járműjavító munkásokként a MÁV alkalmazottai voltak, közvetlen összefüggés van a lezajlott vasutassztrájk és a táviratokban említett dezertálások között.

Az is bizonyos, hogy a Szamuely rémbíráskodásairól szerteröppenő hírek siettették a bomlás kezdetét a hadseregben, annál is inkább, mert a rettegett különvonat a vasutasok sztrájkja miatt járta be Észak-Dunántúlt pünkösd hetében. (327)