Délután
16 órakor megindult a keleti arcvonal teljes hosszán a román hadsereg általános
támadása.
A
frontvonal Máramaros térségétől le a Maros völgyéig húzódott többszáz kilométer
hosszúságban. Közvetlen hadműveleti célnak a Vyx-jegyzékben rögzített vonal
elérését jelölte meg a román vezérkar, de a támadás lendületétől függően a
Tisza-vonal elérését is lehetségesnek tartották. Második etapként Budapest
elfoglalását, a tanácskormány megdöntését akarták elérni a hadjárattal.
A
hadügyi népbiztosság korábban elparancsolta az arcvonal középső részéről,
vagyis a centrumból a Székely Hadosztályt, amelyet a vörösök megbízhatatlannak
tartottak nyíltan vallott nemzeti elkötelezettségük miatt. A Székely Hadosztály
nagyszerűen kiépített állásokat adott át a csucsai-szorosban, a Sebes-Körös
völgyében a 39-ik vörös dandárnak és az első nemzetközi vörös ezrednek.
Arra
számított a hadügyi népbiztosság, hogy a vörös egységek szükség esetén utolsó
csepp vérükig védelmezni fogják a román front legfontosabb szakaszát. Meg is
kaptak ehhez minden lehetséges segítséget a budapesti hadvezetőségtől, de az
elvárható helytállásnak éppen az ellenkezője történt.
A vörösök Szinérváraljától Csucsáig megnyitották a frontot a románok
előtt.
Egyetlen
puskalövés nélkül elhagyták ideálisnak mondható állásaikat az elitnek vélt
vöröscsapatok. Mivel épp a centrumban törtek előre ellenállás nélkül a románok,
a szárnyaknak is vissza kellett vonulniuk az északi Szatmáron éppúgy, mint
délen a Maros völgyében. Alig indult meg tehát a románok általános támadása,
néhány óra alatt kényelmes út nyílt előttük Nagyváradra, sőt azon túl a
Nagyalföld Tiszáig terjedő térségeire.
***
A
népbiztosok eleinte más-más elsőrangú szállodában laktak.
Akárcsak Kun Bélának és családjának, Szamuely Tibornak is az
Astoriában utaltak ki megfelelő
lakosztályt. Megparancsolta a szálloda igazgatóságának, hogy feleségét, Szilágyi
Jolán festőnövendéket akadály nélkül engedjék fel a lakosztályba, amikor ő
távol van. Személyi őrökről is gondoskodott. Ami a házasságot illeti, nem kötötték semmiféle
formasághoz.
Maga az együttélés ténye minősítette férjnek és feleségnek az
érdekelteket. Ilyen férj volt Szamuely Tibor.
E napon megesett egyik élményükről a következőképpen emlékezett meg Szilágyi Jolán:
„Nem szerettem az Astoriát. A hallban, a
feljáratnál az újgazdagok mulatoztak cigányzene mellett. Az asztalok
sorfala között kellett elvonulni, kíváncsi, mohó tekintetek között.
Április közepe felé riasztó hírek jöttek: a
román imperialisták hadserege előrenyomult, átlépte a demarkációs vonalat.
Éppen együtt indultunk a szobánkba. Éreztük-láttuk a kárörvendő, kaján
szemek gunyoros tekintetét, az alig leplezett, ellenséges mosolyokat.
Tibort felismerték és halkan vihogtak. Valaki
felkacagott. Tibor magához hívatta a szálloda vezetőjét: „Azonnal állítsák le a
zenét”
- parancsolta. Néhány pillanat, és a zene elhallgatott. A megszeppent vendégek szedték az
irhájukat. Ekkor ismertem meg a 'másik' Tibort.”
***
A
románok támadása be nem vallott, de annál mélyebb félelemérzettel töltötte el a
kormányzótanács tagjait.
Feltűnés nélkül, de gyors elhatározással úgy
döntöttek, hogy a maguk és közvetlen családtagjaik biztonsága érdekében együtt fognak lakni a
legszigorúbb biztonsági intézkedésekkel megszervezett
fegyveres védelem alatt.
Ekkor és így vált Szovjetházzá a pesti Duna-part leghatalmasabb,
legkényelmesebb szállodája, a Hotel Hungária.
Különálló monumentális épülettömbjét
mind a négy oldalról ideális áttekinthetőséggel vigyázhatta az őrség, amelynek személyzete Cserny József
különítményeseiből és a Szamuely mellett
szolgáló Lenin-fiúkból állt. Időnként, ha szükségesnek látták az erősítést, a vidéki terrorcsoportok segítségét is
igénybe vették, mint például a győri
Gombos-különítményt.
Csak belépési igazolvánnyal lehetett beljebb jutni a portánál, s
ilyen igazolványt csakis az állandó lakók
kaphattak. A porta és a hall között volt még egy ellenőrző iroda,
állandó éjjel-nappali szolgálattal. Titokzatos rendeltetésű katonai hivatal is települt az épületbe Hadsereg
Összekötő Csoport elnevezéssel. Ez
a csoport a gödöllői főhadiszállástól független, Kun Béla és a többi Moszkvából
jött kommunista vezető külön vezérkara volt.
