1919. június 14. szombat Nyomtatás E-mail

 


 

1919. június 14. szombat

 

 

A közoktatásügyi népbiztosság közleménye:

„Az új kor szellemének megfelelően kell tanítani az iskolákban is.

Ez vezette a közoktatásügyi népbiztosságot, midőn elrendelte, hogy az elemi- és középiskolák részére új olvasó-, illetőleg történeti könyveket készíttet.

A régi, sok ferdeséget, sőt szándékos butaságot is tartalmazó könyveket be kell szedni a tanulóktól, kik ezek helyett a mai kor szellemének megfelelő új tankönyveket fognak kapni."

* * *

 

Szamuely Tiborné Szilágyi Jolán sorai:

„Tibor júniusban, egyik útjáról visszajövet, hatalmas bőrönddel állított be. Megölelt, megcsókolt:

- Hoztam valamit, de nem játéknak. Készíts róluk pontos leltárt és vidd el a Nemzeti Bankba, helyezd el a páncélszekrénybe. Nekem nincs időm, dolgom van.

Elmondta, hogy a Lenin-fiúk kinyomozták néhány elhagyott grófi kastélyban az eldugott ékszerek rejtekhelyét.

Kinyitottam a bőröndöt. A szemem koprázni kezdett. Ennyi drágaságot még életemben nem láttam! Címeres arany cigarettatárcák tucatjával, arany dobozok, serlegek, hosszú, vastag aranyláncok, ezüsttányérok, arany- és platina órák. Régifajta kulcsos órák, fekete vagy kék zománccal, berakott briliánsokkal. Karórák, karperecek ékkövekkel: topáz, smaragd, ametiszt, gyémánt, opál. Igazgyöngy-füzérek, fülbevalók, diadémok, ékköves gyűrűk. Még lóékszerek, kardok és tőrök is voltak drágakövekkel kirakna.

Láttam: Tibor a szeme sarkából figyel. Hozzá szaladtam:

- Nem szédülök el, ne félj! Mindjárt elkezdem a munkát, de engedd meg, hogy párat felpróbáljak.

Tibor megölelt:

- Lesz itt munka elég, nekem mennem kell! - és elment. Elment! Pedig aznap születésnapom volt.

Félóra múlva pedig visszatért, hóna alatt egy nagy doboz csokoládé bonbonnal:

- A születésnapodra - mondta és megcsókolt.

- De most már tényleg itt hagylak, be kell mennem Kun Bélához, - addig csak szórakozz!

Nekifogtam a lajstromozásnak. Előbb fajtájuk, nagyságuk, hozzávetőleges értékük szerint osztályoztam a kincseket. Az érdekesebb darabokat felpróbáltam a tükör előtt. Gyönyörűek voltak - és egyszerre meggyűlöltem őket. Eszembe jutott, hány és hány embernek kellett látástól vakulásig robotolnia, hogy az uraság, a gróf, a bankár egy-egy ilyen gyönyörűséget aggathasson a feleségére vagy a szeretőjére. Csináltam a leltárt és többet nem próbáltam."

(317)

* * *

 

Rögtön a pártkongresszus után összeült a tanácsok országos gyűlése, hogy - legalább a forma kedvéért - államjogilag is jóváhagyassa eddigi működését a forradalmi kormányzótanács és felhatalmazást nyerjen további működéséhez.

Minden ötvenezer dolgozót egy-egy küldött képviselt a Városi Színházba összehívott tanácskozáson.

Az új pártvezetőség tagjai, a népbiztosok és más exponált beosztású vezetők hivatalból vettek részt a tanácsok országos gyűlésén. Ott volt természetesen Szamuely Tibor is.

A kongresszusról központilag kiadott tudósítást juttattak el a napilapokhoz, amely így kezdődött:

„Ezeréves alkotmányt temetnek önök ma a sírba, egy alkotmányt, melynek ezeréves fejlődése nem hozott mást, csak a törpe kisebbség brutális uralmát.

A temetés és újjászületés nagyszerű ünnepe zajlott le ma a tanácsok első országos kongresszusának megnyitó ülésén. A temetés egyszerű volt és rövid.

A mázsás kő, melyet elhelyeztünk az elnyomás és kizsákmányolás sírján, nem mozdul többé!”

Bokányi Dezső meleg hangján hömpölyögtek végig ezek a temetői szavak a pusztuló Magyarországon.

* * *

 

Bécsújhelyen (Wiener-Neustadt) megtartották a másnapra tervezett bécsi kommunista fegyveres felkelés főpróbáját.

Kun Béla utasításai alapján mindent elkövetett Bettelheim Ernő, hogy a bécsújhelyi vörös győzelem nagy lélektani előnyével induljanak rohamra az osztrák főváros birtoklásáért.

Ahogy Bettelheim Kun Bélának engedelmeskedett, úgy Bettelheim akarata szerint vitte utcára az embereket Franz Koritschoner osztrák kommunista vezér.

De Franz Koritschoner hiába tüzelte elszánt, végső harcra a résztvevőket, lázadásukat könnyűszerrel letörte a kormány karhatalma.
(318)

A bécsújhelyi zendülés felszámolásával egy időben Bécsben tömegesen vették őrizetbe mindazokat a kommunistákat, akikről az osztrák rendőrség nyilvántartása alapján feltételezték, hogy szerepet játszhatnak a következő napi esetleges hatalomátvételi kísérletben.

* * *


Ipolyságról, Hont vármegye székhelyéről küldték Kun Bélának e napon az alábbi táviratot:

„Túszként a csehek a következőket vitték el: Vadas Rezsőt, Harkányi Ivánt, Zsigárdi Aladárt, dr. Apjáry Bélát, Hirsch Lipótot, Lukács Jánost, Székely Bélát, Blahó Istvánt, Budolják elvtársat és nővérét, Laczkovszky Istvánt és Várady csendőr őrmestert. Biztos tudomásom van arról, hogy Zólyomban tizenöt személyt, közöttük két nőt és egy tizenöt éves gyermeket akasztottak föl.

Nagy Lajos
Hont megye kormányzótanácsi biztosa."

 
< Előző   Következő >