1919. március 29. szombat
Kun Béla: A proletariátus egységéről (cikk a Népszavában)
„Nehéz és keserves küzdelmek várnak ránk!
Amiatt,
mert szimbóluma lettünk a proletariátus nemzetköziségének, egészen
bizonyos, hogy el nem veszhetünk. A harmadik szovjetkongresszuson Lenin
azt mondotta, hogy mi ráalapítottuk forradalmunkat a proletariátus
nemzetközi forradalmára. Nem építettünk ingatag talajra, mert a
forradalom jön. A forradalom csakugyan jött, és száguld tovább.” (37)
* * *
Részletek a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről szóló rendeletből:
„1.§.
A Magyarországi Tanácsköztársaság az oktatás ügyét állami feladatnak
tekinti. Ehhez képest a Tanácsköztársaság valamennyi nem állami
nevelési és oktatási intézetet kezelésébe veszi át.
2.§.
Mindazokat, akik a Tanácsköztársaság társadalmába és szellemébe
beilleszkednek, képességükhöz mérten szolgálatába kívánja állítani.
Ennek folytán a nem állami nevelési és oktatási intézetek alkalmazottai
közül azokat, akik ennek a feltételnek megfelelnek, a Tanácsköztársaság
szolgálatába veszi át. Az egyházi személyeket (papokat, szerzeteseket,
apácákat) azonban csak akkor, ha világi személyekké lesznek.
3.§.
Az egyesek és közületek (községek, hitközségek) kötelesek mindazokat a
járulékokat, amelyekből az intézetüket eddig egészben vagy részben
fenntartották, a végleges rendezésig az eddigi módon az intézetek
céljaira továbbra is beszolgáltatni.
4.§.
Az intézetek céljaira szolgáló ingatlanok és ingók átadásának
megtagadása, annak késedelmes foganatosítása, az ingók bárminemű
megrongálása, elrejtése, elvitele, az intézetek fenntartására szolgáló
járulékok beszolgáltatásának elmulasztása, késedelmes vagy az eddigi
módon való teljesítése bűncselekmény. Az ilyen bűncselekmény elkövetőit
forradalmi törvényszék elé kell állítani.
Budapest, 1919. március 29.
A Forradalmi Kormányzótanács
Garbai Sándor s. k. a Kormányzótanács elnöke
Kunfi Zsigmond s. k. közoktatásügyi népbiztos”
* * *
A belügyi népbiztosság szolgálati utasítására kötelezővé tették az utasok személyi motozását a budapesti pályaudvarokon.
Ezzel
az intézkedéssel is elejét akarták venni az értékek külföldre
csempészésének. Azt a motozók döntötték el, mennyi pénz vagy más érték
maradhatott az utasnál. Mindenfajta jegyzett idegen valutát,
bankbetétet, nemesfémet és egyéb ékszert tetszés szerint elkobozhattak
az igazoltatók.
* * *
„XVI. RENDELET
1.
Felhatalmazzuk a szociális termelés népbiztosát, hogy az arany tárgyak
és ékszerek elárusításával foglalkozó üzleteket igénybe vegye
olyanképpen, hogy kiküldöttek útján átveszi ezen üzletben lévő
mindazokat az aranytárgyakat és a zsebórák kivételével aranyba nagy más
anyagba foglalt nagy foglalat nélküli ékszereket és drágaköveket,
amelyeknek jelenlegi értéke 500 K-t meghaladja.
2. A
Forradalmi Kormányzótanács az üzletekből beszolgáltatott és beszedett
értéktárgyakat akár eladás, akár más úton értékesíteni fogja.
3. A Forradalmi Törvényszék ítél azok felett, akik a rendelet szabályait megszegik.
Budapest, 1919. március 29.
A Forradalmi Kormányzótanács.” (38)
* * *
Idézet a Vörös Újság e napi számából:
„Kipucoltuk a mágnáskaszinót.
A
legkiáltóbb bűnbarlangja a régi, letűnt világnak a Nemzeti Kaszinó, a
feudális urak, mágnások és egyéb népnyúzó degeneráltak társaságának
klubja, a Kossuth Lajos utcában.
Henyélő urak kaszinóira nincs többé szükség. A tanácsköztársaság lefoglalta az összes kaszinókat.”
* * *
Napokon át öthasábos szalagszövegben hirdették az újságok:
"szombaton, március 29-én az összes színházakban, kabarékban és mulatókban Vöröskatona-est!"
Szamuelyné Szilágyi Jolán emlékezése szerint:
„Tibornak
a Király Színházban kellett beszélnie. Két Lenin-fiúval együtt
várakoztunk a színfalak mögött, míg a kerületi tanácselnök a bevezető
beszédet elmondta.
Különös, romantikus és ugyanakkor kijózanító környezet volt. Mindennek a fonák oldalát láttuk.
A statisztanők és balett-táncosok is itt várakoztak velünk, Tibor beszéde után látványos operettet adnak majd elő.
Tibor zavarba jött ennyi nőies nő között. A Lenin-fiúk is egészen csendesek lettek a szokatlan környezetben.
Tibor
színpadra lépett. A Lenin-fiúk a kulisszák mögött, közvetlen a
közelében helyezkedtek el, és benéztek a nézőtérre, lőfegyvereiket
készenlétben tartották.”
* * *
A Vörös Hadsereg létrehozásáért folytatott toborzókampányban részt vett a tanácsköztársaság valamennyi vezetője.
Miközben
Szamuely a Király Színházban szónokolt, ugyanabban az időben számos
politikai vezér és népbiztos szerepelt színpadon. Kun Béla a
Vígszínházban, Pogány József a Nemzeti Színházban, Kunfi Zsigmond a
Belvárosi Színházban, Weltner Jakab az Operaházban, Vágó Béla a Városi
(ma Erkel) Színházban agitált a Vörös Hadsereg szükségessége mellett,
majd ingyen tekinthette meg a közönség a politikai beszédeket követő
alkalmi díszelőadásokat.
|