1919. július 27. vasárnap

A budapesti Népszava e napi számából:

„Szombaton délelőtt Dincsér Oszkár följelentésére bevitték a Vörösőrség bűnügyi osztályára Mózer Ferencné Szák községből való asszonyt. Az asszony két libát akart eladni, de csak kékpénzért.

A felek meghallgatása után a vádbiztos úgy ítélkezett, hogy a libákat 70 korona kilónkénti egységáron megvette, az asszonyt pedig, tekintettel arra, hogy a férje a harctéren elesett és négy gyermeket kell ellátnia, szabadlábra helyezte.

A libákat azonban nem ítélte oda a följelentőnek, hanem nyomban elküldte a 17-es helyőrségi kórház beteg katonáinak.”

*  *  *

„FELSZÓLÍTÁS

A budapesti és vidéki keféket, meszelőket és söprűket előállító üzemek, tekintet nélkül arra, hogy szocializáltattak-e nagy sem, tartoznak e hó 27-én készleteikről leltárt fölvenni és azt legkésőbb augusztus 2-ig a Fahivatal kefekötőipari szakosztályában, V. Nádor utca 21. benyújtani.” (450)

*  *  *

„KÖZLEMÉNY

A Népgazdasági Tanács az öblös, csiszolt és préselt üvegáruk árát 900 %-kal, a befőttes üvegekét 200 %-kal, és a világítástechnikai üvegáruk árát 700 %-kal emelte fel.

Szervezett munkások, valamint beszerzési csoportok 20 % árengedményben részesülnek.”

*  *  *

Ez volt az egyik legforgalmasabb nap az Írói Direktórium pénztáránál:

Kemény Györgynek a "Schweitzer Ricardo" című írásáért 100 korona.
Klein Manónénak fordításért 100 korona.
Komját Aladárnak a "Domonkovics" és az "Örök béke" című írásokért együttesen 100 korona.
Kmapl Lászlónak indoklás nélkül - 200 korona.
Koch Rudolfnak "Röpirat a házinyúl tenyésztéséről" című írásért 500 korona.
Korcsmáros Nándornak fordításért 500 korona.
Kondor Ernőnek fordításért 1110 korona.
Kortsák Jenőnek műbírálatért 600 korona.
Kőrösi Sándornak magyar-olasz szótárért 2000 korona.
Kóber Leónak plakátért 2000 korona.
Kende Ferencnek indoklás nélkül 3200 korona.
Katona Nándornak a "Magyar szovjet" című dolgozatáért, saját illusztrációval 5000 korona.
Komját Júliának "Szabadulás" című írásáért 5400 korona.
Kelen Ferencnek fordításért 6000 korona.
Kosztolányi Dezsőnek, aki szintén csak egyetlen egyszer vette igénybe az Írói Direktórium anyagi támogatását, versekért 4800 koronát, műbírálatért 585 koronát utalványoztak.

Mint látható, valamennyi honorált neve K betűvel kezdődik. Nem tudni, milyen okkal csoportosították így a kifizetéseket. S arra sincs magyarázat, miért vasárnap állt rendelkezésre a pénztár.

*  *  *

Amint két nappal később a budapesti Népszava megírta:

„...vasárnap, kora reggel Szamuely Tibor elvtárs jelent meg Fonyód-Bélatelepen, és a munkástanácsot vonta felelősségre, mert 700 gyermek részére is van ezen a telepen hely, és csak 350 gyermek részére tettek jelentést, és igen sok nagyúri villát mentesítettek.

Szamuely elvtárs Ripka villáját rögtön rekviráltatta. Azután megtekintette a gyermekek férőhelyeit, a legapróbb szükségletek iránt is érdeklődött, és rögtön intézkedett nagyobb mennyiségű tej kiutalására.

Egyébként mozgó vonatján utazza be az összes üdülőtelepet és ellenőrzi azok működését.”

*  *  *

Eközben a Tiszánál rohamosan folytatódott a Vörös Hadsereg végső szétzüllése.

Távirat érkezett Budapestre, a vörösőrség országos parancsnokságára a 6. hadosztály parancsnokságától:

„Szolnokról a mai nap folyamán nagyon sok vöröskatona mindenféle irányban vonaton engedély nélkül ellógott.

Különösen nagy azok szánta, akik Budapest felé igyekeznek. Kérünk szigorú intézkedést, hogy a vonatok jóval Budapest előtt erélyesen ellenőriztessenek, s mindazok, akik nyílt parancs, menetlevél, szabadságlevél vagy kórházi igazolvány nélkül utaznak, okvetlen feltartóztassanak.”
(451)