Változást - 1919. április 4. péntek

Rendet, fegyelmet, engedelmességet követelünk a Vörös Hadsereg minden katonájától. Akarjuk, hogy a Vörös Hadsereg, a proletárok osztályhadserege hatalmas, roppant pörölye legyen a proletáruralomnak. Aki a Vörös Hadsereg egysége, rendje, fegyelme ellen emeli kezét, az árulója a Tanácsköztársaságnak, bitang árulója a nemzetközi proletárforradalom ügyének.

Meghódítottuk a hatalmat. A munkás-, paraszt és földműves szegényeké a föld, a bánya, a ház. A vöröskatonák kötelessége megvédeni a proletárság uralmát. A mi parancsunk nem imperialista rablás mészárszékére küld benneteket. Nem a tőkések kizsákmányoló rendjét védi. A mi parancsunk csak a proletárság célját szolgálja. Minden parancsunk a nemzetközi proletariátus parancsa.

A felelősség a miénk. A munkások és földművesszegények tanácsai országos kongresszusa előtt mi is számolunk minden cselekedetünkért, parancsunkért. A rendbontókra, árulókra - akik a burzsoázia és a leselkedő imperializmus ügyét szolgálják -, kíméletlenül sújtunk le.

Megparancsoljuk tehát, hogy a Vörös Hadsereg minden katonája fegyelemben, rendben kövesse minden intézkedésünket, rendeletünket.

Kun Béla s.k., Böhm Vilmos s.k. Szántó Béla s.k., Fiedler Rezső s.k., Haubrich József s.k.”

(62)

* * *

Hajnalban érkezett Bécsből Budapestre, a Keleti pályaudvarra Smuts tábornok, a Dél-Afrikai Unió vezető politikusa, aki a Brit Birodalom képviseletében működött közre a párizsi béketárgyalásokon. Vele érkezett Bolgár Elek is, a tanácskormány ausztriai követe. Kedvezőbb feltételeket hozott, mint amilyeneket a Vyx-jegyzék tartalmazott. Ajánlatának lényege az volt, hogy 25 kilométerrel keletebbre húzódott a Tiszántúlon a demarkációs vonal, így számos nagyobb település, például Debrecen, nem kerülhetett volna a románok kezére.

Smuts tábornok le sem szállt különvonatáról. Hiába kérlelte Kun Béla, hogy vegyen részt a Hungária Szállóban, azaz a Szovjetházban a tiszteletére adandó fogadáson, a hívást udvariasan elhárította. Inkább sajtot és húskonzervet fogyasztott gördülő szállásán.

* * *

A félreállított Károlyi Mihály, akinek egyszer sem említették hivatalosan a nevét a tanácsköztársaság kikiáltása óta, - azt hitte, hatalom nélkül is van akkora erkölcsi tekintélye, hogy hallgatnak rá Kun Béláék. Kérésére fogadta a hadügyi népbiztosságon Böhm Vilmos és Kun Béla.

Közölte velük, hogy elkerülhetetlennek látja az ország végső katasztrófáját. Ennek kisebbítése érdekében elengedhetetlennek tartotta a kormányzótanács lemondását. Helyét egy demokratikusan működő szociáldemokrata kormánynak kell átvennie. Ez kiírja a választásokat és minden körülmények között megegyezésre törekszik az antanttal, mert az önvédelmi háború teljesen kilátástalan.

Mind Kun Béla, mind Böhm Vilmos udvariasan arról biztosították a roppant izgatott, összetört, elkeseredett Károlyit, hogy személy szerint számukra egyáltalán nem fontos a hatalom, bármelyik pillanatban hajlandók félreállni az egész kormánnyal egyetemben, de a parancsoló események menetében nem részesíthetik előnyben a kényelmesebb megoldást, a félreállást.

* * *

Móricz Zsigmond írta a Pesti Futár április 4-i számában:

„TŐKE

A kapitalista azt mondta:

- Fiam, gyűjtsd, a tőkét. Ha pénzed van, mindened van.. Pénzen vehetsz kényelmet, élelmet, szerelmet. Pénzed pótolja az észt, erőt, munkát. Gyűjts pénzt, mert lehetsz undok, gonosz és förtelmes: a pénzedért jobb lennél a Jézusnál, bölcsebb Salamonnál és szebb Apollónál. Végy magadhoz pénzt, pénzt, pénzt.

