1919. április 19. Nagyszombat
- Vörös politikai megbízottak sürgönye Nagykárolyból a Hadügyi Népbiztossághoz:
- „1919. április 19. reggel.
- Ha azonnal intézkedés nem történik, az általános oláh offenzíva katasztrofális lesz.
- A helyzet a legkritikusabb.
- Szatmárnémeti, Nagykároly, Érmihályfalva és Nagyvárad kétszer huszonnégy órán belül megszállás előtt áll!
-
- A
székely csapatok a legnagyobb erőfeszítéseket teszik a többszörös
túlerővel szemben, hogy megakadályozzák a románok további előnyomulását.
-
- Kérünk sürgősen felderítő szolgálatra minden csoporthoz legalább egy repülőgépet.
- Azonnali választ kérünk az intézkedésről a 24-es székely csoporthoz Nagykárolyba.
- Kolin H., Papp B., Tell J."
* * *
- Tudósítás Kóréh Endrétől:
„...nagyszombaton
reggel hadosztályunk, hogy a város lövetését elkerülje, kivonult
Szatmárról. Jellemző, hogy a lakosságnak csupán kevés része menekült,
de az is jellemző, hogy még az utolsó percben sem gondolt arra, hogy
fegyvert fogjon és a székelyekhez csatlakozzék.
Mikor
kivonultunk, bámészkodva nézték távozásunkat s talán nem is gondolták,
hogy milyen sors vár reájuk. Néhányan éljeneztek, mire az egyik székely
odaszólt:
- Jobb lesz, ha hallgatnak. Mi jobban megsiratjuk ezt a várost, mint
kietek! Ha beálltak volna közénk, most nem jutnának prédára!
Délben
már a polgármester átadta a várost a bevonuló oláhoknak, akik a piacon
és a kocsmákban mámoros örömmel ünnepelték a vértelen győzelmet.“
-
- * * *
-
- Derecskén úgy értesültek e napon, hogy vége a vörös uralomnak.
-
-
Fehérgárdát alakítottak, a csendőrök késedelem nélkül felvarrták
jelzéseiket, rendfokozataikat, a régi vezetők mind hivatalba léptek.
-
-
Erre a kommunista Szatmáry József, huszonhárom éves hajdúszoboszlói
asztalossegéd kihívta Debrecenből a Stern Mózes parancsnoksága alatt
álló különítményt. Lefegyverezték a csendőröket, őrizetbe vették őket a
főszolgabíróval, a plébánossal, az iskolaigazgatóval együtt. A dühös
Stern Mózes meglátta, hogy minden előzetes utasítása és fenyegetése
ellenére egy Meisner nevezetű egyenruhás fiatalember az önkéntesi
katonai jelzést viselte.
-
Stern rögtön lelőtte.
- * * *
- A
Székely Hadosztály Nagypéntekig tudta védelmezni a Fekete-Körös völgyét
a sokszoros román túlerővel szemben. Az önvédelmi harcot odaadó
áldozatkészséggel segítette Köröstárkány lakossága. Itt április 18-án
este dőlt el a harc a támadók javára.
-
- A
Székely Hadosztály azért kényszerült visszavonulni, mert a vörösök már
feladták Csucsától Nagyváradig a Sebes-Körös völgyét, és román
bekerítés fenyegette őket. A románok aznap még elkerülték Köröstárkányt. Ellenben másnap, békés szándékot színlelve visszatértek.
-
- Kóréh Endre, a székely hadosztály krónikása írja a továbbiakat:
-
- „Közérdekű
hirdetés meghallgatására gyűjtötték össze a falu népét a községháza
elé. Ezalatt Szakota, volt kristyói jegyző géppuskákat rejtett el a
szomszéd telkeken. Mikor már a lakosság együtt volt, megszólaltak a
gépfegyverek. Percek alatt halomra lőtték a fegyvertelen lakosságot.
-
- De
ezzel még nem volt vége a tárkányi rémségeknek. Újból kihirdetés
következett, hogy a falu népe temesse el a halottakat. Még a szomszédos
kisnyégerfalviakat is kirendelték.
-
- Mikor a szerencsétlen lakosság újra együtt volt, újra végig gépfegyverezték!
- E rémes tömegmészárlásnak 93 köröstárkányi és 17 nyégerfalvi lakos lett az áldozata.
-
- A
köröstárkányi rémségeket betetőzte, hogy Izsák Mihálynak (55 éves) élve
kezét, lábát, levágták, Szatmári Sándornak (50 éves) a nyakát vágták
át. E nemes munka végeztével az oláhok felgyújtották és teljesen
kirabolták a jómódú magyar községet.
