1919. március 29. szombat

Kun Béla: A proletariátus egységéről (cikk a Népszavában)

„Nehéz és keserves küzdelmek várnak ránk!

Amiatt, mert szimbóluma lettünk a proletariátus nemzetköziségének, egészen bizonyos, hogy el nem veszhetünk. A harmadik szovjetkongresszuson Lenin azt mondotta, hogy mi ráalapítottuk forradalmunkat a proletariátus nemzetközi forradalmára. Nem építettünk ingatag talajra, mert a forradalom jön. A forradalom csakugyan jött, és száguld tovább.” (37)

*  *  *

Részletek a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről szóló rendeletből:

„1.§. A Magyarországi Tanácsköztársaság az oktatás ügyét állami feladatnak tekinti. Ehhez képest a Tanácsköztársaság valamennyi nem állami nevelési és oktatási intézetet kezelésébe veszi át.

2.§. Mindazokat, akik a Tanácsköztársaság társadalmába és szellemébe beilleszkednek, képességükhöz mérten szolgálatába kívánja állítani. Ennek folytán a nem állami nevelési és oktatási intézetek alkalmazottai közül azokat, akik ennek a feltételnek megfelelnek, a Tanácsköztársaság szolgálatába veszi át. Az egyházi személyeket (papokat, szerzeteseket, apácákat) azonban csak akkor, ha világi személyekké lesznek.

3.§. Az egyesek és közületek (községek, hitközségek) kötelesek mindazokat a járulékokat, amelyekből az intézetüket eddig egészben vagy részben fenntartották, a végleges rendezésig az eddigi módon az intézetek céljaira továbbra is beszolgáltatni.

4.§. Az intézetek céljaira szolgáló ingatlanok és ingók átadásának megtagadása, annak késedelmes foganatosítása, az ingók bárminemű megrongálása, elrejtése, elvitele, az intézetek fenntartására szolgáló járulékok beszolgáltatásának elmulasztása, késedelmes vagy az eddigi módon való teljesítése bűncselekmény. Az ilyen bűncselekmény elkövetőit forradalmi törvényszék elé kell állítani.

Budapest, 1919. március 29.

A Forradalmi Kormányzótanács

Garbai Sándor s. k. a Kormányzótanács elnöke
Kunfi Zsigmond s. k. közoktatásügyi népbiztos”

*  *  *

A belügyi népbiztosság szolgálati utasítására kötelezővé tették az utasok személyi motozását a budapesti pályaudvarokon.

Ezzel az intézkedéssel is elejét akarták venni az értékek külföldre csempészésének. Azt a motozók döntötték el, mennyi pénz vagy más érték maradhatott az utasnál. Mindenfajta jegyzett idegen valutát, bankbetétet, nemesfémet és egyéb ékszert tetszés szerint elkobozhattak az igazoltatók.

*  *  *

„XVI. RENDELET

1. Felhatalmazzuk a szociális termelés népbiztosát, hogy az arany tárgyak és ékszerek elárusításával foglalkozó üzleteket igénybe vegye olyanképpen, hogy kiküldöttek útján átveszi ezen üzletben lévő mindazokat az aranytárgyakat és a zsebórák kivételével aranyba nagy más anyagba foglalt nagy foglalat nélküli ékszereket és drágaköveket, amelyeknek jelenlegi értéke 500 K-t meghaladja.

2. A Forradalmi Kormányzótanács az üzletekből beszolgáltatott és beszedett értéktárgyakat akár eladás, akár más úton értékesíteni fogja.

3. A Forradalmi Törvényszék ítél azok felett, akik a rendelet szabályait megszegik.

Budapest, 1919. március 29.

A Forradalmi Kormányzótanács.” (38)

*  *  *

Idézet a Vörös Újság e napi számából:

„Kipucoltuk a mágnáskaszinót.

A legkiáltóbb bűnbarlangja a régi, letűnt világnak a Nemzeti Kaszinó, a feudális urak, mágnások és egyéb népnyúzó degeneráltak társaságának klubja, a Kossuth Lajos utcában.

Henyélő urak kaszinóira nincs többé szükség. A tanácsköztársaság lefoglalta az összes kaszinókat.”

*  *  *

Napokon át  öthasábos szalagszövegben hirdették az újságok:

"szombaton, március 29-én az összes színházakban, kabarékban és mulatókban Vöröskatona-est!"

Szamuelyné Szilágyi Jolán emlékezése szerint:

„Tibornak a Király Színházban kellett beszélnie. Két Lenin-fiúval együtt várakoztunk a színfalak mögött, míg a kerületi tanácselnök a bevezető beszédet elmondta.

Különös, romantikus és ugyanakkor kijózanító környezet volt. Mindennek a fonák oldalát láttuk.

A statisztanők és balett-táncosok is itt várakoztak velünk, Tibor beszéde után látványos operettet adnak majd elő.

Tibor zavarba jött ennyi nőies nő között. A Lenin-fiúk is egészen csendesek lettek a szokatlan környezetben.

Tibor színpadra lépett. A Lenin-fiúk a kulisszák mögött, közvetlen a közelében helyezkedtek el, és benéztek a nézőtérre, lőfegyvereiket készenlétben tartották.”

*  *  *

A Vörös Hadsereg létrehozásáért folytatott toborzókampányban részt vett a tanácsköztársaság valamennyi vezetője.

Miközben Szamuely a Király Színházban szónokolt, ugyanabban az időben számos politikai vezér és népbiztos szerepelt színpadon. Kun Béla a Vígszínházban, Pogány József a Nemzeti Színházban, Kunfi Zsigmond a Belvárosi Színházban, Weltner Jakab az Operaházban, Vágó Béla a Városi (ma Erkel) Színházban agitált a Vörös Hadsereg szükségessége mellett, majd ingyen tekinthette meg a közönség a politikai beszédeket követő alkalmi díszelőadásokat.