Látszólag csak a portán kívüli kapuőrség
vigyázott a Szovjetházra, valójában egész sereg biztonsági ember őrizte,
állandóan cirkálva a környező utcákban és a Duna:parton. Egy
részük civilben, más részük közönséges vörösőrnek öltözve. Épületen belül a
pincétől a tetőteraszig, a kazánháztól a világítóudvarokig rendes őrszolgálatot
teljesítettek a különítményesek. Körletük nem volt az épületben, csak
szolgálati helyiségeik és fegyverszobájuk. Bizalmas biztonsági teendőik ellátására a Mozdony utcai és a Teréz
körúti különítményes laktanyából, illetve a
közeli Zrínyi utcai főkapitányságról érkeztek.
***
1919. április 16.
szerda
A Hungária Grandhotel nemcsak a pesti Duna-part, de az egész főváros legelőkelőbb szállodája volt 250 lakrészével,
teljes kényelmet nyújtó felszereltségével,
fényűző berendezésével. Valamennyi idegenforgalmi tájékoztató az első helyen említette.
Kun Béláné így emlékezett a beköltözésre:
„Az Astoria Szállónál alkalmasabb helyet
kellett keresni, ahol az irodák, a népbiztosok és általában a vezetők egy épületben lehetnek, és a
fontosabb személyek lehetőleg egy emeleten
is lakhatnak, közel egymáshoz, hogy bármikor találkozhassanak. Ezért költöztünk át a Hungária Szállóba, amely az
Astoriánál több szempontból
alkalmasabbnak látszott.
Mi kétszobás lakást kaptunk a második emeleten. …
Két másik szobát Kun Béla irodának rendezett
be."
A négy szoba összefüggően sorakozott egymás mellett.
Kun Béla (1.) Hungária szállóbeli irodája mellett számos hivatalt tartott fenn magának.
(2.) az Országházban, amelyet egyszerű irodaházzá fokoztak
le, külügyi népbiztosként reprezentált.
Mint a kormányzat tényleges főnöke, házigazdaként lakta be a (3.)
Sándor-palotát, a miniszterelnöki rezidenciát.
Hadügyi népbiztosként a(4.)
honvédelmi minisztériumban is rezerváltatott magának irodát.
Ugyanígy hivatali elhelyezés illette meg az
(5.) Erzsébet körút 41. szám alatt, a párttitkárságon, mivel a
pártvezetésben is első embernek számított.
Ezen kívül alkalmi iroda állt rendelkezésére
az (6.) Andrássy úton lévő, éjjel-nappal nyitva tartó, konyhával is
ellátott pártklubban.
***
Népszava: A lakásügyi népbiztosok parancsai:
„11. számú parancs
Miután ismételten előfordult, hogy legszigorúbb intézkedéseink és
figyelmeztetéseink dacára is egyes
gonosztevők lakásüzérkedéseikkel még mindig nem hajlandók fölhagyni,
megparancsoljuk, hogy mindazokat, akik lakásigényeikkel egyszerre több kerületi
lakásbizottsághoz fordulnak, haladéktalanul letartóztathassák és forradalmi
törvényszék elé állítsák. ...
Szamuely Tibor s.k. Vágó Béla s.k.
népbiztosok”
„Rendelet valamennyi munkás- és katonatanács lakásbizottságához
Szállodákban és penziókban csak a szállók,
penziók és étkezőüzemek országos bizottsága útján lehet bárkit beszállásolni.
Akik jelen rendeletünk ellen vétenek,
forradalmi törvényszék elé kerülnek.
Szamuely Tibor s.k. Vágó Béla s.k.
népbiztosok.”
***
Közlemény a debreceni Népakarat „Újdonságok" című rovatából:
„Az Arany Bika fürdőben csütörtökön egész
nap az iparostanulók fürödnek meg a következő sorrend szerint: reggel 8 órakor
a III. és II., 10 órakor az I. A. B. C. D. E. csoportba járó fiútanulók,
délután pedig a többi csoportba beosztott tanulók. Felhívjuk az iparostanulók
mestereit, hogy tanulóikat a jelzett időben pontosan engedjék el.
Közoktatásügyi politikai megbízottak.”
***
Móricz Zsigmond riportját közölte a Pesti Hírlap:
"Magyarországon nem hal éhen senki
Csak azóta alszom nyugodtan és egészségesen -
mondta egy kereskedő-, amióta a kommunizmus megszabadított a gondoktól.
Énnekem állandóan kockán volt minden vagyonom, gyermekeim jövője, minden. Most tudom, hogy semmim sincs, és
mégis biztosítva vagyok, amíg élek és a családom is.
Dolgozni tudok is, szeretek is, tudok hasznára lenni az
emberiségnek, hát az is gondoskodik rólam.
Úgy is van. Már elviselhetetlen volt az az
őrült hajsza, amelyben az emberiség élt. ...
A kommunizmus, amelytől a naiv képzelőerők azért féltek, mert a
falanszter tömlöcét látták benne, meg fogja
hozni az individuum valódi kivirágzásának
nagyszerű korszakát.
Magyarországon nemcsak nem hal éhen senki, hanem kezdődik az
igazi, boldog, emberi élet."
***
A fővárosi mentőszolgálat naplójának e napon keltezett
bejegyzéseiből:
Klein Salamon harminckét éves kereskedő ügye
tárgyalására várakozva a forradalmi törvényszék folyosóján, üvegcserepet
feszített ki a törött ablakból.
Ezzel az üvegcseréppel vagdalta fel karján az ereket. Súlyosan vérző állapotban szállították rabkórházba a mentők.
Óbudán, a Lajos utca 176.-ban egzisztenciális kilátástalanság
miatt felakasztotta magát Banholzer Alfonzné
negyvenéves vésnöknő, műhelytulajdonos.