1919. április 2. szerda Nyomtatás E-mail

 

 

1919. április 2. szerda

 

 

Leo Rothziegel szélsőbaloldali anarchista forradalmár vezetésével 1200 katonaviselt osztrák kommunista érkezett Budapestre, hogy a magyarországi Vörös Hadsereg önkénteseiként harcoljanak, ha támadás érné a tanácsköztársaságot.

 

 

*  *  *

 

 

Rendelet a katonának önként jelentkező diákoknak adandó kedvezményről:

 

„Mindazoknak a tanulóknak, akik igazolják, hogy a Vörös Hadseregbe beléptek, annak az iskolai osztálynak elvégzéséről, amelybe jártak, az osztálybizonyítványt ki kell adni. Ha az osztálybizonyítvány alapján a tanuló már az érettségi vizsgálat letételére is jogosult volna, az osztálybizonyítvánnyal együtt az érettségi bizonyítványt is nyomban ki kell adni.

 

Budapest, 1919. április 2.

Közoktatásügyi Népbiztosság.”

(56)

 

 

*  *  *

 

 

A Népszavából:

 

„Nincs többé tábori pap, nincs katonai lelkészet. A hadügyi népbiztos rendeletben megszüntette. A Magyar Tanácsköztársaság vöröskatonájának nincs papra szüksége, az élet válságos pillanataiban erkölcsi ereje el nem hagyja.”

 

 

*  *  *

 

FELHÍVÁS

A hadügyi népbiztosság fölhívja az összes Magyarországon tartózkodó mindazon zenészeket (vonós, fúvós), akik szakszervezeti tagok és a Vörös Hadsereg zenekarába, mint működő zenészek belépni óhajtanak, jelentkezzenek azonnal a hadügyi népbiztosság zenekarosztályánál (Vár, Dísztér).

 

A Budapesten és környékén lakók személyesen naponta 10-1 óráig, a vidékiek pedig egyelőre írásban jelentkezzenek. Tájékoztatásul közöljük, hogy a zenekari katona illetményei azonosak a Vörös Hadsereg összes illetményeivel és ezen fölül 430 korona zenepótdíjban részesülnek. A kaszárnyában lakás nem kötelező.

 

Szamuely népbiztoshelyettes”

 

 

*  *  *

 

 

1919. április 2. szerda  -  SZOVJETmagyarország

 

 

A kormányzótanács elfogadta az ideiglenes alkotmányt, mely változtatás nélküli fordítása volt az oroszországi bolsevik szovjet alkotmánynak.

 

A falvak és városok községi munkástanácsokat, a fővárosban pedig kerületi munkástanácsokat hívtak életre választással.

 

A felsőbb hatalmi testületeket közvetve választották, illetve delegálták.

A községek és városok a maguk tanácstag-küldötteiből alakítottak járási tanácsot, ugyanilyen módon a járási tanácsok megyei tanácsot; ezek küldötteiből tevődött össze a munkás-, katona- és földműves tanácsok országos gyűlése, mint a legfőbb alkotmányos hatalom letéteményese. Tagjai közül került ki a százhúsz tagú intézőbizottság, amelynek feladata volt megválasztani a legfőbb végrehajtó hatalmi testületet, a népbiztosokból álló Kormányzótanácsot.

 

Elvét és szerkezetét tekintve nem volt egyéb ez az ideiglenes alkotmány, mint az oroszországi bolsevik párt Szervezeti Szabályzatának alkalmazása az államéletre. Vagyis a pártállam-állampárt rendszerének elfogadtatása az alkotmány erejével.

 

A választójogra vonatkozó törvényerejű rendelet kimondta:

 

„Nem választhatók, akik nyereség szerzése céljából bérmunkásokat alkalmaznak, munka nélkül jövedelemből élnek, kereskedők, lelkészek, szerzetesek, elmebetegek és olyanok, akiknek politikai jogai aljas indokból elkövetett bűncselekmény miatt fel vannak függesztve.

A szavazás titkos.

 

A kormányzótanács fölülbírálhatja a választási eredmények megállapítását és a szabálytalan választásokat megsemmisítheti.”

(57)

 

 

*  *  *

 

 

Böhm Vilmos megállapítása a fenti módon alkotmányosított szovjetmagyarországi hatalom jellegéről:

 

„Tanácsmagyarországban a különböző kormányzótanácsi és politikai megbízottak ezrei között volt  néhány száz derék, normálisan gondolkodó, felelősségének tudatában cselekvő, a forradalom érdekeit mindenekfölött állónak tartó politikai megbízott. De ezek elvesztek a törtetők, a stréberek, a haszonlesők, a demagógok és a radikális fráziskergetők hatalmas táborában.

 

A kormányzótanácsi és politikai megbízottak serege gyakorolta a tulajdonképpeni végrehajtó és igazságszolgáltató hatalmat: - EZ, és semmi más volt a hatalmi lényege a Magyar Tanácsköztársaságban annak, amit a proletariátus diktatúrájának neveztek.
Ez a rendszer nem a proletariátus, hanem egy, a fegyveres erő fölött rendelkező csoport diktatúrája, amely gyakran szembefordult még a proletársággal is”

 

 

*  *  *

 

 

Rendelettel engedélyezték a bolti árusítást, azzal a feltétellel, ha az üzlet tulajdonos ellenőrzött leltárban már bevallotta árukészletét. Katonai eszközök, szőrmék, fényűző bútorok, perzsaszőnyegek adásvételét súlyos büntetés terhe mellett továbbra is tiltották.

A korlátozások nem csak a kereskedőket, de a vásárlókat is sújtották. Aki közönséges bútorra, edényre, evőeszközre, felső- és alsóruházatra, ágyneműre, vagy más ehhez hasonló cikkre kívánta pénzét költeni, annak vásárlási engedélyen kellett igazoltatnia a házbizalmival, hogy csakugyan szüksége van a beszerzendő használati tárgyakra.

 

 

*  *  *

 

 

A csepeli Weisz Manfréd 52 éves lőszergyáros ki se mozdult a Lendvay utca 13. szám alatt lévő villájából a proletárdiktatúra kikiáltása óta. Április 2-án délelőtt tíz ára tájt öt gramm veronált vett be öngyilkossági szándékkal. Meg is halt volna, ha idejében észre nem veszik eszméletlen állapotát. Perceken belül az ágyánál volt Korányi és Vas professzor. Azonnali elsősegély után átszállították a Park-szanatóriumba, ahol felépült a leggondosabb ápolásnak köszönhetően.

 

 

*  *  *

 

 

Vacsora a Nemzeti Kaszinóból a forradalmi kormányzótanácsnak:

 

50 drb, potage 100,- K,

50 adag oenfs mollets parmesan mártással és vajas metélttel 400,- K,

50 adag almáslepény 150,- K,

50 feketekávé 100,- K ,

50 alma 140,- K,

Szakácsnak 20,- K,

50 adag kenyér 5,- K,összesen 915,- K

(58)

 
< Előző   Következő >