Leo
Rothziegel szélsőbaloldali anarchista forradalmár vezetésével 1200 katonaviselt
osztrák kommunista érkezett Budapestre, hogy a magyarországi Vörös Hadsereg
önkénteseiként harcoljanak, ha támadás érné a tanácsköztársaságot.
* * *
Rendelet
a katonának önként jelentkező diákoknak adandó kedvezményről:
„Mindazoknak a tanulóknak, akik
igazolják, hogy a Vörös Hadseregbe beléptek, annak az iskolai osztálynak
elvégzéséről, amelybe jártak, az osztálybizonyítványt ki kell adni. Ha az
osztálybizonyítvány alapján a tanuló már az érettségi vizsgálat letételére is
jogosult volna, az osztálybizonyítvánnyal együtt az érettségi bizonyítványt is
nyomban ki kell adni.
Budapest, 1919. április 2.
Közoktatásügyi Népbiztosság.”
(56)
* * *
A
Népszavából:
„Nincs többé tábori pap, nincs katonai lelkészet. A hadügyi népbiztos rendeletben
megszüntette. A Magyar Tanácsköztársaság vöröskatonájának nincs papra szüksége,
az élet válságos pillanataiban erkölcsi ereje el nem hagyja.”
* * *
„FELHÍVÁS
A hadügyi népbiztosság fölhívja az összes
Magyarországon tartózkodó mindazon zenészeket (vonós, fúvós), akik
szakszervezeti tagok és a Vörös Hadsereg zenekarába, mint működő zenészek
belépni óhajtanak, jelentkezzenek azonnal a hadügyi népbiztosság
zenekarosztályánál (Vár, Dísztér).
A Budapesten és környékén lakók személyesen naponta
10-1 óráig, a vidékiek pedig egyelőre írásban jelentkezzenek. Tájékoztatásul
közöljük, hogy a zenekari katona illetményei azonosak a Vörös Hadsereg összes
illetményeivel és ezen fölül 430 korona zenepótdíjban részesülnek. A
kaszárnyában lakás nem kötelező.
Szamuely népbiztoshelyettes”
* * *
1919. április 2. szerda - SZOVJETmagyarország
A
kormányzótanács elfogadta az ideiglenes alkotmányt, mely változtatás nélküli
fordítása volt az oroszországi bolsevik szovjet alkotmánynak.
A falvak és városok községi munkástanácsokat, a fővárosban pedig kerületi
munkástanácsokat hívtak életre választással.
A
felsőbb hatalmi testületeket közvetve választották, illetve delegálták.
A
községek és városok a maguk tanácstag-küldötteiből alakítottak járási tanácsot,
ugyanilyen módon a járási tanácsok megyei tanácsot; ezek küldötteiből tevődött
össze a munkás-, katona- és földműves tanácsok országos gyűlése, mint a legfőbb
alkotmányos hatalom letéteményese. Tagjai közül került ki a százhúsz tagú
intézőbizottság, amelynek feladata volt megválasztani a legfőbb végrehajtó
hatalmi testületet, a népbiztosokból álló Kormányzótanácsot.
Elvét
és szerkezetét tekintve nem volt egyéb ez az ideiglenes alkotmány, mint az
oroszországi bolsevik párt Szervezeti Szabályzatának alkalmazása az
államéletre. Vagyis a pártállam-állampárt rendszerének elfogadtatása az
alkotmány erejével.
A
választójogra vonatkozó törvényerejű rendelet kimondta:
„Nem választhatók, akik nyereség szerzése
céljából bérmunkásokat alkalmaznak, munka nélkül jövedelemből élnek,
kereskedők, lelkészek, szerzetesek, elmebetegek és olyanok, akiknek politikai
jogai aljas indokból elkövetett bűncselekmény miatt fel vannak függesztve.
A szavazás titkos.
A kormányzótanács fölülbírálhatja a
választási eredmények megállapítását és a szabálytalan választásokat
megsemmisítheti.”
(57)
* * *
Böhm
Vilmos megállapítása a fenti módon alkotmányosított szovjetmagyarországi hatalom jellegéről:
„Tanácsmagyarországban a különböző kormányzótanácsi
és politikai megbízottak ezrei között volt néhány száz derék,
normálisan gondolkodó, felelősségének tudatában cselekvő, a forradalom érdekeit
mindenekfölött állónak tartó politikai megbízott. De ezek elvesztek a törtetők,
a stréberek, a haszonlesők, a demagógok és a radikális fráziskergetők hatalmas
táborában.
A kormányzótanácsi és politikai megbízottak serege
gyakorolta a tulajdonképpeni végrehajtó és igazságszolgáltató hatalmat: - EZ, és
semmi más volt a hatalmi lényege a Magyar Tanácsköztársaságban annak, amit a
proletariátus diktatúrájának neveztek.
Ez a rendszer nem a proletariátus, hanem
egy, a fegyveres erő fölött rendelkező csoport diktatúrája, amely gyakran
szembefordult még a proletársággal is”
* * *
Rendelettel
engedélyezték a bolti árusítást, azzal a feltétellel, ha az üzlet tulajdonos
ellenőrzött leltárban már bevallotta árukészletét. Katonai eszközök, szőrmék,
fényűző bútorok, perzsaszőnyegek adásvételét súlyos büntetés terhe mellett
továbbra is tiltották.
A
korlátozások nem csak a kereskedőket, de a vásárlókat is sújtották. Aki
közönséges bútorra, edényre, evőeszközre, felső- és alsóruházatra, ágyneműre,
vagy más ehhez hasonló cikkre kívánta pénzét költeni, annak vásárlási
engedélyen kellett igazoltatnia a házbizalmival, hogy csakugyan szüksége van a
beszerzendő használati tárgyakra.
* * *
A
csepeli Weisz Manfréd 52 éves lőszergyáros ki se mozdult a Lendvay utca
13. szám alatt lévő villájából a proletárdiktatúra kikiáltása óta. Április 2-án
délelőtt tíz ára tájt öt gramm veronált vett be öngyilkossági szándékkal. Meg
is halt volna, ha idejében észre nem veszik eszméletlen állapotát. Perceken
belül az ágyánál volt Korányi és Vas professzor. Azonnali elsősegély után
átszállították a Park-szanatóriumba, ahol felépült a leggondosabb ápolásnak
köszönhetően.
* * *
Vacsora
a Nemzeti Kaszinóból a forradalmi kormányzótanácsnak:
