1919. március 25. kedd Nyomtatás E-mail






1919. március 25. kedd



Nyilvánosságra hozták a forradalmi kormányzótanács 12 pontból álló, hosszú szövegű rendeletét a Vörös Hadsereg felállításáról.

„1. A Forradalmi Kormányzótanács elrendeli a Magyarországi Tanácsköztársaság forradalmi fegyelmen alapuló új proletár hadseregének alakítását a következő alapokon:

A hadsereg neve: Vörös Hadsereg. (28)

A Vörös Hadsereg elsősorban a szervezett munkásságból toborzott és a jelenleg fegyverben álló proletárkatonákból áll. A hadseregbe való belépésre jogosít a csapattestek bizalmi testületének, vagy a Magyarországi Szocialista Pártnak, vagy a szakszervezetnek, vagy pedig a munkás és földművesszegények tanácsának ajánlása.

2. A Vörös Hadsereg katonái teljes ellátást, ruházatot, fölszerelést és havi 450 korona fizetést kapnak. A Vörös Hadseregben szolgáló katonák hozzátartozóiról gondoskodás történik olyképpen, hogy minden családtag után havonként 50-50 korona családi pótlékot kapnak. A családos katonák félévenként 300 korona lakbérben részesülnek. Jutalomdíj hat havi kifogástalan szolgálat után 300 korona. ...

3. A Vörös Hadsereg legfelsőbb irányítója a Forradalmi Kormányzótanács. A hadsereg közvetlen irányítását és szervezését a hadügyi népbiztosság végzi. ... „


*  *  *


A Vörös Hadsereg felállításáról szóló rendelettel együtt, a Népszava e napi számában jelent meg Várnai Zseni kommunista költőnő lelkesítő verse:

„Azt mondtam én édes fiam:
Ne menj fiam a csatába,
Lelkem fiam,
Drága vérem,
Katonának fából lába,
Ne menj fiam a csatába.

De most mondom, édes fiam,
Hallod fiam? megvirradt már!
Szól a kakas,
Kukorékol,
Tiéd a föld, a kék határ,
Az erdő, a dalos madár.

Hazátlanok szent hazáját
Ezer szívvel, ezer karral,
Szeresd fiam,
Védd meg fiam
Milliónyi akarattal
Tűzzel vassal. népharaggal,

Most én mondom: szülőanyád!”(29)


*  *  *


RENDELET

A Vörös Hadseregnek haladéktalanul gépjárművekre van szüksége. A hadügyi népbiztosság elrendeli tehát, hogy a Budapesten és a szomszédos községek területén lévő minden személyszállító és teherautómobilt és motorkerékpárt a hozzá tartozó teljes fölszereléssel március 28-án reggel 8 órakor a Vérmezőn be kell mutatni, tekintet nélkül arra, hogy a kocsit a hadügyi népbiztosságnál előzetesen bejelentették-e már. ...

Azok, akiknek birtokában olyan gépkocsi van, amely nem üzemképes, ennek bejelentésére személyesen tartoznak a szemle helyén megjelenni és a kocsira vonatkozó pontos adatokat ott élőszóval előadni. Az, aki e rendeletnek nem tesz eleget, üzemképes kocsiját be nem mutatja, vagy pedig azt mesterségesen üzemképtelenné teszi, a megjelent kormányzótanács rendelet alapján a forradalmi törvényszék elé kerül.

Budapest, 1919. március 25.

Pogány, hadügyi népbiztos."


*  *  *


Elrendelte a Kormányzótanács a házasságon kívül született gyermekek egyenjogúságát:

„1. A Magyarországi Tanácsköztársaság törvénytelen gyermeket nem ismer. Mindazok a jogok és kötelezettségek, amelyek a törvényes házasságból született gyermeket megilletik, pl. névviselés, tartás, családi pótlék, stb. csorbítatlanul kiterjednek azokra a gyermekekre is, akik házasságon kívül születtek.

2. Ha a gyermek születési anyakönyvéből nem tűnik ki, hogy ki a gyermek atyja, ezt akár a gyermeknek, akár az anyjának kérelmére hatósági úton, külön eljárással kell megállapítani.

Az anya vagy a gyermek kérelmére a születési anyakönyvbe a gyermek atyjaként be kell jegyezni azt, aki ellen a gyermek javára jogerős bírósági ítélet azért állapított meg tartási kötelezettséget, mert az anyával nemileg érintkezett. Nincs helye a bejegyzésnek, ha a tartási kötelezettség megállapítása többekkel szemben történt.

3. Az atyaság anyakönyvi bejegyzése után a gyermek születési anyakönyvéből csak oly kivonatot szabad kiállítani, melyből nem tűnik ki, hogy az atyaság bejegyzése utólagosan történt."