-
- Az oláh öldöklés hiteles adat szerint 204 magyar gyermeket juttatott árvaságra!"
- Az öldöklés részletes leírása ebben a könyvben olvasható:

- Néhány oldal a visszaemlékezésből:
-
-
- 1999-ben a református templom kertjében emlékművet állítottak a köröstárkányi mártíroknak.

- Előzmények - Mi vezetett Köröstárkány fekete húsvétjához?
- * * *
- Ezen a napon fizetett először szerzői tiszteletdíjakat az írói Direktórium pénztára.
-
A tanácsköztársaság vezetői az állam terhére biztosították a
munkaviszonyban nem lévő, úgynevezett szabadúszó írók, költők
megélhetését. De nem mindenkiét.
-
- A rendszertől idegenkedő legnevesebbeket, mint például Herczeg Ferencet és Rákosi Jenőt túszként börtönben tartották.
-
-
Kevéssel a proletárdiktatúra kikiáltása után megalakult az Írók Tanácsa
Osvát Ernő elnökletével. Tagjai Barta Lajos, Nagy Lajos, Kassák Lajos,
Révész Béla, Bíró Lajos, Halasi Andor, Franyó Zoltán, Rozványi Vilmos.
Néhány nap múlva Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes és
Heltai Jenő is tagja lett az Írók Tanácsának.
-
-
Április elején az irodalmi élet szorosabb, diktatórikusabb
irányításának célzatával öttagú írói direktóriumot nevezett ki a Kunfi
Zsigmond vezetése alatt álló közoktatásügyi népbiztosság. Ennek a
direktóriumnak Lukács György közoktatásügyi népbiztoshelyettes,
kommunista filozófus és esztéta lett az elnöke, tagjai pedig Balázs
Béla, Révész Béla, Kassák Lajos és Komját Aladár.
-
-
Egyszersmind kataszteri bizottságot alakítottak, szintén öt taggal. A
Babits Mihályból, Barta Lajosból, Fülep Lajosból, Halasi Andorból és
Osvát Ernőből álló testület feladatul kapta a közoktatásügyi
népbiztosságtól, hogy katasztert készítsen az állami támogatásra
érdemesített írókról. Ötszázötven személyt ismertek el alkotómunkásnak.
Ám a névsor összeállítása után alakult írói szakszervezetnek alig
háromszázan lehettek csak tagjai. A szakszervezet elnökéül Bíró Lajost
választották. Titkárként Barta Lajos számított a szakszervezet
voltaképpeni vezetőjének. Bíró Lajos elnök mellett Babits Mihály, Osvát
Ernő, Révész Béla viselte az alelnöki címet. Köréjük csoportosult a
végrehajtó bizottság, amelyben helyet kapott Móricz Zsigmond, Szabó
Dezső, Nagy Lajos, Szomori Dezső, Schöpflin Aladár, Szini Gyula, Elek
Artúr, Heltai Jenő, Komját Aladár, Kassák Lajos.
-
-
Eleget téve ekként a formális demokrácia követelményeinek, most már a
látszólagos érdekvédelem szervezeti hátterével újólag kinevezhette a
közoktatásügyi népbiztosság a véglegesnek szánt írói Direktóriumot.
Hivatalból Lukács György népbiztoshelyettest tekintette vezetőjének a
Babits Mihályból, Balázs Bélából, Barta Lajosból, Bíró Lajosból, Kassák
Lajosból, Komját Aladárból, Móricz Zsigmondból, Osvát Ernőből, Révész
Bélából, Szini Gyulából álló testület.
- Ők hagyták jóvá a direktórium pénztára által kifizethető tiszteletdíjakat.
-
-
Április 19-én, az első összegek kiutalási napján csak ketten járultak
pénztárhoz: Békési Imre 500 koronát vett fel „Miért" című írása
honoráriumaként.
-
-
Dr. Blau Zsigmond ellenben három értékes nyugtát is aláírhatott.
Alkotásait darabszámmal jelölték. Mégpedig: nyolc darab dal 500 korona.
Húsz darab proletárdal 4000 korona. A még megíratlan „Proletárok" című
műre 5500 korona.
*
- Kassák Lajos ekként fogalmazta meg emlékeit a Párttörténeti Intézet archívuma számára:
- „Az írói Direktórium munkájában intenzíven vettem részt. Balogh Vilma nevű titkárnőmmel végeztük a munkát. Az írói Direktórium először is felhívást intézett az írókhoz, jelentkezzenek, hogy kataszterbe lehessen őket venni.
