1919. április 8. kedd

Füles községben teljesen helyreállt a rend, és a szomszédos Malomházán is nyugalom volt, noha erős feszültség és kölcsönös bizalmatlanság jellemezte a lakosság és a jelenlévő vörös fegyveresek viszonyát. Sötétedés után sem mutatkozott semmi nyoma valamiféle rendellenességnek.

Már benne jártak az éjszakában, amikor arról értesítették a Fülest megszállva tartó osztag parancsnokát, hogy támadásra készülnek a két falu ellenforradalmárai. Már be is ásták magukat a Füles felé lejtő malomházi domboldalon. Az éjszakai sötét ellenére jól látszik a három lövészfészek.

A riadóztatott vörösök hatalmas lövöldözéssel indítottak rohamot a három földhányás ellen. Vissza senki nem lőtt. Amikor elérték a lövészfészkeknek hitt gödröket, akkor derült, ki hogy azok a gödrök régebbről léteznek, nem mások, mint elszáradt vén diófák kiszedett tuskóinak helyei.

Gantner hadnagy, a falu féken tartására küldött ötvenfős vörösosztag parancsnoka azonban úgy vélekedett, hogy azok a gödrök kiválóan alkalmasak orvtámadás kiinduló pontjául. Ezért minden valószínűség szerint igaz a feljelentés a fehérek támadási szándékáról. Véleményét tényként telefonálta meg Sopronnak, közölve, hogy fegyveres mozgolódásba kezdtek a helyi ellenforradalmárok.

*  *  *

Részletek a teljhatalmú lakásügyi népbiztosok e napon keletkezett parancsaiból:

„1. számú parancs

A Forradalmi Kormányzótanácstól ránk ruházott hatalomnál fogva megparancsoljuk, hogy a Lakáshivatal egyelőre három napon át semmiféle kérelmet ne fogadjon, lakásrekvirálást el ne rendeljen.

Aki hivatali hatalmával visszaél, statáriális úton a forradalmi törvényszék elé kerül.

Aki a lakásigénylők között nyílt vagy rejtett úton elégületlenséget, lázadást szít, aki lakásügyi parancsaink ellen agitál, halállal büntettetik.

2. számú parancs

Aki valamely lakást, helyiséget vagy a benne lévő berendezési tárgyakat a kiadott parancsok ellenére vagy elfoglalja, vagy elviszi, a kerületi lakásbizottságoknak vagy a központi lakásbiztosságnak valótlan, hamis adatokat jelent be, vagy rosszhiszeműen elhallgat, valamint azok a hivatali közegek, akik a rájuk bízott kötelességüket lelkiismeretlenül teljesítik, vagy vétkes mulasztást követnek el, a forradalmi törvényszék elé állíttatnak, és az eset súlyosságához képest halállal is büntethetők.

Vágó Béla s.k.

Szamuely Tibor s.k.

népbiztosok”

*  *  *

A váci laktanyaudvaron vöröskatonák előtt arról tartott előadást a politikai megbízott, hogy szükség esetén az életét is feláldozza a proletár harcos a forradalom érdekében.

Hegedűs József erre úgy vélekedett, hogy ő semmilyen harcban nem lenne hajlandó önszántából megválni az élettől.

Kijelentéséért a váci katonai forradalmi törvényszék elé vitték.

Ennek a törvényszéknek Vida Tivadar ipolysági gyógyszerészsegéd volt az elnöke, tagjai Kovacsics Mihály harminchat éves vasesztergályos, Dózsa Jenő fodrászsegéd, vádbiztosa pedig Matejka János huszonnégy éves tanárjelölt.

Defetizmusért, bomlasztó nézetek terjesztéséért rögtönbíráskodással golyó általi halálra ítélték az újonc Hegedűs Józsefet, akit a tárgyalásról egyenesen a huszárlaktanya külső udvarára kísértek és agyonlőttek.

*  *  *

Jászárokszálláson befejezte tárgyalását és ítéletet mondott a Jász-Nagykun-Szolnok megyei forradalmi törvényszék. Dobák Imrét, Gedei Lászlót, Torpa Balázst golyó általi halálra ítélték, mert fegyverrel támadtak a március 22-i zendülés lecsendesítésére érkezett karhatalomra.

Az ítéletet mindhármukon rögtön végrehajtotta a Básti Ferenc parancsnoksága alá tartozó, vöröskatonákból összeállított kivégzőosztag.

*  *  *

Stein Vilmos hatvannyolc éves budapesti kereskedő kilátástalannak vélve további életét, mivel öregségére koldusbotra juttatta a vörös forradalom, gázzal megölte magát a IX. kerület Ráday utca 5. szám alatti lakásán.