*  *  *


Bécsbe érkezett a budapesti kormányzótanács követe, Bolgár Elek, Kun Béla személyes bizalmasa. Állomáshelyére a Károlyi-kormány volt államtitkára, Diner-Dénes József kísérte el, mivel Diner-Dénesnek szoros baráti kapcsolatai voltak Ausztria vezetőivel, a hatalmon lévő szociáldemokrata párt politikusaival. Bolgár Eleket rögtön  megérkezése után elvitte bemutatni az osztrák kormány tagjainak. Renner kancellárt és Bauer külügyminisztert arról akarták meggyőzni, hogy üdvös lenne, ha Bécs követné Budapest példáját. Mind Renner, mind Bauer lehetetlennek tartotta a kommunisták bécsi hatalomátvételét, de ígéretet tettek, hogy a legszorosabb diplomáciai és gazdasági együttműködéssel fogják segíteni a magyarországi vörös kormányt.

Bolgár Elek és Diner-Dénes József kérték a hadianyag-szállítás szabaddá tételét. A bécsi vezetők, hivatkozva az antant szigorú viselkedésére, nem tettek határozott ígéretet, de Deutsch hadügyi államtitkár biztosította Kun Béla képviselőit, hogy hallgatólagosan tudomásul veszi a kormányzótanács katonai természetű vásárlásait.(30)


*  *  *


Dr. Kelemen Béla
közigazgatási szakember, hivatásos politikus Csongrád vármegye és Szeged város főispánja volt a királyi Magyarországon.


A Tanácsköztársaság idején mindvégig Szegeden tartózkodott és az ellenforradalmi szervezkedés polgári irányítója volt. Működéséről, élményeiről szoros, részletes naplót vezetett. Följegyzései alapvető fontosságúak a korszak iránt komolyabban érdeklődők számára. Az alábbi idézet az ő fogalmazása:

„Március 25-én hajnalban a franciák egy szerelvényen, melyet Szeged-Rókus állomáson állíttattak össze, egy 8 tisztből és 377 emberből álló különítményt indítottak útnak Aradra. Minthogy az arad-csanádi vasúton a forgalom szünetelt, az irányítás Békéscsabán át történt. Ekkor Békéscsabán székelt a Vörös Hadsereg kötelékébe beosztott néhai 23. hadosztály parancsnoksága. A parancsnokság kora reggel értesítést kapott, hogy a francia különvonat Szegedről elindult. Reggel hét órakor Békéscsabán riadót fújtak s az összegyülekezett vöröscsapatokat egy üres tehervonaton kivitték Nagygerendásra, ahova két páncélvonatot is kiküldtek. A páncélvonatokat úgy állították fel, hogy a franciák vonatának közéjük kellett befutni, amikor a francia vonat megérkezett, a franciákat Andrássy Gyula békéscsabai városparancsnok és Székely Lajos ügyvéd, az ottani direktórium vezetője, megadásra szólították fel. A francia tisztek tiltakoztak ugyan, de a két páncélvonat és a felállított gépfegyverek közt kelepcében lévén, lefegyverezték őket. A letartóztatott franciákat Békéscsabán két napig tartották fogva, onnét Szolnokra vitték őket, s onnét néhány nap múlva a budapesti antantbizottság fellépésére szállították el őket Aradra. Felszerelésük nagy része a békéscsabai vörösök kezén elkallódott."


*  *  *


A vörös hatalom vezetői kezdettől elsőrendű érdeküknek tekintették a kifogástalanul működő értesülési hálózatot. Mindenekelőtt az általuk ellenforradalmi cselekménynek mondott esetekről szóló értesüléseket tartották fontosnak.

25-én érkeztek először jelentések Budapestre, a belügyi népbiztosságra vidéki letartóztatásokról. Direktóriumi rendeletre a Pest megyei Kistarcsán a községi bírót és a katolikus papot, a Szabolcs megyei Kisvárdán a katolikus plébánia káplánját és egy cipészmestert, a Szatmár megyei Kálmándon szintén a katolikus papot és egy katonatisztet, s ugyancsak Szatmár megyében Koródi Katona János szolgabírót vették őrizetbe, hogy forradalmi törvényszék elé állítsák őket.
(31)

*  *  *


Szuromi László 30 éves vöröskatona, a munkásokból toborzott század közlegénye elhagyta őrhelyét, élesre töltött puskával járta a várost, ivott, részegen lövöldözött. A kecskeméti katonai rögtönítélő bíróság golyó általi halált mondott ki rá.

Az ítéletet késedelem nélkül végrehajtották.

 
< Előző   Következő >