-
- Az
írói Direktórium és a Szellemi Termékek Országos Tanácsa között jó volt
az együttműködés. Ha az írói Direktórium javasolt valamit, akkor azt
elfogadták a Szellemi Termékeknél. Voltak írók, akik visszaéltek azzal
a rendelkezéssel, amelyik előleget folyósított nekik egy előkészítendő
munkára, amelyet soha nem írtak meg. Igaz, hogy az idő is rövid volt.
Ezt az összeget megkapták az írók, a színészek, a képzőművészek. A
színésznők a harisnyájukat is tőlünk kapták.
-
- ...
Ez alatt az idő alatt, aki pénzéhes volt, megszerezte a pénzt. Eleinte
mindenki, aki írónak mondta magát, kapott járadékot, de úgy gondoltuk,
szűkebbre vonjuk a kört. A tendencia az volt, hogy leszereljük az
ellenhangokat. Nem volt fontos, hogy az illető kommunista legyen, csak
éppen ne szólaljon fel a rendszer ellen. Ezt el is lehetett érni.
Részben meg voltak ijedve, részben alkalmazkodóképességüknél fogva
legalábbis rózsaszínűvé váltak."
* * *
- Budapesten - s hallgatólagosan az egész országban - a hatalom legfőbb szerve a főváros kerületeinek, gyárainak, intézményeinek küldötteiből álló ötszáz személyes budapesti munkás- és katonatanács volt. Teljesen összemosódott benne az államhatalmi és pártpolitikai hatáskör.
-
-
Létfontosságú ügyekben hívta össze a kormányzótanács az 500-as testület
ülését, amelyet rendszeresen az Újvárosháza tanácstermében tartottak.
Ezúttal a román támadás okozta veszedelem elhárítása érdekében gyűltek
össze.
- A jobboldali szociáldemokrata Kunfi Zsigmond vezérszónokként baloldalibb beszédet tartott, mint a Moszkvából jött bolsevikok:
„...a
Névától az Atlanti-óceánig egyetlen hatalmas eszmében, a szociális
világforradalom eszméjében fog összeforrni az egész nemzetközi
proletariátus. Nekünk az a történelmi föladatunk és az a hivatásunk,
hogy itt megálljunk ezen a helyen a legsúlyosabb küzdelmek, a
legnagyobb szenvedések között!“
Olyan határozatot hoztak, hogy a budapesti lakosság fele bevonul a Vörös Hadseregbe.
Az 500-as tanács és a kormányzótanács fele a frontra megy. A fölszított
hangulatú tanácsülésen heves szónoklatot tartott Pogány József is.
Kijelentette:
„Vegye tudomásul idehaza a burzsoázia, hogy a mai naptól kezdve túsznak tekintjük!''
* * *
- Kun Béla beszéde a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács ülésén:
„... arra kérem önöket, hogy halálos komolysággal hallgassák azt, amit mondani fogok.
Két
világáramlatnak harca csap össze a Magyarországi Tanácsköztársaság
fölött: az imperialista kapitalizmus és a bolsevista szocializmus.
Ennek az összecsapásnak vagyunk részesei.
Nem állunk a területi integritás alapján, de élni akarunk.
Amikor
mi megalapítottuk a proletárdiktatúrát Magyarországon, nem arra
alapítottuk számításainkat, hogy mi képesek leszünk majd katonai
erővel, rendszeres háborúval megbirkózni az antant csapataival.
Hangsúlyoztuk
és hangsúlyozzuk, hogy mi a Magyarországi Tanácsköztársaság sorsát a
nemzetközi proletárforradalomra alapítottuk. Megindult a román
offenzíva. Szatmárnémetiben már burzsoá uralom, burzsoá diktatúra van.
Nagyváradnál közvetlenül ott állnak a román csapatok, és Nagyváradon,
nagyon rövid idő alatt helyre fog állani újból a kapitalizmus
kizsákmányoló rendje.
Túlerővel
támadnak mindenütt a románok, jobb fegyverzettel, tökéletesebb
fölszereléssel, mint aminő az ifjú proletárállam ifjú hadseregéé. Az
antant bennünket a párizsi kommün sorsára akar juttatni...
Senki
kétségbe ne essék, de el kell mondanom azt is, hogy a fegyverzet és
fölszerelés kérdésében is rosszul állunk. Történtek olyanféle jeladások
bizonyos körök részéről, hogyha a proletariátus lemond a maga
hatalmáról, elmaradna az antant offenzívája.