A kommunista azt mondja:

- Fiam, gyűjts tőkét. Ha szeretet vesz körül, nem kell félned az élettől. Ha erős szövetségben élsz embertársaiddal, akkor mindazoknak az ereje, akivel társulsz, a tied is. Ha az egész emberi közösség veszi föl a materiális potenciát, akkor te fölszabadulsz és emberséged belső tartalmát boldogan kiélheted. Ha művész vagy, nem kell emberi hiúságok előtt megnyomorodnod; ha tudós vagy, nem kell a kenyérharc sekélyességében vergődnöd; ha munkás vagy, nem kell a kizsákmányolás gépészévé válnod. ...

Gyűjts hát igazi kincseket, akkumuláld fel magadban hivatásod legdúsabb értékeit.

Légy sugár, amely az emberiség örök napjából tisztán szökell elő, hogy a végtelenség felé lője ki az emberiség örök sorsának büszke vonalát.”

(63)

* * *

A Vörös Őrség főparancsnokságának jelentése:

„A millenniumi szoborcsoportozatról az elmúlt éjszaka ismeretlen tettesek a Ferenc József-szobrot kiemelték és elszállították. Minthogy a szobor több száz kilogramm súlyú, valószínű, hogy a szobrot automobilon vitték el. A Vörös Őrség ismeretlen tettesek ellen megindította a nyomozást. A szobor vörösrézből készült és nagyobb értéket képvisel.”

* * *

Szamuely nyilatkozata a Pesti Hírlapban:

„Lelkiismeretlen elemek napok óta azt a hírt terjesztik rólam, hogy fosztogatásra akarok engedélyt adni. Ez alávaló rágalom és alávaló hazudozás.

Felkérem az elvtársakat, hogy az ily híreket terjesztő gonosztevőkkel szemben adjanak módot arra, hogy példát statuálhassunk. Tegyék lehetővé, hogy az ily hírek terjesztőit haladéktalanul forradalmi törvényszék elé állíthassuk, hogy ott statárialiter végezhessünk velük.”

* * *

Dr. Szentgyörgyi Pál, akit halálra kerestetett Szabó István esztergomi városparancsnok, üggyel-bajjal Dorogra menekült, ahol az általa jól ismert bányászok védelme alá helyezte magát. Tőle való az alábbi idézet:

„Dorogon azonnal összehívtam a bányamunkások vezetőségét a további teendők megbeszélése végett.

Ezenközben értesültünk, hogy vasúton Budapestről két század vöröskatona ment Esztergomba s a velük lévő Szamuely népbiztos délután kijön Dorogra.

Szamuely megérkezvén, részletesen informáltam a helyzetről s kijelentettem, hogy Szabót mindenáron el kell távolítani. Szabó azonban igen jól értett Szamuely bizalmának elnyeréséhez, kit Oroszországból ismert, s ki velem szemben, egyáltalán nem ismervén, bizalmatlansággal viseltetett. Mikor tehát Szamuelyvel együtt Esztergomba visszatértem és ott a munkástanács ülésén szóvá akartam tenni a történteket, a Szamuelyvel érkezett Lantos politikai megbízott megvonta tőlem a szót, sőt letartóztatott, az akkori munkástanács egyes, pár nappal korábban szocialistává vedlett tagjainak élénk helyeslése közben.

A munkások komoly részében azonban ez az intézkedés oly visszatetszést szült, hogy midőn ennek Davidovics elvtárs kifejezést adott, Szamuely elvtárs is úgy találta, hogy Lantos kissé elvetette a sulykot s csak arra szólított fel, jelentsem ki, hogy elhagyom Esztergomot.

Ez volt nézetem szerint is a leghelyesebb megoldás, mert Szabóval, kinek személyéhez ragaszkodtak, nem lettem volna képes együttműködni, az ügy és a béke érdekében meg kellett hoznom ezt az áldozatot.” (64)

* * *

Dömsödön Kercsik Lajos direktóriumi elnök, ellentmondást nem tűrő egy személyi diktatúrával akarta engedelmességre kényszeríteni a község lakosságát.

Megelégelve erőszakosságait, durva és parancsoló viselkedését, tömeggé gyűltek az elégedetlenek és Földvári Bálint vezetésével a községháza elé vonultak és felszólították Kercsik Lajost, hogy mondjon le.

A direktórium elnöke pisztolyt rántott és lelőtte Földvári Bálint földművest.

Erre a tömeg Kercsikre rontott és meglincselte.

< Előző		Következő >

[ Vissza ]