Ha
akarjuk a diktatúra fönntartását, ha azt akarjuk, hogy ne burzsoázia,
de proletárdiktatúra legyen ebben az országban, akkor cselekednünk
kell, meg kell hányni-vetni most rögtön, hogy ezekkel az ellenséges,
imperialista erőkkel szemben minő erők állnak rendelkezésünkre.
Elsősorban
a magunk erejére kell számítani, amíg elérkezik a nemzetközi
proletárforradalom aktív segítsége. Az első feladatunk, hogy mindenki,
aki csak nélkülözhető itt Budapesten, minden proletár, a
proletariátusnak minden képviselője: ki a frontra!
Akik
kimennek a frontra, azok abban a tudatban kell, hogy kimenjenek, hogy
itt a diktatúra középponti kezelése jó kezekbe van letéve. S ha ez
megvan, elvtársaim, akkor meg vagyunk mentve és meg van mentve a
proletárforradalom, akkor van időnk kivárni a nemzetközi
proletárforradalmat.
És ha el is buknánk, akkor úgy bukunk el, hogy a nemzetközi proletárforradalomnak a mi bukásunkból csak haszna lesz.
Én sohasem szoktam a dolgokat a magyarországi proletariátus szempontjából nézni. Én
nem szoktam a dolgokat egy ország proletariátusa szempontjából nézni
akkor sem, mielőtt hatalomra került itt Magyarországon a proletariátus.
Most sem.
Csak egy szempont van, a nemzetközi proletárforradalom szempontja."
* * *
- A
román hadsereg könnyű előnyomulásától megrémült budapesti kommunista
vezetők félelmét megkettőzte a belső ellenforradalom lehetősége. Ennek
megelőzésére túszok szedését határozták el. Mégpedig
azon személyek őrizetbe vételét a közélet, a közigazgatás és a gazdaság
minden területéről, akiket a legveszélyesebbeknek tartottak.
- Természetesen,
döntésüket szigorúan titkosan kezelték és csak néhányan tudtak róla.
Szántó Rezső kapta feladatul a listák összeállítását. Ő 485 személy
letartóztatását javasolta és indokolta. A beterjesztett névsort a késő
esti órákban vitatták meg s hagyták jóvá minden ellenvetés nélkül.
Politikai jóváhagyóként Kuhn Béla látta el kézjegyével a listát, a
végrehajtás felelőseként pedig Klein Korvin Ottó. Ekkor döntötték el
azt is, hogy a túsznak kiszemelt neves férfiak letartóztatását Cserny
Józsefnek, a különleges karhatalom vezetőjének parancsolják meg.
* * *
„Székely Béla pénzügyi népbiztos elvtársnak
Budapest
Felkérjük
elvtársat, hogy Garbai Sándor elvtárs, a Forradalmi Kormányzótanács
részére készpénzfizetés ellenében 5.000 db princesszász cigarettát és
2.000 db trabucot engedélyezni szíveskedjék.
A Forradalmi Kormányzótanács elnöksége.
Rendelkezési alapból kifizetendő.
április 19. Petneházy, az elnöki osztály vezetője.“
* * *
- A
negyvenhat éves dr. Landler Jenő budapesti ügyvédből lett népbiztos,
hadtestparancsnok Püspökladányból Nagyvárad felé indult személyesen
tájékozódni a katonai helyzetről. Különvonatának vissza kellett fordulnia már Berettyóújfalunál a román előrenyomulás miatt.
-
-
Visszafelé, Püspökladányhoz közeledve a nyíltpályán fölvettek egy
sebesült századost. Pontosan nem tudták megállapítani a fiatal tiszt
kilétét, csak tudni vélték, hogy báró ifjú Fejérváry Géza.
-
- Landler elrendelte a kivégzését.
- A
különvonat poggyászkocsijában lőtték agyon. Landler Jenő parancsát
Gerléi Géza és Balog Imre különítményesek hajtották végre Grünblatt
Borisz huszonhét éves orosz nemzetiségű fodrász segédletével.
Áldozatukat a vasútárokba dobták a robogó vonatból.
* * *
Kóréh Endre könyvéből:
- „Április
19-én Debrecenben és Nyíregyházán a szétzüllött vöröscsapatok a kisebb
csoportokban lévő székely katonákat megtámadták és lefegyverezték, sőt
sokat le is tartóztattak.
Erre a Székely Hadosztály parancsnoksága a hadügyi népbiztossággal minden további összeköttetést megszakított.“
- Mi vezetett Köröstárkány fekete húsvétjához?
-
|